“proof of work” kifejezésre történő keresés eredménye

Mi is az a Proof of Stake és a Proof of Work?

A kriptovaluták bányászásának alapját egy konszenzus algoritmus az úgynevezett Proof of Work (PoW) képezi. Más kriptovaluták viszont az úgynevezett Proof of Stake (PoS) protokollt használják. Mi a különbség a két protokoll között? Hogyan működnek? Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre fogsz választ kapni.

A Proof of Work jelentése és magyarázata

Előző cikkeinkből már tudjuk, hogy a bányászok, azok akik a bonyolult kriptográfiai feladatokat megoldják, validálják a tranzakciókat és így új blokkokat generálnak a blokkláncon. A Proof of Work (PoW) egy olyan folyamat, ami során az algoritmus jutalmat ezeknek a bányászoknak. Ennek az algoritmusnak az a lényege, hogy csak azok tudják az új blokkokat létrehozni, akik ahhoz elegendő számítási kapacitással rendelkeznek.

Noha a “PoW” algoritmust a legnagyobb kriptovaluták is használják, ennek a módszernek vannak bizonyos hátrányai. A számítási feladatok megoldása sok időt és energiát igényel, ezért ez egy viszonylag drága folyamat és folyamatos hardvercserét igényel. Ezért a bányászok és a grafikus kártyák gyártói mindig új eszközöket próbálnak kifejleszteni, hogy megfeleljenek a magas követelményeknek. A folyamatosan növekvő nehézségi szint miatt a hagyományos grafikus kártyákat már alig használják. (Mivel minél több a bányász, annál nagyobb a piaci verseny, annál inkább növekszik a nehézségi szint is, ami egyre erősebb gépek használatát kívánja meg).

A bányászat során már inkább a speciálisan az erre a folyamatra létrehozott ASIC gépeket használnak, amelyek magas szintű adatfeldolgozásra képesek. Olcsó hűtéssel és olcsó villamos energiával kombinálva a bányászat viszont még ma is nagyon jövedelmező lehet.

Néhány kriptovaluta, amelyek a Proof of Work (PoW) protokollon alapulnak: Bitcoin (algoritmus: SHA-256), Ethereum (algoritmus: Ethash), Litecoin (algoritmus: Script) és Monero (algoritmus: CryptoNight).

Mi az a Proof of Stake (PoS)?

A Stake of Proof (PoS) algoritmus a PoW alternatívájaként jött létre, hogy annak a hátrányait kiküszübölje. A PoS algoritmussal a digitális valutát nem bonyolult matematikai feladatok megoldásával bányásszák, hanem azáltal, hogy az adott digitális valuta előre meghatározott részét a pénztárcákban lekötve tárolják. Ezt nevezzük Staking-nek (biztonsági letét).

Ez esetben a “bányászók” a kriptovaluta tartásával hitelesítik a tranzakciókat a blokkláncon, így támogatva a hálózat biztonságát. Ilyenkor a bányásznál tartott érmék “bányászati képességgel” rendelkeznek. Minél több ilyen Coinnal rendelkezik, annál nagyobb eséllyel dekódolja a következő blokkot és annál nagyobb eséllyel kapja meg így a bányászatért járó jutalmat (staking weight). Tehát ezért cserébe a PoS kriptovalutákba befektetők egyfajta osztalékot kapnak, cointól függően évente általában 2–10%-ot.

Például, ha egy befektető egy adott digitális valuta 2% -át birtokolja, akkor érvényesítheti az összes tranzakció 2% -át és így a jutalmak 2%-át is megkapja. Ahhoz, hogy ne csak a legtöbb Coinnal rendelkező csomópontokat válassza ki a rendszer, több egyedi rendszert is kidolgoztak a programozók. Ezek közül a két leggyakoribb módszer a véletlenszerű blokkválasztás és az érmekor választás.

Néhány Proof of Stake (PoS) protokollon alapuló kriptovaluta: a Diamond, a PivX, Zcoin.

A Proof of Stake és a Proof of Work előnyei és hátrányai

A blokklánc esetében egy nem manipulálható, decentralizált technológia, azaz központi autoritás nélküli rendszerről beszélünk. A konszenzus algoritmusoknak (A Proof of Stake vagy Proof of Work) kell vállalniuk a feladatot, hogy megerősítsék a tranzakciókat és biztosítsák a hálózatba vetett bizalmat, amiket idáig egy központi szereplő (pl. bank) végzett.

