A Thales egy olyan DApp, amin (bináris) opciókkal kereskedhetünk a Polygon és Optimism hálózatokon. Arra a kérdésre fogadunk, hogy lejáratkor a kötési árfolyam felett vagy alatt lesz az árfolyam. Ha úgy érezzük, tudjuk a választ, akkor a Thales kiváló lehetőség arra, hogy spekuláljunk.
A továbbiakban Gáll Péter blogbejegyzését olvashatjátok a Thales projekt működéséről és használatáról.
Út az egyszerű kereskedéstől a DeFi-ig
A kriptovilágban legtöbben az egyszerű kereskedéssel kezdik, vesznek Revoluton egy-két kriptót, esetleg Crypto.com-on, majd ha tovább szeretnének lépni, akkor nyitnak valamelyik nagyobb tőzsdénél (Binance, FTX, Coinbase) egy számlát és nagyobb érdeklődéssel vetik bele magukat a kereskedésbe. Megnézik az árfolyamgrafikonokat, mozgóátlagokat, különböző indikátorokat (RSI, MFI, SRSI stb.), twittert olvasnak és megpróbálják lekereskedni a rövidebb trendeket. Maximum pár hétig tartanak egy pozit, majd lépnek tovább a kövire.
Egy idő után befigyel a tőkeáttételes kereskedés meg a futures (itt a saját tőkéd többszörösével, akár 100-szorosával kereskedsz, ami nagyon kockázatos), ami első pár alkalommal megy, aztán elindul egy nagy bukó sorozat. Legalábbis nálam így volt. Valaki egy idő után (fél év, egy év, több év) bele tanul és tudja menedzselni a kockázatokat és magát, hogy ne legyen türelmetlen, nálam ez még nem következett be.
Szerencsére 2020-ban eljött az úgynevezett „DeFi Summer”, ami a blokkláncokon végzett pénzügyi szolgáltatások széleskörű elterjedéséhez és fejlődéséhez vezetett. Ezzel elindult egy olyan pénzügyi infrastruktúra felépítés, ami végtelen mennyiségű és típusú szolgáltatást hozott létre.
Megjelentek a passzív stratégiák: betét lekötés, amire kamatot kapunk, likviditásnyújtás és market making különböző decentralizált tőzsdéken, amikkel lehet valamennyi kamatot szerezni (plusz nyilván az árfolyamnövekedés/csökkenés is hozzájön). Ez mind szép és jó (bár megvan az árnyoldala ennek is, itt is lehet sok pénzt bukni, erről majd másik cikkben beszélek), de én úgy éreztem, hogy mivel van valamennyi időm foglalkozni a piaccal, ezért nem akarok passzív stratégiába belefogni, ami kvázi hónapokig tartó semmittevéssel jár.
Végtelen mennyiségű projektet tanulmányoztam valamennyi blokkláncon. Egy pár hónapja megtaláltam azt, amelyikkel aktívan kell foglalkozni és egészen jó hozam rizikó aránnyal tudok profitot generálni. Ne tévesszen meg senkit a bonyolult szakzsargon, a példákon keresztül később majd könnyebb lesz megérteni miről is van szó.
Thales: a számomra legjövedelmezőbb DeFi projekt (eddig)
Csak hogy tisztázzuk, ez nem egy fizetett promóció, semmiféle kapcsolatban nem vagyok a Thales csapatával és nem kapok semmit ennek a cikknek a megírásáért.
A Thales egy olyan DApp, amin (bináris) opciókkal kereskedhetünk a Polygon és Optimism hálózatokon. Idegen szóval a platform úgy fogalmaz, hogy parimutuel piacon kereskedhetnek a felhasználók, ami annyit jelent, hogy a fogadás nyerő kimenetelei között az egész nyereményalap szétosztásra kerül. Mindjárt megnézzük ez mit is jelent pontosan.
