Ezek a Fiat pénzek és a jelenlegi pénzügyi rendszer hibái

Nincsenek hozzászólások

Egy 2 részes cikksorozatban sorra vesszük a Fiat pénzek és a jelenlegi pénzügyi rendszer problémáit. (1.rész) Majd bemutatjuk miért lehet a bitcoin az egyik legjobb értékmegőrző befektetés. (2.rész)

Az aranyra és az olajra hagyományos értékmegőrző eszközként tekintünk. Mivel ezek véges erőforrások, így megbízható menekülőként szolgálhatnak a fiat pénzek inflációja ellen. Ennek eredményeképp az értékeiket a keresleten és kínálaton túl ez a tény is meghatározza. Az utóbbi 75 évben az amerikai dollár szintén megbízható értékmegőrző volt. Ez egyrészt a FED viszonylag jó menedzsmentjének, másrészt pedig az USA gazdaság erősségének és hírnevének volt betudható. 

Mindezen túl, úgy gondoljuk, fundamentális problémák vannak az arannyal, olajjal és az USA dollárral egyaránt, ami az értékmegőrző tulajdonságukat illeti. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy miért a bitcoin befektetés jelentheti az egyik legjobb hosszú távú védelmet az infláció ellen.

A fiat pénzek és az USA dollár komoly problémái

A gazdasági ciklusokat köztudottan nehéz megjósolni, viszont, ami biztos, hogy időnként váltakoznak. Ezen ciklusok enyhítésére a kormányok az úgynevezett keynesi eszközöket vehetik igénybe. A költés, az adócsökkentés és a pénznyomtatás (kamatlábak csökkentése, a mennyiségi lazítás vagy „QE”, és/vagy a bankok készpénztartalék mutatóinak kiigazítása) a legfőbb beavatkozások, amelyekkel a kormányok a gazdasági visszaesést egyensúlyozni tudják. Azonban ezeknek a módszereknek is megvannak a hátrányai és az ösztönzés képessége más faktoroktól is függ.

A hagyományos bölcsesség azt diktálja, hogy az emelkedő ciklusokban a kormányoknak költségvetési többlettel kellene rendelkezniük. Ezt akár takarékos költekezés által, körültekintő megtakarítással, akár ezek valamilyen kombinációjával és a pénznyomtatás korlátozásával. Az elképzelés az lenne, hogy legyen elegendő tartalék a gazdaság átsegítésére, amikor az bukdácsolni kezd. A gyakorlatban azonban az amerikai kormány egy teljesen más módszert gyakorol. Azon túl, hogy a legrégebben tartó bikapiaca van az Egyesült Államokban, a kormány úgy költekezett, mint egy részeg tengerész. Vagyis adókat töröltek el és irdatlan mennyiségű pénzt nyomtattak, ezzel a fiat pénzek készlete nagymértékben növekedett.

Forrás: https://businessmirror.com.ph/2018/09/27/report-long-trade-war-would-hurt-america-more-than-china/

Ami a 2008-as hitelválság idején kezdődött, mint mentőöv, soha nem állt le, annak ellenére sem, hogy az Egyesült Államok gazdasága már rég kint volt a pácból. Tehát ami egy akut probléma kezelésének látszott, krónikus függőséggé alakult át. Az ebből adódó rendellenes alkalmazkodási képességet nem meglepő módon nagyon nehéz kijavítani. Erre tökéletes példa, hogy akárhányszor próbálkozott a Fed a mennyiségi lazítás kontrollálásával a COVID-19 járvány előtt, a piacok zsigeri módon visszahúzódtak és harciassá váltak.