Mindkét protokollnak vannak előnyei és hátrányai. A Proof of Work protokollnál a drága üzemeltetési költségek mellett fennáll az úgynevezett 51% -os támadás lehetősége. is Ez azt jelenti, hogy azok a Mining Pool-ok (bányászcsoportok), amelyek a bányászati teljesítmény legalább 51% -át maguknál központosítják, veszélyeztethetik a hálózat stabilitását és biztonságát. Ugyanakkor tucatszámra vannak bányászók az egész világon, akik ennek a protkollnak köszönhetően bányásznak, így létrehozva egy erős közösséget, ami hosszútávon garantálja a gazdasági stabilitást ezen a téren.

A Proof of Stake (PoS) protokollt sokkal könnyebben és olcsóbban lehet üzemeltetni, mint a Proof of Work-t. A (PoS) protokoll is vannak még hiányosságai. Általában azokat a résztvevőket részesíti előnyben, akik az adott kriptovalutából nagy mennyiségben rendelkeznek. Például azok a befektetők, akik 10 000 dollárval rendelkeznek egy POS kriptovalutából, tízszer több blokkot érvényesíthetnek, mint azok a befektetők, akiknek ugyanabból a kriptovalutából csak 1000 Dollára van. Ezenkívül egy bizonyos mennyiségű kriptovalutával kell rendelkezni a gazdasági megtérülés érdekében. Ezért egy minimális összeg alatti beruházás nem termel osztalékokat. Továbbá befektetőként érdemes szem előtt tartani, hogy még egy, a gyakorlatban nem annyira elterjedt protkollról van szó, ami befektetés szempontjából jelentős kockázattal is járhat.

Összefoglalva

A lényeg az, hogy a Proof of Work (PoW) protokoll nagyon energia- és költségigényes, ami miatt a magas villamosenergia-árakkal rendelkező országokban (például Németországban) a bányászat alig éri meg.

A (PoS) protokollnak a befektetőknek tudomásul kell venniük, hogy bizonyos kriptovaluták esetén bizonyos minimális coinszám szükséges a kamat megszerzéséhez. Végső soron viszont a PoS protokollt szignifikánsan energiahatékonyabbnak és a szakmai körökben is inkább biztonságosabbnak tekintik, mint a Proof of Work (PoW) koncepciót.

A háttérkép tulajdonosa a cointelegraph.com oldal.

Germán Péter

További ajánlott cikkeink:

Mik ezek a konszenzus mechanizmusok? – Proof of Burn

Nincsenek hozzászólások

A proof of burn a PoW és a PoS rendszerekbe fektetett költségnek egy alternatívája. Nem áramot és bányagépet veszünk, hanem coinokat égetünk a jutalomért. A ráfordítás, így az elhasznált erőforrás is digitális pénz, ami a környezetnek jó, viszont a coinok égetése beavatkozás a kriptovaluták ökoszisztémájába.

MÉGIS MIÉRT SEMMISÍT MEG BÁRKI KRIPTOVALUTÁT?!

A proof of burn blokklánc konszenzus mechanizmusban a bányászok okosszerződések segítségével véglegesen ‘elégetnek‘ coinokat. Az érték tényleges megsemmisítése szimpla pazarlásnak tűnik, de éppen a veszteség a lényege. Az algoritmus blokkonként jutalmat oszt ki a konszenzusban részvevő szereplőknek, a proof of burn blokkláncok validálásából pedig csak az kap részesedést, aki költ rá coin égetéssel.