Legelőször a bináris opciókat érdemes megérteni. Az opció alapvetően jövőbeli eseményre való “fogadás”, ezen ügyleteknek ezerféle paramétere és módszere lehet, egyik ilyen típus a bináris opció. Ez egy viszonylag egyszerűbb opció, aminek kétféle kimenete lehet. Jelen esetben arra a kérdésre fogadunk, hogy a lejáratkor (expiration) a kötési árfolyam (strike price) felett vagy alatt lesz az árfolyam. Ha úgy érezzük, tudjuk a választ, akkor a Thales kiváló lehetőség arra, hogy spekuláljunk.
A kereskedés úgy működik a platformon, hogy a felhasználók UP és DOWN tokeneket adhatnek el és vehetnek meg AMM működtette liquidity pool-ok segítségével.
Ezen két token értéke a lejárat után 1$ vagy 0$, aszerint, hogy a kötési árfolyam felett vagy alatt zárt a tényleges árfolyam a lejáratkor. Az UP token akkor ér 1$-t, ha a tényleges árfolyam a kötési árfolyam fölött volt, ekkor a DOWN token 0-át ér. A lejárat után a felhasználók átválthatják nyerő tokeneiket valamilyen stabilcoinra.
Nézzünk meg egy példát. Február 4-én járt le az alábbi opció. Ez a bináris opció az Etherre vonatkozik és a kötési árfolyam (strike price) 2600$. Február 4-én az ether ára végül 2819$ volt, tehát az járt jól, aki UP tokent vásárolt még a lejárat előtt.
Az UP és DOWN tokeneket a lejárat előtt valamilyen áron (0 és 1 dollár között) megvásárolhatjuk. Ha 50 centért vásárolunk UP tokeneket, akkor amennyiben lejáratkor a kötési árfolyam felett vagyunk, akkor megkétszerezzük azt a pénzünket, amit UP tokenre költöttünk. Azonban, ha DOWN tokent vettünk, akkor mindent buktunk.
Na de most jön a lényeg!!! Mi alapján árazódnak ezek a tokenek? Opció árazásra a legelterjedtebb módszer a Black-Scholes formula, ami a paraméterek megadásával megmondja, mennyinek kell lennie egy opció árának (ez nem egy fact, hogy így van és kész, ez csak egy módszer, aminek megvannak a hibái, erre fogok rámutatni). Ezen paraméterek a lejáratig hátralévő idő, kockázatmentes kamatláb (pl. éves amerikai államkötvény), kötési árfolyam, az eszköz (amire az opciót kötjük) jelenlegi árfolyama és szórása.
A Thales modellben nincs semmi, ami a jelenlegi trendet mérné
Miért örülünk ennek? Tegyük fel, hogy egy durva esés után, több mutató is túladott jelzést ad, RSI-ben bulldivergencia, a hangulat a twitteren csillapodik. Ilyenkor a Black-Scholes modell elméletben ugyanolyan árfolyamon kínál nekünk felfele 5%-ra lévő UP tokeneket, mint lefele 5%-ra levő DOWN tokeneket. Pedig egy kereskedőnek ilyenkor már izzad a tenyere egy long pozícióra. A modell trendérzéketlen. Logikus ilyenkor megjátszani az UP tokeneket, ami persze nem biztos haszon, de az odds-ok kedvezőek.
Mi ebben a Thales projektnek a biznisz? Szerencse? Lehet. De inkább az, hogy az emberek többsége bukik a játékon még így is, a platform pluszban van. És amikor a felhasználók buknak, akkor a platform nyer. Alapvetően van egy beépített vészfék a rendszerben, ami meggátolja, hogy a platform egy opción sokat bukjon. A „CapPerMarket” paraméterrel szabályozzák, hogy mekkora bukót építhet fel magának egy piac, ha egy bizonyos piacon nagyon sokan akarnak egy irányba fogadni (pl. csak UP), akkor egy idő után nem ajánl UP tokeneket a platform.
Az, hogy az emberek többsége bukik nem feltétlen magától értetődő, azonban átlagban úgy néz ki ez a tendencia. Van egy másik platform, nevezetesen a GMX decentralizált tőzsde, ami szintén profitál abból, hogy a felhasználók PnL-je (Profit & Loss) negatív (később erről is akarok írni). De ez csak egy példa a százból, általában a ház nyer.
