Mi az a Defi? Történeti összefoglaló és a szektor jövője

Mi az a Defi? Történeti összefoglaló és a szektor jövője

2020-ban nagyot robbantak a DeFi projektek. Hogyan jöhetett ez létre? Milyen utat jártak be a projektek, mi várható a jövőben? Mutatjuk.📊A Decentralized Finance lényege, hogy elérhetőek legyenek az alapvetően bank nyújtotta pénzügyi szolgáltatások a kriptovaluták világában is, decentralizált módon.

 

Mi is az a Decentralized Finance (DeFi)?

Bizonyos értelemben a Bitcoin is betudható egy DeFi projektnek. A 2008-as világválságra adott választ Satoshi Nakamoto, amikor publikálta a Bitcoin-ról szóló White paper-t. A célja ezzel az volt, hogy ne legyen központilag szabályozva a pénzügyi rendszer, hanem egy decentralizált, nyílt forráskódú program segítségével újraértelmezzük annak működését. A decentralizáció annyit jelent, hogy nincs egy központi irányító (bank / állam / CEO)hanem a közösség együttesen dönti el a lényegi kérdéseket.

Ma a DeFi alatt inkább az okosszerződések adta lehetőségeket értjük. Ezek közé tartozik a betét lekötés és hitel felvétel kamatok mellett, a biztosítások kötése, a yield farming vagy a decentralizált tőzsdék, ez a lista igazából hónapról-hónapra bővül.

defi-projects

Forrás: trustwallet.com

 

A DeFi alapozói: Bitcoin és Ethereum

A Bitcoin megjelenésével elérhetővé vált a globális pénzküldés oly módon, hogy egyetlen központi szervezetnek, vállalatnak vagy kormánynak sem volt beleszólása a pénz mozgásába, tulajdonságaiba. Erre korábban nem volt lehetőség, ez volt az első decentralizált digitális fizetési lehetőség.

A programozóknak felnyitotta a szemét az új technológia (részenként nem volt új, viszont összességében ilyen módon még nem használták), elkezdtek eljátszani a gondolattal, mire lehetne ezt még használni. A Bitcoinból eredő lehetőségek viszont korlátozottak voltak, a programkód egyszerűségéből fakadóan.

A Bitcoin nagy rajongója volt Vitalik Buterin, aki később megalkotta az Ethereumot 2015-ben. Ez még több programozót vonzott, hiszen sokan láttak benne potenciált. Az új hálózat programozható volt, létrejöttek az okos szerződések (smart contract) és a decentralizált applikációk (DApps). A DApp-ok lényegében az Ethereum hálózatára épülnek, okos szerződésekből állnak és van egy webes felhasználói felületük.

Bitcoin és kriptovaluta konzultáció szalag I Cryptofalka

 

A Decentralized Finance kezdete: Maker és EtherDelta

Az egyik legelső DeFi projekt a Maker 2014-ben indult, aminek célja egy decentralizált stabil coin létrehozása volt. 2017-ben létrejött a DAI stabil coin, amit csak ether-ért lehetett megvásárolni. 2019-ben jött az innováció és megjelent a Multi-Collateral Dai, aminek fedezetét már nem csak az ether határozta meg.

A másik érdekes projekt, amit ma már kevesen ismernek az az EtherDelta decentralizált tőzsdéje. Ez a platform az Ethereum hálózatára épült, az ajánlati könyvet böngészve (order-book) bárki adhatott el és vehetett ERC20 tokeneket. A projekt nagy sikernek örvendett, főleg a 2017-es ICO időszakban. A tőzsdét később meghekkelték, így megannyi felhasználó veszítette el a pénzét. Ráadásként 2018-ban az oldal üzemeltetőjét az SEC beperelte, amiért egy szabályozatlan értékpapír tőzsdét működtetett. Ezek együttese hamar véget vetett a decentralizált EtherDelta ötletének.

etherdelta-exchange

Forrás: youtube.com

 

Az újragondolt decentralizált tőzsde: Uniswap

A Uniswap készítője – Hayden Adams – 2018 végén publikálta az Ethereum-ra épült projektet. Az EtherDeltától eltérően a Uniswap-on nincs ajánlati könyv, helyette liquidity pool-ok és automated market maker-ek (AMM) segítségével lehet coinokat cserélni (swap). A liquidity pool-ok számos decentralizált tőzsde (DEX) alapját képezik. A liquidity provider-eknek (LP) hívott felhasználók adott két coin piacának megteremtése érdekében likviditást (pénzt) helyeznek el a pool-ban mind a két coinból. A tőke biztosításáért cserébe a tranzakciós díjak egy részét megkapják. A liquidity pool-ok valójában okos szerződések, a liquidity provider-ek azok a felhasználók, akik tőkét helyeznek el a rendszerben.

uniswap-document

Forrás: uniswap.org

Az ajánlati könyvet képzelhetjük úgy, mint egy peer-to-peer protokoll, azaz a felhasználók egymással kötnek üzletet. Informatikában a peer-to-peer annyit jelent, hogy a hálózat végpontjai közvetlenül egymással kommunikálnak. Az automated market maker-ek használata másképp működik. Gondolhatunk úgy erre, mint egy peer-to-contract ügyletre. Ha úgy tetszik, a felhasználó egy robottal lép kapcsolatba. Az árat nem a felhasználók határozzák meg, hanem az adott AMM.

A 2020-as nyár egyik nagy eseménye volt, hogy a Uniswap létrehozta saját tokenjét a UNI-t. Az összes korábbi felhasználó airdrop-ban részesült, azaz megjelent a számlájukon körülbelül 1000$ értékű UNI token.

 

2020 a DeFi éve

2020 májusban a Compound elindította a liquidity mining programját, aminek keretei között COMP tokeneket kaphattak a résztvevők. A DeFi felhasználók jutalmat kaptak COMP token formájában azután, hogy hitelt vettek fel vagy tőkét biztosítottak hitelezésre. A növekvő kereslet és forgalom nagyobb kamatokat eredményezett, a liquidity mining teret nyitott az újabb projekteknek és a yield farmingnak.