Akkor ér pénzt valami, ha pénzért (vagy pénzen vehető erőforrásokért) lehet előállítani. Ez adja az arany értékét is például, de minden más nyersanyag felértékelésébe is beleszámít, hogy mennyibe kerül megszerezni úgy, hogy nem mástól akarjuk megvenni. A fedezet nélküli fiat pénzeknél ennél jóval zavarosabb a helyzet a kibocsátó ország jegybankjával és a kormány fiskális/monetáris politikájával. A fiat pénzt az intézményei irányítják, nem a tulajdonosai, a nyílt forráskódú kriptovalutáknál viszont a közösség alakítja a szabályokat, az okosszerződések végrehajtódnak, az explorereken és a tárcákban pedig látszik minden folyamat.

forrás: coinpedia.org

A kripto esetében a fenntarthatóság matekja úgy érvényesül, ahogy az a makroökonómia tankönyvben meg van írva. Szorgalmasan dolgozhatsz a gazdaságnak a bányászgépeddel, vagy a vagyonod egy részét kiveheted a piac kínálati oldaláról, hogy stakeléssel erősítsd a decentralizációt. A blokklánc alapú pénzrendszer közvetlenül folyósítja a részedet azért, amit beletettél. Az új coinok a ráfordításért/égetésért cserébe találnak hozzád, illetve mindenkihez, aki így költ a bányászatra.

HOGY MŰKÖDIK A COINÉGETÉS A GYAKORLATBAN?

A proof of burn megvalósítja a ráfordítás szabályait egy olyan blokklánc funkcióval, ami 100% transzparenciával ellenőrizhető. Az elégetett coinokkal az történik, hogy az algoritmus egy tranzakcióval elküldi egy speciális címre a megosztott főkönyvben, ez az ‘eater address’. Ennek a címnek nincs privát kulcsa, tehát nem lehet róla tokeneket küldeni, máshogy mondva, amelyik token erre a címre kerül, az többé nem értelmezhető egy tranzakcióban. A Binance Smart Chainen ezen a címen áldozzák fel égetéssel a BNB tokeneket:

0x000000000000000000000000000000000000dEaD

A PoW és PoS algoritmusokhoz hasonlóan a proof of burn blokkláncokon is arányos a jutalom a befektetéssel, aki több coint éget, az nagyobb eséllyel kap jutalmat. Amikor egy új blokk hozzáíródik a lánchoz, a konszenzusnak megfelelően új coin jön létre, ez pedig annak a node-nak a markát üti, akit az algoritmus kiválasztott, a ráfordítások alapján. A Bitcoin bányászathoz áramot ‘égetünk el’, a proof of burn blokkláncokon viszont digitális pénzt, ezért a bányagép is virtuális. Az elégetett coinokért cserébe a proof of burn node virtuális bányász teljesítményt kap, és ennek súlyával száll versenybe a blokkokért.

Annak érdekében, hogy a bevétel többé-kevésbé egyenletes legyen a bányászok számára, van egy blokkoknál nagyobb időegység, az epoch. Ezeknek a végén fizet ki a blokklánc minden validátort. A Cardano PoW blokklánc esetében a blokkot slotnak hívják, 432 000 slot egy epoch, és az epoch-ok végén kapja meg a stake jutalmát minden node, aki megírt valamennyi slotot a 432 000-ből. Egy slot = egy másodperc, egy epoch tehát kerek öt nap, aki Cardanot stakel, az ennyi időnként kap ADA jutalmat, viszonylag kis szórással.

MIK A PROOF OF BURN ELŐNYEI?

A PoB abból a szempontból egyedülálló a konszenzus mechanizmusok között, hogy a saját blokkláncán kívüli coinok égetéséért termeli a saját coinját. Mivel a ráfordítás beárazódik a saját új coinba, a proof of burn coinok mögöttes értéke más kriptovalutákból szivárog át végső soron.

A konszenzushoz tartozik egy olyan tényező, ami a PoW bányászgép-park frissítését modellezi. A Bitcoin bányászat akkor fenntartható, ha a nyereség egy részét nem csak áramba forgatjuk vissza, hanem további gépekbe is. A bányászási nehézség emelkedése miatt egységnyi hashráta egyre kevesebb Bitcoint termel ki, ezért egy farm akkor tudja szinten tartani a termelését, ha bővül.

forrás: tokeneo.com

A proof of burn világában a virtuális bányász gépeknek a rajtuk elégetett coinokkal nő a virtuális teljesítménye. Ha elégettünk valamennyi kriptót, onnantól minden blokkban van esélyünk jutalomra, ha bővítenénk a virtuális gépet, égetünk még coint. Így persze azok akik korán bevásárolnak egy proof of burn coinba, aránytalanul jól járnak a passzív jövedelem miatt idővel. A virtuális bányászási teljesítmény ezért blokkonként csökken minden virtuális gépen. Akárcsak a Bitcoinnál, és más PoW blokkláncoknál, itt is megkívánja az infrastruktúra a folyamatosan beáramló pénzeszközt.