A Thales nem egy elterjedt platform, összesen 1000 ember használta. Ez vagy amiatt van, mert nem tudják, hogyan működik a projekt vagy azt is el tudom képzelni, hogy túlságosan kockázatosnak gondolja valaki. A probléma ezzel a projekttel, hogy nehéz kalkulálni néha a kockázattal, ha veszek 500 UP tokent egy 1000$-os kötési árfolyamra, akkor lejáratkor, ha az eszköz ára 1001$, akkor 500 dollárt kapok, 999$-nál viszont 0-t. Tehát egy „dupla vagy semmi” szerű stratégiát játszunk, ahol mindent elveszíthetünk és nagyon szűk a mezsgye.
Az egyik fontos pont, hogy nem szabad mindenünket rárakni egy opcióra, de ezt talán nem is kell mondani. A titok pedig abban rejlik, hogy keresni kell a jó opciókat. Az olyanokat, amik olcsók, mert viszonylag messze vannak az árfolyamtól, azonban nem esélytelenek, mert a piaci hangulat vagy trend az mást mond, mint az „egyszerű” Black-Scholes formula.
Shortolni vagy DOWN tokent venni a Thales-en?
Az egyik legszebb fogásom az az APE tokenen volt. Az opció lejárata május 3-ra esett és április 30-án volt egy fontos esemény, az otherside NFT-k mintelése. Ez egy nagyon nagy volumenű esemény volt, még az Ethereum hálózat is összerogyott aznap. A minteléshez szükség volt APE tokenre, tehát, mint az várható volt, április 30-ig brutálisan nőtt az árfolyam. Én arra spekuláltam, hogy ez 30-a után ki fog pukkadni, és erős csökkenés lesz az APE token árfolyamában. Így aznap (30-án) vettem DOWN tokeneket és a sztori összejött.
Természetesen felmerül a kérdés, hogy miért nem shortoltam inkább az APE tokent? Hiszen a kereskedés is arról szól, hogy van egy sejtésem, hogy merre megy a piac és azt lekereskedem. Akkor miért jobb a Thales-en ezekkel a „bonyolult” opciókkal játszadozni? Valószínűleg ez emberfüggő, kinek mi jön be jobban. Én úgy érzem, hogy hozam-rizikóban a Thales jobb, és a számaim is ezt mutatják.
Ha olvasnál még hasonló cikkeket és véleményeket, akkor nézd meg Péter blogját.
A Bitcoin Kisokos 35.részében Ács Zoltánnal beszélgettünk, aki az MKB Fintechlab vezetője és a Magyar Bankholding által kezdeményezett Foundation mozgalom Növekedésért és Innovációért felelős vezetője. Mindenképp hallgassátok meg a podcastet, ha még nem tettétek. Ebben a cikkben a beszélgetés folyamán elhangozott érdekes témákat emeljük ki, néhol egy-két kiegészítéssel és kommenttel.
MKB Fintechlab és Foundation mozgalom
A Fintechlab az MKB kereskedelmi bank alatt működő leányvállalat, ami induló FinTech vállalkozásokat mentorál és tőkét fektet beléjük. Ilyen startup vállalkozás volt a Coinrule is, ami nemzetközi viszonylatban is komoly karriert futott be, mint automatizált kriptovaluta kereskedési platform.
A Foundation a Magyar Bankholding által kezdeményezett mozgalom. A Magyar Bankholding a rendszerváltás óta a legnagyobb bankfúzió (MKB, Budapest Bank, Takarékbank). Az új bank teljesen új alapokra építkezne, megújítva a hagyományos és “elavult” banki szolgáltatásokat és újragondolt modellekkel és működéssel szeretne üzemelni. Ehhez egy nagy léptékű technológiai ugrás szükséges, azt is mondhatnánk “Fel kell találni újra a bankolást.”, ezen okból jött létre a Foundation mozgalom.