Eljött az idő, hogy a sok lehetőség közül nehezen lehetett választani, ha meg sikerült kifogni a legjobb ajánlatot, pár nap múlva már egy másik projekt jobban teljesített, érdemesebb volt váltani. Ennek hatására jött létre a Yearn Finance, ami egy olyan protokoll, ami automatikusan kihasználja a legjobb lehetőségeket és megkeresi a legnagyobb kamatokat a különböző projektek között. Andre Cronje – a Yearn Finance készítője – annak érdekében, hogy a protokollját még inkább decentralizálja (a DeFi piachoz hűen) kibocsátott egy tokent, a YFI-t a felhasználóknak, hogy ezzel irányítsák a protokoll jövőjét. A kezdetben 6$ értékű token 2 hónap alatt elérte a 30.000$-t.

Ezt követően megannyi projekt indult, hasonló elképzeléssel, mint például a YAM, ami egy nap után kritikus bugba futott, az emberek bizalmát elveszítette így a projekt. Ezt egy elég bizarr eseménysor követte, megjelentek a különböző ételekről elnevezett projektek, jött a SushiSwap, ami a Uniswaptól próbálta elcsábítani a tőkéseket, de volt Pasta, Burger, Spaghetti, Kimchi, HotDog és megannyi érdekesség. Ezt a részét a DeFi-nak az internet food finance-nek nevezi. Ezen projektek többsége pár nap alatt tönkrement.

A Uniswap havi volumene az áprilisi 169 millió dollárról 15 milliárd dollárra nőtt szeptemberig. Ugyanezen időszak alatt a DeFi projektekben lekötött pénzösszeg 800 millió dollárról 10 milliárd dollárra ugrott.

defi-timline

Forrás: finematics.com

 

A DeFi jelene és jövője

Az óriási nyári hype után a téli szezonra a kedélyek lenyugodtak, a parabolikus növekedés megszűnt. A projektek által ígért több száz százalékos évi kamat hosszú távon nem volt fenntartható. A kisebb DeFi projektek visszahúzódtak, azonban a nagyobb protokollok maradtak. A DeFi projektekben lekötött pénzösszeg és a Uniswap volumene folytatták növekvő trendjüket.

Jelenleg 3 milliárd dollár likviditást biztosítanak a Uniswap decentralizált tőzsdéjén, valamint sokszor a napi 1 milliárd dollárt is meghaladja már a forgalom. Vagyis azt lehet mondani, hogy a korábbi fellángolás hihetetlenül hamar, egy óriási új piaci szegmensé nőtte ki magát.

Uniswap (DeFi) napi forgalma 2021 I Cryptofalka

Uniswap (DeFi) napi forgalma 2021

A DeFi szektor piaci kapitalizációja jelenleg valahol 25 milliárd dollárnál jár, melyet napi forgalomban és kapitalizációban is a Uniswap vezet még. (Erősen a nyakán az AAVE projektével)

A DeFi jövője sok érdekességet tartogat. Az innováció gyorsan terjed, a programozók nap, mint nap keresik a lehetőségeket, fejlesztik a szoftverüket. Az Ethereum 2.0 is pozitív hatással lesz a piacra, gyorsabb, olcsóbb hálózat mellett még több lehetőség bontakozik ki.

Hosszútávon a DeFi felveheti a versenyt a banki szektorral, a probléma a technológia bonyolultságában rejlik még. Széles felhasználói réteget ezen ok miatt nem tud elérni, valamint a piac szabályozatlansága is közrejátszik. Azonban azt elnézve, hogy a 2020-as év alatt mennyi minden történt ezen a téren, mindenképpen érdemes követni az eseményeket 2021-ben is.

Borítókép forrása: medium.com

 

További ajánlott cikkeink: 

  1. Bitcoin és kriptovaluta konzultáció. Elakadtál? Kérdésed van? Segítünk!
  2. Bitcoin és blokklánc, egy új világ kezdete; Ebook
  3. Kriptovaluta adózás ultimate kisokos 2019/2020; Cryptofalka
  4. Kriptovaluta és altcoin bemutatók, projekt ismertetők
  5. Bitcoin és kriptovaluta bányászat beállítások, útmutatók
  6. Kriptovaluta tőzsde ismertetők, Bitcoin vásárlás
A Bitcoin lehet a válasz a hosszútávú infláció ellen

A Bitcoin lehet a válasz a hosszútávú infláció ellen

Az infláció az ellensége mindenkinek, aki szokott félrerakni pénzt. Sokszor észre sem vesszük, de évről-évre többet fizetünk a boltokban. Hogyan számolják ezt a mutatószámot? Ha bitcoinba fektetünk, akkor védve vagyunk az inflációtól?

 

Mi az infláció fogalma és hogyan mérik?

Legtöbben azt mondják az inflációra, hogy “pénzromlás”. Ezt félig helyesen, félig helytelenül teszik, hiszen pár száz éve, amikor arany- és ezüstpénz volt forgalomban, akkor ez a megfogalmazás helytállt volna. Hiszen bevett szokása volt a királynak, hogy beszedte a forgalomban lévő pénzt, beolvasztotta, majd kevesebb nemesfém tartalommal újranyomatta az érméket. Így több érméje lett amivel gazdálkodni tudott, ez által több vagyona is volt. Azonban erre egy idő után rájött a nép és úgy kezelték az új érméket, hogy azok kevesebbet is érnek, mint azelőtt. Innen jön a pénzromlás kifejezés, az új pénznek romlott az értéke.

Mai megfogalmazásban pontosabb lenne, ha azt mondanánk az inflációra, hogy széles körű áremelkedés. Ezt tapasztalhatjuk minden évben, amikor élelmiszert, használati eszközöket, elektronikai cikkeket vásárolunk, de felesleges is sorolni, mert szinte minden idetartozik. Ha 3% az infláció, akkor nem lett minden 3%-kal drágább. Elképzelhető, hogy az alma 5%-kal, a kenyér 8%-kal lett drágább, közben a benzin ára 10%-kal csökkent.