A proof of burn, technikailag jobban hasonlít a PoS algoritmusra, mivel itt is a kriptovaluták forgalomban lévő mennyiségével áll összefüggésben a hálózat munkájának jutalmazása. A PoS a hálózatbiztosítás során leköti a tokeneket, és amíg azok lekötve maradnak a tárcába jön a jutalom. A proof of burn blokkláncon az érintett tokenek örökre eltűnnek a piacról. Tehát a PoB a ráfordítás értékét testesíti meg, a PoS pedig a ráfordítás értékének kivonását a piac eladási oldaláról egy időre. A coin égetés nem csak proof of burn blokkláncokon létezik, pl. a BNB PoS, de negyedévente van egy coin égetés ami csak a készlet csökkentést szolgálja, de nem hoz létre BNB tokeneket.

Nagy Gábor

További ajánlott cikkeink:

Mik ezek a konszenzus mechanizmusok? – Proof of Authority

Nincsenek hozzászólások

A kriptovaluták sokat változtak mióta a Bitcoin hálózatán megtörtént az első blokklánc tranzakció. A jól ismert Proof of Work és Proof of Stake algoritmusok mellett más konszenzus mechanizmusok jelentek meg. Különböznek a megközelítések, a Proof of Authority egy olyan megoldást kínál, ahol a validátorok ismert szereplők, akik a korlátozott részvételért cserébe motiváltak a blokklánc hitelességének fenntartásában.

PERMISSIONED ÉS PERMISSIONLESS BLOKKLÁNCOK

A blokkláncok hálózati csomópontjai szempontjából a validálásban történő részvétel kétféle lehet. A Bitcoin rendszerében bárki, teljesen anonim módon üzemeltethet egy bányászfarmot, aki kiveszi a részét a gépeire érkező tranzakciók jóváhagyásából. Cserébe megkapja a blokkjutalmat egy BTC címére, ha megír egy blokkot. A cím bárkihez tartozhat, így a bányászok közössége nyitott mindenki számára, aki bányászgépet és áramot fektet a részvételbe. Ez a permissionless blokklánc.

A Bitcoin, mint értéktartó vagy fizetőeszköz mindenki számára elérhető, akárcsak egy nemzeti valuta jobb helyeken. A pénz mozgatása a körforgásban, vagy az infrastruktúra biztosításáért kapható haszon azonban csak a kriptovaluták világában száll vissza a közösségre. Egy permissionless hálózat hatékonysága abban rejlik, hogy a szereplőknek nem kell tekintettel lenniük arra, hogy kikkel dolgoznak együtt. Mindenki egyenrangú, ami ösztönzi a részvételt. A Bitcoin mögött dolgozó hashráta a világ minden tájáról bővül, nagyobb tömegben pedig folymatosan csökken a kockázata annak, hogy az irányításba valaki ártó szándékkal száll be.

Forrás: eyerys.com

A Proof of Authority konszenzussal működő kriptovaluták permissioned blokkláncok, tehát a validálást végző hálózati csomópontok a közösség által jóváhagyott szereplők. Ez elsősorban privát blokkláncok üzemeltetésénél célszerű választás. A blokkláncok fejlesztői kezdetben felhatalmaznak cégeket, vagy magánszemélyeket, akik részesülhetnek a tranzakciós díjakból. A node-ok egymáshoz képest egyenrangúak, tehát decentralizált a rendszer, de aki használja a coint, vagy okosszerződéseket a blokkláncon, az a konszenzusba nem tud beleszólni. Egyes blokkláncok esetén a tárcák regisztrálása is KYC-hez kötött, pl. Coti.

KIK LEHETNEK VALIDÁTOROK EGY PROOF OF AUTHORITY BLOKKLÁNCON?

Ennek az eldöntése kezdetben a fejlesztőkön múlik, akik a blokklánc céljának megfelelően előállnak egy konszenzus mechanizmussal. Egy privát blokklánc esetén pl. nem szükséges, sőt kockázatos a tranzakciók feldolgozásának kiszervezése, saját hatáskörben történik a validálás, néhány egyenrangú számítógépről.