A bankrendszer fejlődése
Több évtizeden keresztül a bankok elkényelmesedtek az oligopól helyzetben. Ráadásul az innovációt feltehetően visszafogta az is, hogy egyes bankok jelen vannak a tőzsdén. A nyomás, hogy a negyedéves jelentésben fel kell mutatni valamit, és a befektetők profitot várnak el, megnehezítette az innovációra való felkészülést. Hiszen az innováció mindig költséges és hosszabb távon megtérülő befektetés.
Azonban a 10-15 éve felszínre törő FinTech szektor felkavarta a port, az újonnan indult pénzügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozások mertek innoválni. Elképesztően sok kockázati tőkebefektető kereste a lehetőséget, hogy ilyesfajta vállalkozásokba fektessen, mert azt látták, hogy potenciálisan ez egy jól jövedelmező befektetés lehet.
Ács Zoltán úgy gondolja 5-10 éven belül teljesen másképp fogunk bankolni, a technológia exponenciális növekedésével egy idő után mindenkinek fel kell vennie a lépést. Már csak azért is, mert befektetési oldalról nagy a nyomás, hogy ezzel foglalkozni kell. Az ügyfelek szeretnének kriptovalutába is fektetni.
A szabályozási környezet
A bankok nem véletlenül nem mozdulnak tömegesen a kriptók felé. Elképesztően sok szabály van, aminek meg kell felelni, vendégünk úgy is fogalmazott “a szabályozó fújja a passzát szelet”. Nem véletlenül az egészségügy és a pénzügy a legszabályozottabb terület, hiszen erre a két dologra nagyon sok figyelmet és óvatosságot szentelünk életünk folyamán.
Az Európai Unióban a MICA reguláció az, ami szabályozni fogja a kriptovalutákat, ezt jelenleg 2023 januárra várjuk, de elképzelhető, hogy 2024 lesz belőle. Fontos azonban, hogy addigra fel kell készülnie a jogszabályi környezetnek és az intézményeknek, hogy ne akkor kapjunk a fejünkhöz. Erre a Blockchain Magyarország Egyesület már kidolgozott egy javasolt koncepciót.
Arra a kérdésre, hogy mikor lehet a magyar bankoknál kriptóba fektetni azt a választ kaptuk, hogy mindenkinek érettnek kell lennie (“a rendszernek körbeérettnek kell lennie”). Ez azt jelenti, hogy amíg nincsenek meg a megfelelő szabályok, addig hiába próbálkoznak a bankok az adaptációval. Vendégünk szerint Magyarországon 2024-25 között lehet majd kriptovalutákba fektetni a kereskedelmi bankoknál, méghozzá ETF-ek formájában. Az ETF amiatt egy kedvezőbb forma, mintha közvetlenül kriptót adna el a bank, mert biztonságosabb ilyen formában. Megannyi kockázatot levesz az ügyfél válláról és áthelyezi a bankokra, ahol maguk a szakértők vannak. Így például az ügyfél sem tudja elveszíteni a privát kulcsát, ami hatalmas veszteség lenne neki. Végső soron a bankoknak is az a jó, hogyha az ügyfelek gazdagodnak és nem elszegényednek.
Az európai környezet szerinte megfelelő irányba halad, viszont fel kell pörögnünk. Fontos, hogy cáfolnunk kell a következő mondás utolsó mondatát, miszerint “Kína innovál, azután szabályoz. Amerika innovál és nem szabályoz. Az EU szabályoz, azután nem innovál.”. Eszméletlen jó neobankok jöttek létre az EU-ban (Monzo, N26, Mbank, Tinkoff, Revolut), ami többek között a PSD 2-nek köszönhető (és jelenleg készül a PSD 3).
Persze azt, hogy sürget a környezet sokan érzik. Ott van példának a Swift fizetési rendszer, ami régi és iszonyatosan elavult, akár 4-5 napba is beletelhet, még megérkezik az utalás. Elképzelhető, hogy a blokklánc már csak amiatt is jobb megoldás lenne ezen probléma megoldására, mert csökkenti a költségeket az ügyfélszolgálat felöli részen.