A COVID-19 előtti sivár pénzügyi helyzet

Az Amerikai Nemzeti Gazdasági Kutatási Iroda szerit az Egyesült Államok recessziója 2007 decemberében kezdődött és 2009 júliusában ért véget. Ennek ellenére a kincstárnak azóta minden évben költségvetési hiánya van, ami összesítve 2020 elejére több mint kétszeresére, 22 billió dollárra növelte az USA adósságát. Továbbá a kincstár pénzgyűjtési képessége 2017-ben gyengült, mivel a Kongresszus 35%-ról 21%-ra csökkentette a vállalati adót. A Kongresszusi Költségvetési Hivatal előrejelzései szerint, az USA 2020-ban 3.7 billió dolláros, illetve 2021-ben 2.1 billió dolláros hiányt fog elérni, aminek eredményeként az államadósság 2021 szeptemberéig 29 billió dollár lesz. (Jelenleg már 25 billió dollár felett jár)

Ez a COVID-19 előtti állapot kölcsönök és pénznyomtatás által volt lehetséges. 2009 júliustól egészen a járvány kezdetéig, a Fed egyenlegén a jelzálog fedezeti értékpapírok a háromszorosukra nőttek, 545 milliárd dollárról 1.6 billió dollárra. Hasonlóképpen, az öt évnél hosszabb lejáratú Kincstári könyvelési tételek hozzávetőlegesen háromszoros növekedést értek el, 315 milliárd dollárról egészen 872 milliárdra. Összesítve az eszközök 1.6 billió dollárnyi levegőből nyomtatott értéket képviselnek. Mindez azt bizonyítja, hogy mennyire messzire ment a Fed azon a hagyományos megbízásán túl, hogy a maximális foglalkoztatottságot, illetve a stabil árakat támogassa. A központi bank várhatóan rövid lejáratú adósságot vesz és ad el (USA kincstári jegyek), annak érdekében, hogy a rövidtávú kamatlábakat kezelje. Amikor nyitott piaci tevékenységét kiterjeszti a hosszú lejáratú kincstárakra és más eszközökre, akkor világos, hogy nem mindennapi mennyiségi lazítás talaján tevékenykedik. 

A hosszútávú kincstári értékpapírok kibocsátásának emelkedése a leginkább aggasztó pont, mely azt bizonyítja, hogy egy kormánytestület 557 milliárd dollárnyi adósságot másik kormánytestülethez irányít nyomtatott pénz segítségével. Gyakorlatilag közvetítők vannak a kincstár által kibocsátott hosszú lejáratú értékpapírok közt és a Fed vásárolja fel őket. Az adósság egyoldalú monetizálása, amikor egy kormány a központi bank nyomdáján keresztül finanszírozza működését. Ez pedig nagyban hozzájárul a fiat pénzek folyamatos értékvesztéséhez.

A COVID-19 és a féktelen pénznyomtatás

A világjárvány beköszöntével, miután több, mint egy évtizede előszeretettel használták a módszert, az USA kormányának nem maradt más, mint ugyanazt a turbó gombot benyomni. Így hát egyik napról a másikra a Fed intett egyet a varázspálcával és 3 billióval növelte a forgalomban lévő dollár mennyiségét. De persze a világ többi része sem tétlenkedett, nem csak a dollár, de a többi fiat pénz készletében is hatalmas ugrást láthatunk.

A Fed egyenlegét vizsgálva kiderül, hogy 2020 február és július között 344 milliárd dollárnyi jelzálog fedezetű értékpapír és 820 milliárdnyi hosszú lejáratú kincstári értékpapír került hozzáadásra (adósság monetizálás). Más szóval, a 3 billió dollárból 1.1 billió a semmiből nyomtatott pénz. Összehasonlításképp, a Fed hat hónap alatt az azelőtti 11 év kinyomtatott pénz csaknem kétharmadának megfelelő összeget nyomtatott.

Ráadásul a Ház elfogadta a CARES törvényt, amely 2 billió dolláros élénkítő csomagot engedélyezett helikopterpénz formájában. A törvényhozók jelenleg is újabb ösztönző csomagról tárgyalnak.

A fiat pénzek inflációja

Mit is jelent mindez? Azt, hogy a fiat pénzek inflációjának (vagy hiperinfláció) veszélye magasabb, mint bármikor. Míg az infláció az elmúlt évtizedekben kontroll alatt maradt, a luxuscikkek és eszközök, például az ingatlanok ára egy ideje vitathatatlanul emelkedik. Ilyen módon nyilvánulhatott meg a COVID előtti infláció a neoliberális politika miatt, amely a tőkét részesíti előnyben a munkaerő helyett.