Forrás: newdaycrypto.com

Olyan blokkláncoknál amiket vállalati, vagy banki felhasználásra szántak, az érdeklődő cégek alkotnak egy hálózatot a hardvereikkel. Ők ismerik egymást, közös a céljuk, motivációjuk és a részesedésük a tranzakciókból. Ez a permissioned blokklánc, általában három elv érvényesül a node-ok üzemeltetőinek kiválasztásában:

Beazonosítás. Mivel a kezdeti validátorok is ismertek, elvárják egymástól, hogy minden új csatlakozóról lehessen tudni hogy kicsoda.
Korlátozott részvétel. A belépéshez feltétel a jó reputáció a színvonal tartása miatt is, és azért is hogy legyen vesztenivalója annak, aki be szeretne szállni a validálásba. Ez lényegében a hírnév stakelése – aki technikai felkészültségben, vagy tisztességes együttműködésben lejáratja magát, az rontja a hírnevét a fintech iparban.
Esélyegyenlőség. A fenti elbírálás minden résztvevőre ugyanúgy vonatkozik, ahogy az infrastruktúrát is azonos feltételek mentén üzemeltetik.

Az érdekelt cégek a saját üzleti modelljükben használják a coint, vagy a platformot, de nem fizetnek érte mint más digitális szolgáltatásokért (pl. bankkártya terminál), hanem az infrastruktúráért fizetnek, amin fut a blokklánc. Ezzel üzemeltetik is a blokklánc partnerük szolgáltatását és bevételük is van rajta.

MIK AZ ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI A PROOF OF AUTHORITY KONSZENZUSNAK?

Mivel a validálásokat elvileg megbízható szereplők végzik, nem szükséges hatalmas energiát fektetni az ellenőrzésbe. A blokkokat egy alacsony számú node közösség tagjai írják meg, akiket az algoritmus sorbarak, így nem kell hashrátával versengeniük a következő blokkért. A validálás a Proof of Authority blokkláncokon valójában nagyon kevés ráfordítással megvan, tehát egységnyi hardver teljesítmény több másodpercenkénti tranzakcióra képes, mint egy Proof of Work vagy Proof of Stake konszenzusban. Az alternatív konszenzusok általában a skálázhatóságban próbálnak hatékonyabbak lenni, a Proof of Authority node-ok az infrastruktúrán kívűl a jó hírnevüket teszik bele az ökoszisztémába. Ez nekik jövedelmező, a másik oldalnak pedig biztonságos.

Forrás: in3.readthedocs.io

A Proof of Authority node-ok egyenrangúak, viszont a kiválasztás miatt áll fölöttük egy centralizált hatalom, a fejlesztők, vagy kezdeti csapat, jobb esetben egy DAO. Többféle modell van ami a validátorok összetételét illeti. Van ahol teljesen zárt a rendszer, a kezdeti támogatók üzemeltetik a node-okat, illetve az ő dolguk bővülni, ha a forgalom megkívánja. Ilyen pl. a Chiliz, ahol a tranzakciók validálását részben kiválasztott esport csapatok node-jai végzik. A Klaytn-nál van egy egyesület, amibe multicégek léphetnek be, de a fejlesztők választják ki őket. A Klaytn fő piaca a metaverzumok és NFT-k. Azok a cégek akik nyitnak ebbe az irányba, egy ilyen node közösségben részt tudnak vállalni a hálózat üzemeltetésében és közben forrást szereznek a fejlesztéseikre.

Forrás: ideatelabs.in

Az ismertségnek azonban kockázata is van. Ha helyileg konkrétan behatárolható hogy hol zajlik a blokklánc működtetése, az célzottan támadható is. Ha a szem előtt lévő cégeket éri valami váratlan csapás, esetleg becsődölnek, az szintén kihat arra a kriptovalutára aminek a biztosításában szerepük van. A Proof of Authority egyesek szerint nem számít decentralizáltnak pont azért, mert a centralizált rendszerekhez hasonlóan az irányítás és az üzemeltetés konkrét entitásokhoz tartozik. A decentralizáltság azonban nem minden területen szükséges. A Proof of Authority a logisztikában, ahol az ellátási lánc cégei között zajlik az elszámolás, működőképes alternatívát tud nyújtani a termék nyomonkövetésben is és az eredet igazolásban is.