Harc a hegemóniáért
Kína elképesztően elől van a világ többi részéhez képest, amennyiben digitális jegybankpénzről van szó. Amerika a hetekben tette közzé kutatási anyagát a CBDC-ről, így ő mindenképpen évekkel van lemaradva, ha csak ezt a szegmenst nézzük. Közben ott van a Facebook stabilcoinja a Diem, aminek bevezetését gyakran odázzák a jogi környezet miatt. Érthető, hogy egy bigtech óriásnak nem szeretnék megengedni, hogy hirtelen pénzügyi nagyhatalom legyen. Már csak emiatt is fontos kérdés előtt állnak a nemzetállamok: szabályozzák-e a Facebookot és a techóriásokat vagy sem. Ha nem, akkor érdekes idők elé nézünk, ugyanis a pénz fölötti kontroll, egy elképesztően erős hatalmi eszköz.
A Facebook kedvező piaci helyzetben van olyan szempontból, hogy több milliárd felhasználó fordul meg nála nap mint nap. Ott a Messenger applikáció is, ami nélkül az emberek többsége tényleg nem tud meglenni. Miért ne lehetne majd a Diem-et ebbe az applikációba beintegrálni és máris kész a pénzügyi nagyhatalom. Persze erre elvileg a Novi-t fejlesztik, ami egy külön applikáció, de a lehetőség ettől függetlenül ott lenne.
Forrás: digitalinformationworld.com
Sokan értetlenül állnak Kína előtt, hogy vajon értelmeset húzott-e azzal, hogy ennyire radikális a bányászattal és a kriptovalutákkal szemben. Erre leginkább két válasz született: Kína jól csinálja, amit csinál, mert nem hagyják hogy a fejükre nőjenek a tech óriások vagy Kína nem csinálja jól, amit csinál, mert ezzel pont lábon lövik magukat, kinyírják az innovációt. Ez a kérdés valószínűleg azért ilyen nehéz – mondja Ács Zoltán -, mert a technológia exponenciálisan növekszik, emiatt meglehetősen nehéz gyorsan menni és közben megfelelő irányba tekerni a kormányt. Ez annyit jelent, hogy látjuk az innovációkat de nem tudjuk biztosra melyik milyen kimenetelekkel jár. Kína inkább a centralizáltabb CBDC-t választotta és egyértelmű nemet mondott a decentralizált kriptoeszközökre.
A vezető szerep sokszor úgy dől el, hogy ki felé van meg a megfelelő bizalom. Hiszen valakiben/valamiben mindig bíznunk kell, kérdés, hogy kicsoda vagy micsoda erre a legalkalmasabb? Politikusok, ügyvédek, államok, intézmények, blokklánc-technológia, okosszerződések (programkód), stb.
Összefoglaló
A podcastben még ennél is több érdekes dologról volt szó, ha tetszett ez a rövid cikk, akkor azt is érdemes meghallgatnod. Nekünk érdekes volt hallani, mennyi újdonság várhat ránk a következő években. Legyen szó a hétköznapi bankolásról vagy kriptovalutákba való befektetésről a jövőben mindkét témában változás várható.
A decentralizált tőzsdék jellemzően egy újfajta módszerrel csinálnak piacot a különböző tokeneknek. Ez a módszer egy matematikai formulán alapszik, ami meghatározza az átváltási árfolyamot a két token között. A kereskedők nem egymással üzletelnek, hanem egy úgynevezett liquidity pool-lal cserélnek tokeneket. Ahogy fogy az egyik tokenből, úgy az ára is feljebb megy. Az alábbi dokumentumban részletesen elmagyarázzuk, hogyan működik a formula és a mögötte lévő matematika.
Értekezésünk tartalma
Centralizált tőzsdék és működésük
Decentralizált tőzsdék
Liquidity poolok
Mi határozza meg az árat egy liquidity poolban?
Miért azonos a két kriptovaluta összértéke a liquidity poolban?
A KuCoin kriptovaluta tőzsde június közepén indította el közösségi blokkláncát a KuCoin Community Chain-t (KCC), ami kompatibilis az Ethereum hálózattal. Az új okoshálózatot a Proof of Staked Authority (PoSA) konszenzus mechanizmus fogja működtetni annak érdekében, hogy gyorsabb és olcsóbb hálózat jöjjön létre, mint az Ethereum.