Az inflációt úgy mérik, hogy a fogyasztói szokások alapján készítenek egy listát arról, amit az emberek vásárolni szoktak. Ez egy meglehetősen hosszú lista, akár több 10.000 elemből. Mindegyik árucikk valamilyen súllyal kerül számításba, hiszen élelmiszert sokkal gyakrabban veszünk, mint autót. Ezek után már össze lehet hasonlítani, hogy mennyi volt ennek a listának a végösszege egy évvel korábban, illetve most. Ezen árak hányadosa egy százalékos érték, ami azt mutatja hány százalékkal kell többet/kevesebbet fizetnünk idén, ha az előbb emlegetett listán mindent megvennénk.

Több probléma is felmerül ezzel a módszerrel. Túlságosan általános, nem különbözteti meg az eltérő fogyasztási szokásokat és a területi különbségeket (Budapesten vagy Tatabányán vásárolok). Elképzelhető, hogy van olyan a listában, amit én nem is szoktam vásárolni, illetve nincs benne, amit viszont gyakran vásárolok. Lehet, hogy átlagosan sokkal több zöldséget eszem, mint mások, és többet is vezetek, ezért sok benzint használok.

A sok probléma ellenére az infláció mérőszáma hasznos tud lenni, ha helyén kezeljük. Nyilvánvaló, hogy egyetlen számmal nem jellemezhetjük a gazdaságot. Ebbe a problémába ütközünk sokszor a GDP kapcsán is. Attól, hogy nőtt a GDP, lehet az átlag rosszabbul él, mint az előző évben. Nézzük meg mi a helyzet az inflációval Amerikában.

Bitcoin és kriptovaluta konzultáció szalag I Cryptofalka

 

Infláció Amerikában

Az egyik legismertebb kriptovalutákról szóló podcast a “The Pomp Podcast” fejtette ki véleményét az amerikai  inflációs helyzetről. A műsorvezető Pomp szerint a fogyasztói árindex (egyfajta inflációs mutatószám), másnéven CPI (Consumer Price Index) nem méri megfelelően az inflációt. Problémaként emlegeti a földrajzi elhelyezkedés, illetve a vagyoni helyzet okozta különböző fogyasztási szokásokat.

Megoldásként egy másik indexet hozott példának, a Chapwood Index-et. Ez a mutatószám minden államhoz külön indexet rendel, és csak a legfontosabb 500 árucikk árának változását méri. Ezt a választást az index kitalálója azzal indokolja, hogy ily módon nem lesznek felesleges termékek a számításban, ami torzítaná a végeredményt. A Chapwood Index szerint az infláció többszöröse a központilag számolt értéknek, átlagosan 8,1-12,9% között mozgott az elmúlt években.

Pomp szerint ez a lakosság egészének óriási probléma, hiszen a többségnek nincsen semmiféle hozamot generáló befektetése, ami kompenzálná a gyengülő dollárral szemben. De még azok is rosszul járnak, akik évi 8% hozamot valahogy összehoztak a tőzsdén, hiszen vagyonuk még így is vesztett vásárlóerejéből. Ezzel szemben a Bitcoin inflációja 2021-ben évi 1,8%. 

Forrás: investopedia.com

 

Bitcoin, mint értékálló eszköz

Gyakori érv a bitcoin mellett, hogy nem lehet a készletét drasztikusan növelni, nem úgy, mint a dollárnak. Jelenleg 18,5 millió bitcoin van forgalomban, ami 88%-a a teljes készletnek, ami 21 millió bitcoint jelent. Ez valóban fontos összehasonlítási tényező, minthogy a dollárkészlet exponenciálisan emelkedik.

fred-money-supply

Forrás: https://fred.stlouisfed.org/

A probléma a növekvő dollárkészlettel, hogy nagyobb mennyiségű készpénzállomány általában nagyobb kereslettel társul, ami a közgazdaságtani logika szerint áremelkedéssel jár. Az eszméletlen pénznyomtatásnak haszna is van, a jegybank ezzel életben tudja tartani a gazdaságot, illetve finanszírozhat különböző szektorokat, de mindennek ára van, hosszútávon a dollár veszít az értékéből.

Évszázadokig a fizetőeszközünk az aranyhoz volt kötve. Az aranynak réges-rég óta tényleges értéket tulajdonítanak azon tulajdonsága miatt, hogy véges a készlete. Az 1970-es években Amerikában megszűnt az aranystandard, így többé nem volt a dollár értéke hozzákötve az aranyhoz. Mára általánossá vált, hogy az aranynak nincs szerepe a jegybanki működésben. Megannyian védekeznek azonban az infláció ellen arany vásárlással a mai napig. Hasonló tulajdonságai miatt a bitcoint “digitális arany”-ként is emlegetik.

 

Összefoglaló és vélemény az inflációról

Az inflációra nem fogunk olyan mutatószámot találni, ami mindenkinek megfelel. Azonban ez a probléma régóta fennáll, így sokak próbálkoztak megoldást nyújtani. Egy ilyen próbálkozás a Chapwood Index, aminek szintén megvannak a hátulütői. A Quora fórumon több hibát is említenek, például a modell részletes ismertetésének hiányát vagy a listába bekerülő árucikkek kiválasztási módszerét.

Egy másik próbálkozást meg is tekinthetünk egy magyar pénzügyi blogon, ahol saját inflációs mutatót számolhatunk egy kalkulátor segítségével. A kalkulátor precíz részletességgel tartalmazza a különböző árucikkek változásának százalékos értékét, amit a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) közölt, de ha kedvünk úgy tartja, ezeket átírhatjuk bármilyen értékre. Ezek után kitöltjük a táblázatot, hogy mire mennyit költöttünk, és a kalkulátor kiszámolja a végeredményt, ami a saját inflációs mutatónk lesz.