Nagy Gábor

Magyarország legnagyobb NFT közössége csatlakozás

További ajánlott cikkeink:

61 millió dollárt gyűjtöttek össze a Chia network indulására

Nincsenek hozzászólások

A Chia network 61 millió dollárt gyűjtött össze vezető technológiai befektetőktől az új, elvileg környezetbarát kriptográfiai hálózatához.

Mi az a Chia network?

Chia Network Inc.-t Bram Cohen, a BitTorrent feltalálója alapította. A Chia network egy korszerű, nyílt forráskódú decentralizált blokklánc, digitális pénznem és intelligens tranzakciós platform. A. Chia egy környezetbarát, biztonságos és felhasználóbarát fizetési rendszert hivatott működtetni, a határokon átnyúló fizetésekhez, pénzügyi eszközök kibocsátásához, hitelezéshez, letéti fizetésekhez, intézményi letétkezeléshez és megosztott identitáshoz. Vagyis a Chia network hasonló problémákat hivatott megoldani, mint ami a Bitcoint is életre hívta.

A Chia „Proof of Space and Time” (tér és idő) alapú blokklánca állítólag csökkenti a pazarlást a „Proof of Work” alapú blokkláncok helyett.

Forrás: https://wccftech.com/

A Chia hálózat célja, hogy könnyebbé tegye a digitális pénz használatát a fiat valutákkal szemben, nehezebb elveszíteni és szinte lehetetlen ellopni. A társaság finanszírozása vezető kockázatitőke-befektetők, köztük a Richmond Global Ventures, Andreessen Horowitz, Slow Ventures, True Ventures, Naval Ravikant, Galaxy Digital, Greylock, Cygni Capital, Breyer Capital, MetaStable, Stillmark, DCM.

Chia network indulása

Chia network 61 millió dollárt gyűjtött össze egy finanszírozási körben, amely magában foglalta az Andreessen Horowitz és a Richmond Global Ventures kockázatitőke-társaságok befektetését is. A decentralizált intelligens szerződéses platformot mintegy 500 millió dollárra becsülték – derítette ki a Bloomberg.

Forrás: https://frontendz.com/

A finanszírozási kört az AngelList Naval Ravikant, a Breyer Capital és a True Ventures vezérigazgatója és társalapítója is támogatta. A Chia elnöke és pénzügyi igazgatója, Gene Hoffman elmondta, hogy a cég reméli, az első nyilvános ajánlattétel (IPO) révén idén tőzsdére léphet:

Célunk mindig is az volt, hogy viszonylag gyorsan tőzsdére lépjünk, mivel ez jelentősen tisztázza szabályozási környezetünket. Továbbá lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy a digitális valutát a nyilvános piaci volatilitás fedezésére használják fel, amely különbözik a többi érmétől. -nyilatkozta Gene Hoffman

Hogyan működik a Chia hálózat?

A Chia hálózat legfőbb értéktétele az egyedülálló konszenzusos mechanizmus, a „tér és idő megfelelő bizonyítása”. A konszenzusos módszer célja, hogy sokkal nagyobb energiahatékonyságot kínáljon, mint a Proof-of-Work bányászat, és igyekszik azonosítani a validátorok merevlemezének kihasználatlan számítási teljesítményét.

Az XCH létrehozásához vagy farmolásához a felhasználók telepítik Chia szoftverét, amely a „plot” néven ismert kriptográfiai adatokat írja a merevlemezére. A blokklánc minden új blokkhoz hozzávetőlegesen 18 másodpercenként ad hozzá egyet – annak valószínűségét, hogy az egyén megnyeri a blokkot, a validátorok által rendelkezésre bocsátott, fel nem használt számítási erőforrások elérhetősége határozza meg.

Zöldebb lenne a Chia hálózat mint más kriptovaluták?