A KuCoin Community Chain (KCC) indulása
A KuCoin még 2020. április 4-én tette közzé első heti jelentését, amiben tájékoztatták az érdeklődő közösséget az új blokklánc tervezéséről. Az eredetileg KuChain-nek elnevezett blokklánc a 2021. június 16-ai induláskor a KuCoin Community Chain elnevezést kapta.
A blokkláncra elsők között került fel a KuCoin tokene a KCS, persze ahhoz, hogy olyan széleskörű választék legyen, mint az Ethereum hálózaton, létrejött július 16-án a KCC Bridge. Ennek segítségével ERC-20 tokeneket tudunk átvinni az Ethereum blokkláncról a KuCoin Community Chain-re.
Forrás: kcc.io
Az új hálózaton való DApp-ok fejlesztése érdekében a KCS Foundation létrehozott egy 500.000$ értékű alapot, hogy a programozókat ezzel jutalmazzák. Ezt az összeget a Grants Program keretei között fogják szétosztani kutatók és fejlesztők között.
A KCC hálózat kompatibilis többek között a MyEtherWallet, MathWallet, TokenPocket, Shield protocol és MetaMask tárcákkal.
Részletek a KCC-ről
A KCC egy publikus blokklánchálózat, aminek alapját a go-ethereum programozási nyelv adja, emiatt teljesen kompatibilis az Ethereumon futó okosszerződésekkel. A KCC tokene a KCS, a bányászok ezt kapják fizetségül a munkájukért, valamint a felhasználók ebben fizetik a tranzakciós díjakat.
Az Ethereumtól eltérően a KCC a Proof of Staked Authority konszenzus mechanizmust használja, ami a Proof of Stake és Proof of Authority mechanizmusok keveréke. Bányásznak jelentkezni kell és amennyiben a már meglévő bányászok legalább 50%-a elfogadja a jelentkezést úgy a jelentkezés sikeres. A legtöbb KCS-t lekötő 29 validátor üzemelteti a hálózatot, összehasonlításképpen az ugyanúgy PoSA mechanizmust használó Binance Smart Chain-en maximum 21 validátor lehetséges.
Három másodpercenként születnek új blokkok, a tranzakciós díjak pedig még a legforgalmasabb időszakokban sem haladják meg az 5 centet. Persze később elképzelhető, hogy sokszorosára fog nőni a tranzakciós díj, csakúgy, mint a BSC hálózaton, ahol egyszerre jelentkezett egy óriási igény a tranzakciókra és növekedett meg a BNB árfolyama.
Forrás: explorer.kcc.io
A hálózatot láthatóan júliusban kezdték el használni a felhasználók, ekkor megközelítőleg 20.000 aktív cím jelent meg. Ebben az időszakban rengetegen kipróbálták milyen a KCC blokklánc, azóta az aktivitás lentebb hagyott, most körülbelül 5.000 aktív cím van jelen.
Valószínű, hogy a kevés DApp miatt nem ért el még széles felhasználói réteget a hálózat, illetve elképzelhető, hogy szeptembertől, amikor a piac is aktívabb, akkor fognak többen érkezni a KCC-re.
Forrás: explorer.kcc.io
A napi tranzakciók számában is van július elején egy csúcs, azóta habár kisebb a napi adat, nincs csökkenő trendben az aktív címekkel ellentétben.
Mi vár a KCC blokklánchálózatra?
A KCC egyik fejlesztőjével folytatott beszélgetésben a programozó kifejtette mik azok a projektek, amiken jelenleg dolgoznak. Leginkább a hálózat ökoszisztémájának kidolgozásán ügyködnek, ebbe többek között beletartoznak a DAO (Decentralized Autonomous Organization) közösségek, a programozók és fejlesztők, valamint a különböző kriptovaluták is.
A DApp-okat illetően, habár még nem olyan széles a választék, mint az Ethereumon vagy a BSC-n, de kezdenek megjelenni szépen sorjában. Példa kedvéért itt van a Kudex, ami egy multifunkcionális platform decentralizált tőzsdével, kamatfarmolási lehetőséggel és launchpad-del.