Az infláció nem csak a pénznyomtatás függvénye, hanem sok egyéb folyamat is közrejátszik az árak növekedésénél. Többek között ilyen a pénz forgási sebessége, ami azt mutatja meg, milyen gyorsan cserél gazdát egy dollár. Ennek magyarázatáról egy érthető összefoglalót a már fent említett blogon találunk. Röviden a mutató lényege az, hogy, ha csökken a pénz forgási sebessége, akkor azt egyszerűbben úgy is mondhatjuk, hogy elköltés helyett, az emberek a párna alá rakják a pénzüket. Ergo csökken a kereslet.

fred-forgasi-sebesseg

Forrás: https://fred.stlouisfed.org/

Egy másik vélekedés arról, hogy miért nem növekszik az USA CPI mutatója a következőt állítja. Az infláció növekszik, csak a CPI nem tartalmazza az értékpapírok árváltozását. Ha megnézzük a tőzsdét, azt láthatjuk, hogy március óta folyamatosan emelkedik. A tőzsdén lévő széleskörű áremelkedést pedig értelmezhetjük úgy, mint infláció. Ez a megközelítés a korábbi állítással is összeköthető, miszerint csökkent a pénz forgási sebessége. A párna alá betett pénz, mehetett értékpapírokba is, mint a két helyzetben a pénzt nem fogyasztási cikkekre költjük, hanem félretesszük, befektetünk belőle.

Ha szeretnél még többet olvasni a Bitcoinról, amivel védekezni tudsz az infláció ellen, akkor kattints ide.

Borítókép forrása: lcd2020 – www.freepik.com

 

További ajánlott cikkeink:

  1. Bitcoin és kriptovaluta konzultáció. Elakadtál? Kérdésed van? Segítünk!
  2. Bitcoin és blokklánc, egy új világ kezdete; Ebook
  3. Kriptovaluta adózás ultimate kisokos 2019/2020; Cryptofalka
  4. Kriptovaluta és altcoin bemutatók, projekt ismertetők
  5. Bitcoin és kriptovaluta bányászat beállítások, útmutatók
  6. Kriptovaluta tőzsde ismertetők, Bitcoin vásárlás
Kriptovaluta pénztárca kisokos, így működnek a kripto tárcák

Kriptovaluta pénztárca kisokos, így működnek a kripto tárcák

Ma a kriptovaluta pénztárca tárolási lehetőségeit szedtük össze, elmagyarázzuk hogyan is működik a digitális pénztárolás a kripto világban. Kriptovaluták tárolásának módjai, hogyan működik a digitális pénztárolás, egészen az alapoktól! Végigvesszük, hogyan védekezhetünk az ellen, hogy feltörjék a pénztárcánkat. Milyen wallet-ek léteznek, milyen hátrányokkal és előnyökkel társulnak?

 

Titkosítás, hash-elés és az SHA-256

Mielőtt beleugranánk a kriptovaluták és a digitális tárcák világába, nézzük meg hogyan működik az a titkosítási rendszer, ami működteti a hálózatot.

A titkosítás sokat fejlődött az elmúlt évszázadban. A világháborúk idején valahogyan kommunikálni kellett a távoli csapatokkal. A haditervet és egyéb bizalmas adatokat biztonságosan eljuttatni több száz kilométerre akkoriban még meglepően nehéznek bizonyult. A második világháború idején a Németek az Enigma gépezetet használták, aminek feltöréséről még film is készült “The Imitation Game” címen.

Az internet megjelenésével szükségessé vált a biztonságos kommunikáció a weboldalak és a szerverek között. Az NSA (Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség) a 2000-es évek elején dolgozta ki az SHA-2 titkosítási rendszert, ami több hash-elési módszert is tartalmazott, többek között az SHA-256-ot. A hash-elés egy matematikai módszer, ami egy karaktersorozatot egy másik karaktersorozattá alakít oly módon, hogy az nem visszafejthető. Ezt a gyakorlatban a weboldalak a jelszavak ellenőrzésére használják. A weboldal adatbázisában a jelszavakat hash-elt formában tárolják. Amikor a felhasználó beírja a jelszavát, a weboldal összeveti a jelszó hash-elt változatát az ő adatbázisában lévő adattal. Így amennyiben egy hacker csoport feltöri ezt az adatbázist, nem jut vele semmire, a hash-elt adatokból nem tudja visszanyerni a jelszavakat.

sha256-hash

Forrás: forum.lazarus.freepascal.org

A hash-elést visszafejteni nem lehetséges a jelenlegi számítástechnikai adottságok keretei között. (Pontosabban: Az emberi tényező kizárása mellett nem visszafejthető. Ugyanis a gyakran használt jelszavakat könnyű feltörni a Rainbow Table segítségével.) Az is valószínű, hogy még jó pár évtized vagy évszázad kell ahhoz, hogy egyáltalán esély legyen a visszafejtésre. Azonban elképzelhető, hogy egyáltalán nincs arra lehetőség, hogy valaha is feltörhető legyen az algoritmus. Ennek ellenére az interneten megannyi pletyka kering, hogy a kvantum számítógépek képesek lesznek pár éven belül a visszafejtésre. Érdeklődőknek ajánlom az alábbi fórumokat: stackexchange.com, quora.com.

 

Privát és Publikus kulcs a blokkláncon

Szorosan a titkosításhoz kapcsolódik a Privát kulcs (Private key) és a Publikus kulcs (Public key) felhasználása. Mindenkinek van egy Privát és egy Publikus kulcsa, ezek párban járnak. A Privát kulcsot mindenki megtartja magának, a Publikus kulcsot megosztják a nagyvilággal. Mind a két kulccsal lehet titkosítani egy üzenetet, de dekódolni csak a másikkal lehet. Ekkor a következő lehetőségek közül bármelyiket végre tudjuk hajtani:

  1. Küldhetünk üzenetet úgy, hogy csak az tudja elolvasni, akinek címeztük
  2. Küldhetünk üzenetet úgy, hogy csak az tudja elolvasni, akinek címeztük ÉS bizonyíthatjuk, hogy az üzenet tőlünk származik
  3. Hitelesíthetünk üzenetet, hogy bizony ezt én magam írtam és tudom is bizonyítani