De a COVID járvány egy másik történet. 2008-ban az erőfeszítések arra irányultak, hogy a Wall Street-et kimentsék a saját maga által keltett lángok közül. A CARES törvény egy 2 billió dolláros élénkítő csomag, a széleskörű amerikai gazdaság megmentésére szolgál.  A Main Street-et célozza, valamint 300 dolláros készpénzkifizetést magánszemélyek számára (személyenként 1200 dollárt). Továbbá tartalmaz 260 milliárd dollár munkanélküli segélyt és további 350 milliárd dollárt kisvállalkozói kölcsönök formájában. Ezt a pénzt az emberek olyan alapvető szükségletekre fordítják majd, mint a kenyér, tej stb., pénzt pumpálva az amerikai gazdaság fő ütőereibe. Bár egyelőre még korai megjósolni, hogy ezek az ösztönző csomagok ki tudják-e tölteni az elveszített jövedelem-réseket, vagy inkább az árakra lesznek sokkal nagyobb hatással. Kétségtelen, hogy a fiat pénzek már ismeretlen vizeken hajóznak.

A világ eladósodása

A világ úszik az adósságban és ez a világjárvány előtti konszenzus. A járvány hatása olyan gyors és homályos. Könnyen elfeledteti azt, hogy valójában csak egy újabb réteg a globális adósság tortán, amely egy jó ideje már a sütőben van. És ezek a rétegek a tortán olyan szerkezeti problémákat jelentenek, amelyek nem fognak elmúlni egy vakcinától.

2009 és 2019 között az USA adósság-GDP aránya 83%-ról 106%-ra duzzadt. Év végéig ez akár 135%-ra is emelkedhet, ami azt jelenti, hogy nagyobbat emelkedik ebben az évben, mint az előző évtizedben összesen. Kína adósság-GDP aránya 300% volt a COVID elején és 318%-ra nőtt 2020 első negyedévben, de a világ más országai sem állnak sokkal jobban.

A csökkenő születési arány megfordította a népesség piramist, ami azt jelenti, hogy az egyre zsugorodó fiatal generációk egyre inkább képtelenek lesznek vállalni a növekvő adósságterheket.

Elérkezünk egy olyan ponthoz, ahol a gazdaság ösztönzéséhez szükséges több adósság létrehozása nem fog működni az egyébként is fennálló eladósodottság kontextusában. Előbb utóbb ezek a buborék szerű adósság-GDP arányok meg fogják ingatni az államokba vetett hitet (ha eddig még nem tették meg). A fiatalabb generációk a nekik adományozott „örökséggel” ébrednek majd fel és kénytelenek lesznek az idősebb generációk bűneit viselni.

Pénznyomtatásba való menekülés az adósságtól

Amikor elérkezik az adósság elszámolásának napja, a kormányoknak több lehetőségük lesz az adósságuk csökkentésére. Ezen lehetőségek egyike sem túl elegáns.

Az államok dönthetnek majd úgy, hogy (i) nem fizetik ki az adósságuk egy részét („nemteljesítés”), (ii) megszorító intézkedéseket fogadnak el a költségvetési többlet elérésének reményében, vagy (iii) csökkentik az adósságuk értékét infláció által (puha költségvetési korlát).