Annak ellenére, hogy a vállalat a Chia hálózatot zöld alternatívaként hirdette a Bitcoin és más kriptovalutákkal ellentétben, szakértők megkérdőjelezik a hálózat környezetbarát állításait. Egy május 23-i cikkben David Gerard, Attack of the 50 Foot Blockchain szerzője bírálta a céget, hogy egy újfajta pazarlási módszernek lehetünk tanúi, miszerint „nagy az áramfogyasztása” és megköveteli, hogy „több CPU-szál folyamatosan, közel 100 százalékban ”működjön.

Forrás: https://www.entrepreneur.com/

Gerard hangsúlyozta, hogy Chia hálózat tervezési folyamata általában, egy számítógép szilárdtestalapú meghajtóját vagy SSD-t használ, és kevesebb mint hat hét alatt kiégetheti azt. Összehasonlításképpen: a rendszeres használatnak alávetett SSD-k élettartama általában több mint egy évtized.

“Szén-dioxid helyett hatalmas mennyiségű e-hulladékot termel – ritka fémek, amelyek drága számítástechnikai komponensekké állnak össze, heteken belül mérgező, szinte újrahasznosíthatatlan hulladéklerakóvá alakulnak.” -írta Gerard

Az érvelésnek, miszerint Chia növelni fogja a számítástechnikai hulladéklerakók számát, már láthatóan eredménye van, a Fortune az XCH elindítását várva, merevlemez-hiányról számolt be az egész délkelet-ázsiai régióban.

“Az elmúlt hetekben a nagy kapacitású merevlemez-meghajtók iránti kereslet és árak jelentősen növekedtek, és a vállalati, nagyker SSD árak is magasabbak lettek” – jelentette ki a Bank of America elemzője. “Chia népszerűségének ezen pályája fenntarthatósága továbbra sem világos” – tették hozzá.

További ajánlott cikkeink:

Mi az a Proof of stake? Hogyan működik a staking? Mutatjuk!

Nincsenek hozzászólások

Kezdhetnénk talán azzal az elcsépelt és nyelvileg nem is túl pontos szójátékkal, hogy a staking kapcsán természetesen nem a stake sütés rejtelmeibe szeretnék beavatni a kedves olvasót. A téma természetesen továbbra is a kriptovaluták világa és ezúttal azt járjuk körbe, hogy miként kamatoztathatjuk bizonyos kriptovalutáinkat, amikor éppen nem kereskedünk vele.

A stakingre egyrészt úgy is gondolhatunk, mint a bányászás egy alternatív módszerére. Csak amíg a bányászat nagy összegű eszközbeszerzéssel kezdődik (bányagép, grafikuskártya stb.), addig a staking esetében ,,csak” annyi történik, hogy az adott koint egy kriptovaluta tárcában tároljuk hosszabb ideig. Ezáltal hozzájárulunk a blokklánc hálózat biztonságához és működéséhez. Lényegében olyan, mintha bizonyos mértékű jutalomért cserébe zárolnánk az egy összeget.

Proof of Stake (PoS) mechanizmus

A blokklánc működési elvét illetően alapvetően kétfajta konszenzus mechanizmust különböztetünk meg. Az egyik a Proof of Work (PoW), amely a Bitcoint is jellemzi. Ebben az esetben bányász eszközök egész hada biztosítja a decentralizált hálózati működést oly módon, hogy bonyolult matematikai modelleket megoldva fűzik tovább a láncot. Ez a folyamat rendkívül eszköz és energiaigényes folyamat, ám mindez szükséges a biztonságos működéshez.

A kérdés ezek után már csak az, hogy vajon nem lehet enélkül a komoly számítási teljesítmény nélkül blokklánchálózatot működtetni? A kérdésre a választ a Proof of Stake-nek (PoS) nevezett konszenzus mechanizmus jelenti. Innen jön a staking kifejezés is. Azaz a résztvevők az adott koint, (az érdekeltségüket) zárolják és ezáltal bányászként működnek, viszont a drága gépek helyett a zárolt (,,stakelt”) koinok végzik el a következő blokk validálását.

Mindezt a rendszer bizonyos időközönként véletlenszerűen rendeli hozzá a résztvevők stakejeihez. Annál nagyobb valószínűséggel, minél nagyobb mennyiségű koint stakel valaki. Az minden PoS rendszerre igaz, hogy meg van a saját kriptovalutája, amelyben a staking zajlik. Különleges esetekben viszont az is előfordulhat, hogy úgy nevezett két tokenes megoldással működik a rendszer. Az egyik token a staking során kerül felhasználásra, míg a tevékenység jutalmát a második tokenben írják jóvá.