Vegyük az első esetet: B személy üzenetet szeretne küldeni A személynek. Ekkor B titkosítja az üzenetét A publikus kulcsával (ezt a kulcsot B tudja, hiszen A ezt megosztotta a nagyvilággal), ezt az üzenetet csak A privát kulcsával lehet dekódolni (ehhez viszont csak A-nak van hozzáférése).

publicprivate-key

Forrás: YouTube – Computerphile

A harmadik esetben, ha bizonyítani szeretnénk, hogy tőlünk származik a szöveg annyi dolgunk van, hogy a privát kulcsunkkal titkosítjuk a szöveget. Ez esetben bárki dekódolhatja az üzenetet a Publikus kulcsunkkal, tehát itt nem a titkosításon van a hangsúly, inkább digitális aláírásnak nevezhetnénk ezt a procedúrát.

Térjünk vissza a második esetre, ahol A személy titkos üzenetet küldene B személynek, úgy, hogy A személy bizonyítani szeretné, hogy az üzenet tőle származik. Nem kell mást tennie, mint kombinálni a fentebb leírt két esetet. Először titkosítja az üzenetet a saját Privát kulcsával, majd titkosítja B Publikus kulcsával.

publicprivate-key-2

 

Ki birtokolja a kriptovalutát?

Most, hogy tisztáztuk az elméleti hátteret, nézzük meg hogyan működik mindez a gyakorlatban. Legelőször mindig egy Privát kulcs generálódik. Ez 256-bit hosszúságú és legtöbbször hexadecimális (16-os számrendszer) formátumban találkozunk vele. Például:

E9873D79C6D87DC0FB6A5778633389F4453213303DA61F20BD67FC233AA33262

Ebből különböző hash-elési módszerekkel megkapjuk a Publikus kulcsot. (Majd a Publikus kulcsból a címet, amire utalhatnak a felhasználók, de erre még később kitérünk.) Ezért az nem probléma, ha a Publikus kulcsot elveszítjük, ugyanis azt újra legenerálhatjuk a Privát kulcs segítségével. A probléma akkor van, ha a Privát kulcsot veszítjük el, ugyanis az nem visszafejthető a Publikus kulcsból. Bár manapság a felhasználók már nem is nagyon találkoznak a Privát kulccsal, a legtöbb szoftver ezt elrejti a felhasználók elől.

Minden Bitcoin hozzáköthető egy címhez. Ez a cím a Bitcoin esetében 26-35 karakter és “1”-gyel, “3”-mal vagy “bc1”-gyel kezdődik. Például:

  • 1BvBMSEYstWetqTFn5Au4m4GFg7xJaNVN2
  • 3J98t1WpEZ73CNmQviecrnyiWrnqRhWNLy
  • bc1qar0srrr7xfkvy5l643lydnw9re59gtzzwf5mdq

A címeket a Publikus kulcsból generálják, ennek egyik oka, hogy így egy rövidebb karaktersorozatot kapunk, a másik, hogy ez egy plusz védelem arra az esetre, ha valaki képes lenne egy-egy Publikus kulcs visszafejtésére. Hiszen mindaddig, ameddig egy felhasználó nem hoz létre tranzakciót, a Publikus kulcsa is fedve marad a hálózaton. Ezért csinálják egyesek azt, hogy minden alkalommal “csinálnak egy új felhasználót”, másképp mondva mindig generálnak egy új Privát kulcsot (amiből aztán a Publikus kulcsot, amiből meg a címet). Részletes és további infókat a Bitzuma honlapján és ezen a Reddit thread-en találhattok.

Bitcoin és kriptovaluta konzultáció szalag I Cryptofalka

 

Számítógépes/szoftveres kriptovaluta pénztárca

Az angolul Desktop Wallet-nek nevezett pénztárca egy olyan szoftver, amit telepíteni kell a számítógépünkre. Ezeknek több fajtája van, működhet online, illetve offline is. Ez az alkalmazás sokszor nem csak a Privát kulcsunk tárolására alkalmas, hanem tranzakciókat is indíthatunk róla. Ehhez szükséges, hogy csatlakozzunk az internetre, valamint általában az is, hogy letöltsük az összes eddigi tranzakciót, ami a blokkláncon történt. Így ez a megoldás meglehetősen nagy tárhelyigényű lehet. Pár példa a Desktop Wallet-re.

 

Mobil kriptovaluta pénztárca

A telefonunkra letölthető pénztárcák hasonlóak a Desktop Wallet-hez. Elképzelhető, hogy több funkciót biztosítanak ezek az alkalmazások. Többek között a QR-kódos fizetési opció is ilyen lehetőség. Hátránya, hogy könnyebb elveszíteni a telefonunkat, előnye, hogy kényelmesebben használható, mint egy asztali gépi változat.

Atomic-Desktop-Wallet

Forrás: coinsutra.com

 

Hardver kriptovaluta pénztárca

A Hardware Wallet-ek fizikailag megfogható pénztárcák, amik legtöbbször pendrivehoz hasonló alakot öltenek. Ahhoz, hogy tranzakciót indítsunk, a számítógéphez kell csatlakoztatnunk a hardvert. Az összes lehetőség közül ezt a megoldást tartják a legbiztonságosabbnak. Negatívumként megemlíthető, hogy mindig nálunk kell, hogy legyen, ha tranzakciót szeretnénk indítani, illetve, hogy beszerzése viszonylag drága (kb. 60-200$). Legismertebbek a Ledger vagy a Trezor.

Márkától függően akár több száz kriptovalutát is támogathat egy hardver pénztárca. Még egyes eszközök csatlakoztatása a számítógéphez kábelen történik, addig van amelyikkel bluetoothon keresztül is küldhetünk tranzakciókat.

ledger-nano-s

Forrás: medium.com

 

Webes digitális tárcák

Web Wallet-nek nevezünk minden pénztárcát, ami online elérhető. Ezek a lehetőségek folyamatosan kockázatnak vannak kitéve, hiszen a lényegük, hogy bárhonnan elérhetőek. Így könnyebben feltörhető, mint az offline pénztárcák.