• A nemteljesítés (hard default) a legkevésbé kívánatos, mivel általában további válsághoz és csapásokhoz vezet. Tekintettel arra, hogy az amerikai dollár globális tartalék valuta, az USA adósságkötelezettségének bármely mértékű nemteljesítése katasztrofális lenne a globális gazdaságra nézve.
• A megszorító intézkedések saját kihívásaikkal szembesítenek. Ezek megvalósításához erős politikai akarat és még erősebb gyomor kell. Az amerikai kormány az elmúlt 50 évben csak négyszer produkált költségvetési többletet. Amikor egy kormány ténylegesen meghúzza az övét és a kiadásait fékezi, gyakran zavargásokkal és felkelésekkel fogadják. A társadalmi nyugtalanság előidézése mellett a kiadáscsökkentések és az adóemelések általában csökkentik a GDP-t, tovább súlyosbítva az adósság/GDP arányt, és az amúgy is rossz helyzetet.
• A harmadik lehetőség és egyben leginkább használt módszer a puha költségvetési korlát (soft default). A kölcsönzőknek ugyanakkora mennyiségű dollár kerül visszafizetésre, mint amennyire jogosultak, viszont az infláció miatt az összeg reál értéke kisebb. Közgazdasági tanulmányok azt mutatják, hogy ez a megközelítés kisebb kárt okoz hosszabb távon, mint a nemteljesítés. A fiat pénzek inflációjával viszont az állam adósságát közvetve az elinflálódó dollárt, eurót vagy forintot birtokló lakosság fizeti meg.

Puha költségvetési korlát

Amikor egy központi bank ez utóbbi startégiát választja, akkor megcéloz egy adott inflációs rátát, és elegendő pénzt nyomtat ahhoz, hogy elérje azt. Miután elérte, ez a cél inflációs ráta ugyanolyan mértékben csökkenti a kormány adósságkötelezettségeit. És bár a COVID pénznyomtatási akciójának oka a gazdasági ösztönzés lehetett, annak végeredménye ugyanaz lesz. Az indoklástól függetlenül a pénzkínálat növekedése a rendelkezésre álló árukhoz képest mindig az árak emelkedéséhez vezet, vagyis inflációhoz.

Az, hogy a kormány hogyan osztja el az újonnan vert pénzeket, érdekes politikai kérdés, amely meghatározhatja, hogy az infláció hol érvényesül leginkább. Ha maga a kormány a célpont, akkor a nemteljesítés az adósság monetizálásának vagy az adósság államosításának minősül. Ha mind a betétesek, mind a hitelfelvevők részesülnek belőle – a betétesek magasabb kamatlábakkal és a hitelfelvevők alacsonyabb kamatlábakkal – akkor kettős kamatnak hívják. Ha a hitelezők és a részvényesek kapják meg, akkor mennyiségi könnyítésről (QE) beszélünk. Ha az emberek kapják, akkor helikopterpénz stb.

Győztesek és vesztesek

Függetlenül attól, hogy a központi bank milyen csatornát használ a pénz befecskendezésére a gazdaságba, a nyertesek és a vesztesek ugyanazok: a hitelfelvevőket a hitelezők és a betétesek rovására jutalmazzák. A befektetők és vállalkozók könnyebben alkalmazkodnak az emelkedő árakhoz, míg a rögzített készpénzjövedelemhez kötöttek (pl. társadalombiztosításban részesülők, nyugdíjasok stb.) ugyanazt a sorsot élik meg, mint a hitelezők és betétesek. Végül a fiat pénzek inflációja károsítja a bizalmat, megnehezíti és drágábbá teszi a kormány számára, hogy legközelebb hitelt vegyen fel. Ez a bizalom vesztés több generációig is eltarthat.

És bár a COVID tovább vezetett minket a puha költségvetési korlát felé vezető úton, a nagyobb bűnös az USA kormányának állandó politikai elmozdulása az adósság-monetizációs modell felé működésének finanszírozása érdekében. A központi bankok ezt egy ideje már látták és felkészítették magukat. Ha volt valaha olyan időszak amikor a szisztematikus devizakockázatoktól kellett volna tartani, akkor az az idő most jött el.

Cikkünk hamarosan folytatódik az olaj, arany, majd a Bitcoin befektetések vizsgálatával!

További ajánlott cikkeink:

1. Bitcoin és kriptovaluta konzultáció. Elakadtál? Kérdésed van? Segítünk!
2. Bitcoin és blokklánc, egy új világ kezdete; Ebook
3. Kriptovaluta adózás ultimate kisokos 2019/2020; Cryptofalka
4. Kriptovaluta és altcoin bemutatók, projekt ismertetők
5. Bitcoin és kriptovaluta bányászat beállítások, útmutatók
6. Kriptovaluta tőzsde ismertetők, Bitcoin vásárlás