A staking jutalma

A staking során, akárcsak a bányászattal meghatározott jutalom érhető el. A pontos méretét nehéz meghatározni, mert nem létezik egy általánosan megfogalmazható képlet, amelyik mindegyik rendszerre igaz lenne. A jutalom súlyozásánál olyan tényezőket szoktak számításban venni, mint például mióta és mennyi koint stakel az adott validátor, vagy mekkora a hálózaton stakelt koinok összessége. Más esetekben viszont egyszerűbb a jutalommal kalkulálni, mert egy rögzített százalékos értékben határozzák meg annak mértékét.

Ennek értéke nagyságrendileg az ilyen éves 5%-tól akár éves 30%-ig is terjedhet. Persze közel sem mindegy, hogy milyen coinra is kapjuk az adott staking jutalmunkat. Egy kicsi kapitalizációval rendelkező, viszonylag instabil árfolyammal bíró coin általában mindig nagyobb % kamatot tud nyújtani. Viszont fontos azzal tisztában lenni, hogy egy kiszámíthatatlanabb kriptovaluta árfolyama akár egy nap alatt is tud ekkora változást produkálni, így a kamatok %-a önmagában még nem minden.

Jelenleg is már Proof of Stake mechanizmussal működik a Cardano (ADA) projektje. Illetve az Ethereum (ETH) is a 2.0-ás frissítés után át fog állni PoS mechanizmusra.

Staking pool fogalma

A PoW bányászat esetében mining pool-ról beszélünk. Nem túl meglepő módon a staking esetén ennek a neve ,,staking pool”. A működési logika viszont hasonló. Ez utóbbi esetén a koin tulajdonosok összefognak és egyesítik a stakelt összeget, ezáltal nagyobb valószínűséggel választja ki a rendszer az adott pool-t a blokkok hitelesítéséhez. A módszer előnye, hogy sok kisebb stakelt összegből egy komolyabb pool is összejöhet, a jutalmon pedig osztoznak a résztvevők.

Cold staking

A cold staking lényegében a fent vázolt folyamatnak egy olyan változata, amikor a stakelt összeget offline tárcában tartjuk. Ilyen lehet például egy ledger tárca. Mindaddig, amíg az összeg ebben a cold walletban tárolódik, a tulajdonos részesül a jutalomban. Ha kiutalja, akkor viszont már nem. Ez egyébként egy jó megoldás lehet arra az esetre, ha valaki nagyobb összeget szeretne stakelni ugyanakkor az adott összeget maximális biztonságban is szeretné tudni.

Staking összefoglaló

A Proof of Stake mechanizmus működési elve szükségesség teszi, hogy a rendszer fenntartásához bizonyos mennyiségű kriptovalutát zároljanak az erre vállalkozók. Ehhez a rendszer megfelelő jutalmat rendel, amit felfoghatunk egyfajta kamatként is. Ennek összege sok tényezőtől függ és az okosszerződésekre hagyatkozni nem teljesen mentes a veszélyektől. Az, hogy az esetleges kockázat vagy az elért haszon a nagyobb, azt mindenkinek magának kell eldönteni.

Háttérkép forrása: https://poptimesuk.com

További ajánlott cikkeink:

« Régebbi bejegyzések

Bitcoin és kriptovaluta árfolyamok

#	Name	Price

Hogy mi is a CryptoFalka Platform?

Elemzések a jövő pénzéről a Bitcoinról és a többi kriptovalutáról! Havi oktatások, élő streamek, tippek, hírek, közösség!

Ha szeretnél hatékonyan bekapcsolódni a digitális valuták világába vagy ha már ismerős a szakma de szeretnéd elmélyíteni a tudásodat és profitálni a digitális pénz forradalmából, akkor nálunk a helyed! Hiszen a Platformról minden információt, tippet és oktatást egy forrásból érhetsz el, méghozzá a szakma legjobbjaitól!

Légy te is falka tag és válassz a tagsági csomagjaink közül!

MEGNYÍLT A NYILVÁNOS KRIPTOVALUTA CSOPORTUNK, CSATLAKOZZ MOST!