 

Papír pénztárca

Ez a megoldás a legegyszerűbb formátumú. A Paper Wallet-ek viszonylag biztonságosak, mivel teljesen offline működnek (hiszen egy papírdarabról beszélünk). Azzal kell vigyázni, hogy miként állítjuk elő a Privát kulcsunkat. Sok online lehetőség van erre, de ezek egyike sem ajánlott, mivel a generálás pillanatában ellophatják a Privát kulcsunkat. Azok a megoldások a legbiztonságosabbak, amikkel az internetről lecsatlakozva tudjuk generálni az adatainkat.

Bitcoin_paper_wallet

Forrás: cryptortrust.com

 

HD pénztárca

A HD pénztárca (Hierarchical Deterministic) mondhatni az új generációs lehetőség a kriptovaluták tárolására. A felhasználónak egy 24 szóból álló kulcskifejezést kell megjegyeznie/elmentenie. Ebből generálódnak a Privát kulcsok. Így időközönként új címre “költözhetünk”, ami növeli a biztonságot. Arra is megoldást nyújt a több Privát kulcs, hogy egyszerre több számlán tároljuk a Bitcoinunkat, így diverzifikálhatjuk a kockázatot. Ilyenek a hardver wallet-ek, például a Ledger és a Trezor.

 

Biztonságos kriptovaluta tárolás

Fontos tisztáznunk még egy-két kifejezést. A pénztárcák több szempontból kategorizálhatók, ezeket fogjuk most megnézni.

  • Custodial vs non-custodial: Ez annyit takar, hogy a Privát kulcs kinek a birtokában van. Nem mindegy, hogy a tulajdonos birtokolja (non-custodial) a Privát kulcsot, vagy esetleg egy másik személy/vállalat (custodial). A kriptovilágban sokan emlegetik a “Not your keys, not your coins.” tanulságos mondatot. Ez annyit tesz, hogy amennyiben nem a te birtokodban van a Privát kulcs, elvesztheted a kriptovalutád felett az uralmat.
  • Hot & Cold storage: Hot storage-nak nevezzük azt a módszert, amikor az internet segítségével bármikor hozzáférhetünk a coinjainkhoz, például webes pénztárca esetén. Ekkor kisebb védelmet élvez a Privát kulcsunk. A Cold storage ennek az ellentéte, amikor offline tároljuk az adatainkat. Ilyen az összes hardver wallet, de a paper wallet is.

 

Összefoglaló a kriptovaluta pénztárcákról

Mostanra valószínűleg érezhető mennyi kérdéssel szembesül egy új kriptovaluta felhasználó. A technológia bonyolult a kriptovaluták mögött, viszont egyre több vállalat próbálja levenni a felhasználók válláról a terhet. A Crypto.com több millió embert ért már el, a Coinbase nemcsak egy letisztult tőzsdeként funkcionál, de céljai között van a különböző kriptovaluták ismertetése is rövid, érthető oktatóvideókon keresztül.

 

További ajánlott cikkeink:

  1. Bitcoin és kriptovaluta konzultáció. Elakadtál? Kérdésed van? Segítünk!
  2. Bitcoin és blokklánc, egy új világ kezdete; Ebook
  3. Kriptovaluta adózás ultimate kisokos 2019/2020; Cryptofalka
  4. Kriptovaluta és altcoin bemutatók, projekt ismertetők
  5. Bitcoin és kriptovaluta bányászat beállítások, útmutatók
  6. Kriptovaluta tőzsde ismertetők, Bitcoin vásárlás
Ethereum staking: Magas hozam, elköteleződésért cserébe

Ethereum staking: Magas hozam, elköteleződésért cserébe

Az Ethereum új PoS hálózatának kialakításához a validátoroknak mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, sok kihívást rejt a staking folyamata. ⤵️

 

Elindult az Ethereum 2.0

Aznap, amikor összegyűlt a szükséges 524,288 ether a hálózat elindulásához írtunk egy átfogó cikket az Ethereum 2.0-ról. A validátoroknak 32 ether-t kell lekötniük annak érdekében, hogy csatlakozzanak az újonnan már Proof-of-Stake mechanizmuson alapuló hálózathoz. November 24-én összegyűlt a kellő mennyiségű ether a “deposit contract”-nek nevezett okosszerződésben, ami beindította a “beacon chain“-t, ami az új hálózat alapvető pillére lesz. Ezzel kezdetét vette a “Phase 0”.

Bitcoin és kriptovaluta konzultáció szalag I Cryptofalka

Következő lépés 2021-ben várható, amikor a “Shard chain“-ek működésbe lépnek, annak érdekében, hogy növeljék a hálózat gyorsaságát. Erre a változtatásra már régóta szükség volt, az Ethereum hálózata egyre túlterheltebb a DeFi projektek elterjedésével.

Amint átállt a rendszer a PoS-ra, a régi hálózat bányászai búcsút mondhatnak a PoW rendszernek, erre azonban még a legpozitívabb becslések szerint is még éveket kell várnunk. A tranzakciókat az új staking hálózat fogja lebonyolítani, amiért cserébe új fajta Ethereum lesz a jutalom.

 

A validálás hátrányai

A cointelegraph összefoglalta, mik is a felmerülő problémák, ha valaki validálni szeretne. A validálást 32 ether lekötésével lehet elkezdeni, ami jelenlegi árfolyamon több mint 5 és fél millió forint. Ekkor még nem is beszélve a hardware beszerzéséről és működtetéséről.