Forrás: kudex.finance
Amikor egy blokklánchálózat népszerűségéről beszélünk általában az a döntő, hogy miben nyújt újat vagy jobbat, mint más hálózatok. A KuCoin Community Chain valószínűleg nem lesz annyira decentralizált, mint az Ethereum, ellenben olcsóbb lesz. A BSC hálózat jelenleg még több lehetőséggel kecsegtet, mint a KCC, azonban ez a későbbiekben változhat.
Amikor egy hálózat és vele együtt az azon futó DApp-ok frissen indulnak, a felhasználók elcsábítása érdekében magas kamatokat ajánlanak az új platformon. Ez mindenképpen előnye jelenleg a KCC-nek, így a kérdés az, hogy tudja-e majd tartani a felhasználók növekedési ütemét és tud-e újat mutatni más hálózatokkal szemben.
A blokkláncok között hidak (bridge) segítségével tudunk közlekedni, amik különböző módszerekkel viszik át a tokeneket egyik blokkláncról a másikra. Ezen eszközök célja, hogy szélesebb körben legyenek alkalmazhatóak egyes kriptovaluták, valamint, hogy a túlterhelt hálózatokról szabadon vándoroljon a forgalom.
A blokkláncok közötti átjárhatósági probléma
A legtöbb blokklánchálózatnak saját zárt rendszere van, saját szabályokkal és konszenzus mechanizmussal. Az azonos szoftvert futtató csomópontok természetesen tökéletesen kommunikálnak egymással. Azonban a más blokkláncokkal való kommunikáció problémát jelenthet, nem beszélve az okoshálózatokról, ahol a programozási nyelv is különbözhet.
Előfordulhat, hogy valamilyen okból kifolyólag fontos, hogy két, egymástól független hálózat kapcsolatba lépjen. Ennek oka valamilyen adatátvitel, ami legtöbbször a tokenek vándorlása egyik blokkláncról a másikra. Ezen kívül lehet szó egyéb információról is, mint például egy token értéke vagy előfordulhat, hogy programkódot, esetleg egy okosszerződés eredményeit kell továbbítani.
Egy adott okoshálózaton futó applikációnak érdeke, hogy minél többen használják, valamint ilyenek a különböző tokenek is, amiknek előnyösebb, ha nem csak egy blokklánchálózatra vannak korlátozva. Ezen probléma megoldására fejlesztik a különböző hidakat – angolul bridge-eket – , amik különböző módszerekkel juttatják el az adatokat egyik hálózatról a másikra.
Blockchain bridge
A bridge-ek megjelenésével újabb lehetőségek nyíltak a kriptovaluta felhasználók felé. Ilyen például a bitcoin okoshálózaton való megjelenése, ami fontos, mivel a Bitcoin hálózaton nem tudunk olyan szabadon okosszerződéseket írni, mint az Ethereum, Binance Smart Chain vagy egyéb okoshálózatokon. Így a bitcoin is részt vehet a különböző lending és yield farming szolgáltatásokban.
A bridge-ek használata kifejezetten előnyös volt akkor, amikor 2020 nyarán berobbant a DeFi szektor és az Ethereum hálózata annyira túlterhelt lett, hogy a gas árak sokszorosukra növekedtek. Ekkor vált közkedveltté a Binance Smart Chain, ami egy centralizáltabb megoldással próbálta megoldani a magas gas árakat.
Az alábbi ábrán az átlagos gas árat láthatjuk gwei-ben kifejezve:
Forrás: ycharts.com
A bridge-ek sorra jelennek meg, hogy minden token minden hálózaton elérhető legyen, emiatt a választék is meglehetősen széles. A továbbiakban bemutatom a leggyakoribb módszereket a bridge-ek létrehozására és megnézünk pár konkrét példát is.