Ehhez az összeghez leghamarabb akkor lehet majd hozzányúlni, ha az Ethereum jelenlegi mainnet-e összekapcsolódik az új rendszerrel, pontosabban annak beacon chain-jével. Ez az utolsó fázisa az új és gyorsabb Ethereum 2.0 hálózat indításának, ami várhatóan 2022-ben következik be.

ethereum-mining

Image by WorldSpectrum from Pixabay

Nem túlzás azt mondani, hogy az a több ezer új validátor egytől-egyig elkötelezett a projekt iránt, hiszen félig vakon vágtak bele ebbe a kalandba. Ki tudja, mennyit fog érni egy ether több év múlva? Lehet töredéke lesz a jelenlegi árnak, az is lehet többszörösét fogja érni. Nem beszélve a sok csúszásról, hiszen több szakértő is azt állítja, az Ethereumnak már régóta az új rendszeren kéne futnia, mert már kinőtte magát. 

A PoS rendszer sajátossága, hogy bünteti azokat a validátorokat, akik nem elvárt módon viselkednek. A “Slashing“-nek nevezett módszer a lekötött tőke egy részének elvételével bünteti a csalni próbáló felhasználókat, illetve azokat, akik sokáig nem vesznek részt a tranzakciók lebonyolításában.

 

A validátorok száma limitált

Tegyük fel, hogy egyik napról a másikra, hirtelen mindenki validátor szeretne lenni. Ha azt nézzük, hogy jelenleg 127 millió Ethereum cím létezik és 113 millió ether van forgalomban, akkor azt kapjuk, hogy nem lehet minden címen legalább 1 ether, nemhogy 32. Azonban az etherek eloszlása közel sem ennyire homogén. Az áprilisi eredmények azt mutatták, hogy a 10 legtöbb ethert birtokló címen a forgalomban lévő összes ether 17%-a van. Ez majdnem 2 millió ethert jelent átlagban ezeken a címeken. Az is kiderült, hogy mindössze 10.000 címen megtalálható az etherek 94%-a. Ebből következik, hogy nem lehet mindenki validátor, még akkor se, ha pénzügyi háttere megengedné.

Azonban ez a veszély még nem fenyeget senkit. Az emberek többsége nem engedheti meg magának, hogy egy ilyen kockázatos befektetést vállaljon. Az is határt szab az Ethereum staking során, hogy szükséges a kellő tapasztalat és tudás ahhoz, hogy megfelelően működtessenek egy validátor node-ot.

 

Ethereum staking pool, lehetőség mindenkinek

Az Ethereum staking pool-ok lehetőséget adnak a kisebb tőkével rendelkezőknek is, hogy validátorokká váljanak. Ezek a platformok egyesítik a felhasználók tőkéjét, illetve elintézik a hardware-ek beszerzését és üzemeltetését. Így mindenkinek megadatik a lehetőség, hogy részt vegyen a validálásban, még akkor is, ha ezt közvetve éri el. A platform kiosztja a validálásra kapott jutalmak egy részét a felhasználóknak, a többi az ő profitja. Ilyen platformok üzemeltetésével jól járhatnak azok, akik jártasak a validálás területén. Így kamatoztathatják tudásukat azzal, hogy több csomópontot üzemeltetnek a hálózaton.

Ilyen platformok közé tartozik a Stkr, ahol 0,5 ether is elég kezdeti tőkének. A Stkr sajátossága, hogy a felhasználóknak aETH tokeneket is ad, amikor ethert küldenek be a staking pool-ba. Ezzel részt vehetnek különböző DeFi projektekben, vagy eladhatják többlet profitért. Ha értünk a validáláshoz, akkor jelentkezhetünk erre a feladatra is.

stkr-pool

Forrás: https://stkr.io/

A Stkr-hez hasonló közösségek teszik lehetővé, hogy egy összetett tudás- és tőkeigényes projekt megvalósítása ne egyetlen ember vállát nyomja. A szolgáltató – ez esetben a Stkr – biztosítja az infrastruktúrát, beleértve az erőforrás-kezelést, online közösségi platformot, illetve biztosítékot, hogy a hálózat megfelelően fog működni. A felhasználók biztosítják a tőkét, illetve szavazhatnak a platformot érintő fontosabb kérdésekről. A szolgáltatónak is érdeke a megfelelő reputáció kiépítése, hiszen több hasonló platform versenyzik a piacon található tőke beáramlásáért.

 

Összefoglaló az Ethereum 2.0-ról

A kriptovaluták világában egymás után jönnek az innovációk. A piac gyorsan fejlődik, új alkalmazási lehetőségek látnak napvilágot, gondolok a DeFi feltörekvésére, az ERC-20 illetve az egyéni tokenekre (nonfungible tokens). A kriptovalutát használók száma növekszik, a vállalkozói kedv is egyre nagyobb. Ami mégis határt szab a széleskörű hódításnak az a bizonytalanság, a piac szabályozatlansága, illetve a technológia bonyolultsága.

Véleményem szerint az Ethereum 2.0 lassan halad, de tartunk valamerre. Sok a biztató hír és nagy a lelkesedés mind fejlesztői, mind felhasználói oldalon. Nem biztos, hogy problémamentes lesz a PoS hálózatra való átállás, de úgy gondolom megoldást idővel mindenre találnak majd a fejlesztők. Érdemes lépést tartani a fejleményekkel, és megbízható hírforrásból tájékozódni. Amikor a piac feltörekvőben van, és sok új tapasztalatlan felhasználó kerül a kriptovaluták közelébe, általában megjelennek a rossz szándékú hirdetmények és weboldalak.

Borítókép forrása: https://bitcoinist.com/

 

További ajánlott cikkeink:

  1. Bitcoin és kriptovaluta konzultáció. Elakadtál? Kérdésed van? Segítünk!
  2. Bitcoin és blokklánc, egy új világ kezdete; Ebook
  3. Kriptovaluta adózás ultimate kisokos 2019/2020; Cryptofalka
  4. Kriptovaluta és altcoin bemutatók, projekt ismertetők
  5. Bitcoin és kriptovaluta bányászat beállítások, útmutatók
  6. Kriptovaluta tőzsde ismertetők, Bitcoin vásárlás
Hamarosan indulhat a Facebook stabilcoinja a Libra

Hamarosan indulhat a Facebook stabilcoinja a Libra

A Facebook 2019-ben publikálta tervét, miszerint saját kriptovalutájuk lesz, a Libra. A tervek szerint értékét a dollárhoz kötnék, de több pénznem is szóbakerült, csak úgy, mint az euró, az angol font vagy a japán jen. Ha a projekt megvalósul, egy tényleges globális pénzügyi rendszert építhetnek.