Bridge-ek működése
A bridge-eket két fő típusra oszthatjuk, a centralizáltabb és a decentralizáltabb megoldásokra. A módszer azonban a legtöbb esetben közös, sokan úgy képzelik el a bridge-ek működését, hogy valóban átviszik a tokent egyik hálózatról a másikra, azonban ez nem igaz. Ami valójában történik ilyenkor az egy “lock & mint” (vagy “burn & mint”) folyamat, az egyik blokkláncon lekötésre kerül a token, a másikon létrehoznak egyet. Majd a visszaváltáskor elégetik a korábban létrehozott tokent és az eredetit a másik hálózaton pedig felszabadítják.
A centralizált bridge úgy működik, hogy egy megbízott külső fél végzi el a feladatokat. Ily módon jön létre többek között a wBTC, ahol a megbízott fél a BitGo. Ez esetben a BTC-t átutaljuk egy előre megadott címre és ezzel egyidőben azonos mennyiségű wBTC keletkezik az Ethereum láncon. Ezt a tokent már használhatjuk a Uniswap-on, Aave-n, Compound-on és egyéb DApp-okon. A wBTC az egyik legtöbbet használt bitcoin az Ethereum hálózaton, emiatt páran – köztük Vitalik Buterin is – kifejezték aggodalmaikat, hogy egy decentralizált pénzügyeket célzó rendszerben nem kellene ennyi centralizált tokennek lennie.
I continue to be worried about the fact that these wrapped BTC bridges are trusted…..
I hope that they can all *at least* move to a decently sized multisig
A decentralizált verzióban a folyamatokat valahogyan úgy kell megoldani, hogy ne legyen szükség olyan külső félre, aki ha teheti tud csalni. Így okosszerződések és decentralizált hálózatok segítségével lehet csak megoldani ezt a feladatot. Ezen bridge-ek egy külön – erre létrehozott – hálózattal működnek, validátorokkal és bányászokkal, ahol minden csomópont ösztönözve van arra, hogy betartsák a szabályokat. Itt a matematikára és a konszenzus mechanizmusra hagyatkozva bízhatunk abban, hogy a folyamat valóban decentralizált és biztonságos. Ilyen szolgáltatást nyújt többek között a RenVM, ahol nem csak BTC-t, de egyéb kriptovalutákat is küldhetünk különböző okoshálózatokra.
Összességében megannyi bridge közül választhatunk, amennyiben tokeneket mozgatnánk hálózatok között. Ez amiatt van, mert a blokklánchálózatok fejlesztői szívesen készítik el saját bridge-üket, hogy az ő hálózatuk is elérhető legyen. Végülis valahogyan kell értéket vinni a különböző okoshálózatokra is, ezt pedig a bridge-ek tudják leginkább befolyásolni.
Példa kedvéért ott van a Binance Bridge, ahol megannyi féle tokent (leginkább ERC-20 és TRC-20) vihetünk át az Ethereumról és egyéb hálózatokról a Binance Smart Chainre jutalék nélkül. Ez egy kedvező ajánlat a felhasználóknak, de a Binance-nek is, mivel így még többen fogják használni az ő hálózatukat, ami a BNB tokenük értékét is növelheti.
Forrás: binance.org
Tehát most már láthatjuk, hogy a bridge-ek nem univerzálisan jók mindenre. A bridge-ek leginkább egy adott feladatra készültek, legyen az BTC mozgatása az Ethereum hálózatra, ERC-20 tokenek mozgatása BSC-re vagy akár egyéb adatok átvitele egyik hálózatról a másikra. Bridge-ek használata előtt fontos, hogy tájékozódjunk arról, megbízható-e a szolgáltatás, nehogy becsapás áldozatai legyünk és a lekötött tokenekért ne kapjunk semmit se.
Elemzések a jövő pénzéről a Bitcoinról és a többi kriptovalutáról! Havi oktatások, élő streamek, tippek, hírek, közösség!
Ha szeretnél hatékonyan bekapcsolódni a digitális valuták világába vagy ha már ismerős a szakma de szeretnéd elmélyíteni a tudásodat és profitálni a digitális pénz forradalmából, akkor nálunk a helyed! Hiszen a Platformról minden információt, tippet és oktatást egy forrásból érhetsz el, méghozzá a szakma legjobbjaitól!