 

Miről szól a Facebook Libra projektje?

Korábban már írtunk arról, hogy a Facebook elindította a Libra projektet 2019 júniusában, annak érdekében, hogy egy globális, gyors és biztonságos pénzügyi rendszert alakítsanak ki. Korábbi elképzelésük szerint, a blokkláncon futó kriptovaluta értéke több jelentős fiat – kormányok által kibocsátott – valutához lenne kötve, ezzel stabil értéket teremtve. Ezek között szerepelne az amerikai dollár, a japán jen, az angol font, a szingapúri dollár és az euró is. A projekt keretein belül kibocsátanák ezen valutákat digitális formában, valamint egy digitális kompozícióját ezeknek, aminek a neve: Libra.

Több nagyvállalat is habozott, hogy beálljanak-e a kezdeményezésbe, mint például a Visa, Mastercard vagy a PayPal. Azonban félnek, hogy reputációjuk romolhat, ha a projekt rosszul sül el. Megannyi szabályozásnak kell eleget tennie egy ilyen projektnek, valamint az is feltehető, hogy a központi bankok is védeni szeretnék nemzeti valutájukat egy ilyen óriáscégtől, mint a Facebook. Utólag a PayPal és a Mastercard is felhagyott az ötlettel.

 

Újabb fejlemények

Az eredeti elképzelés, miszerint több digitális valutát is kibocsátanak, valamint egy újat a Librát, valószínű, hogy másképp fog megvalósulni. Ennek oka, hogy több aggodalom is kísérte a bejelentést, leginkább a potenciális pénzmosási és adatvédelmi problémákat emlegetve. A projekt körüli légkört feljavította a hír, miszerint az Obama elnöksége alatt pozícióját betöltő Stuart Levey lesz a Libra Association vezérigazgatója. A volt államtitkár, aki köztudottan pénzmosásellenes tevékenységeiről volt híres közelebb hozhatja egymáshoz a pénzügyi szabályozókat és a Libra Association-t. 

Az új terv szerint a Libra coin 1-1 arányban lesz váltható az amerikai dollárral szemben. Később azonban elképzelhető, hogy más nemzeti valuták digitális verzióját is bevezetik. Az optimista becslések 2021 januárjára teszik a Libra indulását. A pontos dátum viszont függ attól, hogy mikor engedélyezik a működését, mint pénzügyi szolgáltató – írja a Financial Times.

Bitcoin és kriptovaluta konzultáció szalag I Cryptofalka

 

A Libra coin működése

Minden Libra coin fedezve lesz készpézzel vagy nagyon rövid futamidejű államkötvénnyel. A rendszer a kereslet hatására létrehozza avagy elpusztítja (“mint and burn”) a coinokat. A Libra coin blokkláncon fog futni, a tranzakciókért ugyanúgy fizetni kell majd, mint ahogy azt megszokhattuk. A hálózat a Libra protocol keretein belül fog működni. Erről eddig a következőket tudjuk a White paper-ből. Egy új programozási nyelv a Move segítségével hozták létre, ami képes okos szerződések létrehozására is. A konszenzus mechanizmus a LibraBFT nevet kapta, ami egy meglévő mechanizmusra épít, ami HotStuff névre hallgat.

Forrás: https://pcworld.hu

A hálózat olyan értelemben zárt lesz, hogy a validátorok csak az alapító tagok (pénzügyi befektetők) lehetnek. Hosszú távon a Libra projekt átállhat a Proof-of-Stake mechanizmusra, hiszen alapjaiban véve ez is tükrözi jelenlegi mechanizmusuk alapelveit. A hálózat gyorsaságát 1000 tranzakció/mp-re teszik a készítők.

 

Saját vélemény a facebook kriptovalutájáról

A projekt bejelentésére felkapták a fejüket a szabályozó szervek és a jegybankok is. Jelenleg nem egy új shitcoin-ról van szó, amit pár hónap alatt elfelejt még a legelkötelezettebb crypto őrült is. Ha a projekt megvalósul, akkor több milliárd emberhez eljut egy olyan eszköz, ami feltehetően jobban őrzi az értékét, mint a legtöbb pénznem. Meglehet, hogy gyorsabban és olcsóbban utalhat vele külföldre, mint az országában működő banki szolgáltatással.

Könnyen megtörténhet, hogy egy kisebb ország lakosai úgy döntenek átváltják nemzeti valutájukat a Libra coin-ra, hiszen Facebook-ja ma már szinte mindenkinek van. Nem beszélve arról a tömérdek mennyiségű információról, amit a Facebook megtudhat mindenkiről, ha az ő fizetőeszközüket használjuk.

A világon több jegybank is munkába kezdett, hogy ki tudja bocsátani saját digitális valutáját. A CBDC (Central Bank Digital Currency) fogalom pár éve még nagyon távolinak tűnhetett, azonban évről-évre több jegybank próbálkozik az általa kibocsátott digitális nemzeti valutával. Az Európai Központi Bank a digitális eurón dolgozik, Japán a digitális jenen, Svédország pedig a svéd digitális koronán. Elképzelhető, hogy 10 éven belül több olyan gazdaság lesz, ami készpénzmentes, mint, ami nem.

 

További ajánlott cikkeink:

  1. Bitcoin és kriptovaluta konzultáció. Elakadtál? Kérdésed van? Segítünk!
  2. Bitcoin és blokklánc, egy új világ kezdete; Ebook
  3. Kriptovaluta adózás ultimate kisokos 2019/2020; Cryptofalka
  4. Kriptovaluta és altcoin bemutatók, projekt ismertetők
  5. Bitcoin és kriptovaluta bányászat beállítások, útmutatók
  6. Kriptovaluta tőzsde ismertetők, Bitcoin vásárlás