Digitális személyazonosság, avagy személyes adatok a blokkláncon

Eddig már több alkalommal írtunk a blokklánc gyakorlati felhasználásának lehetőségeiről. A logisztikától kezdve az egészségügyön át az állami feladatokig rendkívül széles a paletta, ahol ez a technológia felhasználható. Ezúttal talán az egyik legfontosabb területet vizsgáljuk meg és ez nem más mint a digitális személyazonosság kérdése.

 

Hogyan védheti a blokklánc a személyes adatainkat?

Jelenleg a személyes adatok tárolása többnyire központi adatbázisokban történik, ami korántsem tűnik  minden esetben megbízhatónak. Évről évre több millió internet használót érint a személyes adatainak ellopása vagy az azzal való visszaélés. A biztonsági szakemberek számára is fontos megoldandó feladat a felhasználóik, ügyfeleik adatainak védelme, mivel senki sem szeretne ezekkel a bizalmas adatokkal találkozni a neten.

Ezen a ponton ismét vissza kell utalnunk a blokklánc általános működésére, ahol elmondtuk, hogy a technológiát lényegében számítógépek hálózata működteti és mindegyik számítógép hozzájárul az adott információ hitelesítéséhez. Általában a rendszer működésének a szépsége, hogy a blokklánc felett nincs egy embernek, csoportnak, cégnek felügyelete, ezért manipulálni sem tudja azt. A blokklánc alapú személyazonosság kérdését illetően valószínűleg az lenne a biztonságos megoldás, ha azt egy intézmény, állami szerv felügyelné. Így a technológia egy extra biztonsági szintet vinne az adatok megőrzéséhez és hitelességének elbírálásához.

 

Digitális személyazonosság és a kriptográfia

A fent említett állami adatbiztonság csak egy példa arra, hogy személyes adataink miként hitelesíthetők gyorsan és biztonságosan. Erre szükség lehet hiteligénylésnél, erkölcsi bizonyítvány kérelmezésénél vagy akár ingatlantulajdon igazolásánál. Ezekben az esetekben a rendszer egyik oldala az állampolgár, a másik oldala az állam, aki így is birtokában van a ránk vonatkozó adatoknak, így a technológia inkább a hitelességet, hitelesítést szolgálja. A kriptográfia eszközén keresztül, maga a blokklánc azonban alkalmas személyes adataink tárolására oly módon, hogy magát az információt a tárolást végző cég nem is látja. A digitális aláírás és a zero-knowledge proof eszközével az igényelt információt anélkül tudja hitelesíteni a rendszer, hogy magát az információt ténylegesen megosztaná az igénylővel. Például, ha egy vásárló alkoholt szeretne venni a boltban, akkor a digitális aláírással úgy tudja igazolni életkorát, hogy ténylegesen elárulná azt. Ugyanis a rendszer a blokkláncon tárol, kódolt információ segítségével igazolni tudja a vásárló életkorát. Ez persze egy egyszerű példa, de az életben számos olyan eset van, amikor ilyen-olyan dolgokra hivatkozva cégek adatbázist építenek személyes adatainkból.

 

A digitális személyazonosság előnyei és hátrányai

A fentiek alapján jól kirajzolódnak a blokklánc alapú személyes adattárolás előnyei. Egyrészt a személyes adatainkat mi védhetjük és tárolhatjuk a kriptotárcához hasonló szisztéma szerint. Így azt is mi döntjük el, hogy melyik adatunkat kivel osztjuk meg, de azt is csak kódoltan. Másrészt a technológia működési mechanizmusa megnehezíti az adatokkal való visszaélést, azok meghamisítását vagy ellopását.

A rendszer hátrány, hogy 100 %-os megoldásnak ez sem tekinthető, bár közel áll hozzá. Létezik ugyanis egy módszer (synthetic identity theft), amelynek során különböző személyektől lopnak el eltérő személyes adatokat és ebből hoznak létre egy új személyazonosságot. A hiba ott van, hogy mivel az egyes adatok valódiak, így előfordulhat, hogy a rendszer hitelesnek fogja visszaigazolni. Szakértők szerint erre megoldás lehet a kettős digitális aláírás, amikor egy a felhasználó egy részinformációt is hitelesít, majd az egészet egyfajta ,,master” kulccsal is aláírja.

A másik potenciális veszélyforrás az ,,51 %-os támadások” problémája. Ez szintén a technológia sajátosságából akad. Aki ugyanis irányítja a hitelesítést végző számítógépek 51 %-át, az irányítja az információt. Ez kicsi, nyílt hálózatoknál lehet problémás, hatalmas zárt rendszerek esetén azonban nem jelent gondot.

 

Összegzés

Az előnyök és a hátrányok világosak, mint ahogy az is, hogy óriási lehetőségek rejlenek a személyes információk biztosításának terén. A blokklánc technológia egy kiváló megoldás arra, hogy személyes adataink felett mi rendelkezzünk és csak azt és annak adjunk tovább, amit mi jónak látunk.

Árpási Zoltán

 

További ajánlott cikkeink:

1. Mi a Bitcoin, blockchain technológia vagy a kriptovaluta kereskedés?
2. Eljött a nap, amikor az olaj ára olcsóbb lett, mint a vízé
3. Starbucks és McDonalds teszteli a kínai digitális yüant
4. Komoly módosítások a Facebook Libra kriptovalutájánál
5. Blockchain technológia, már a Telsa és a BMW is használja
6. A Huawei fogja segíteni a kínai blockchain adoptációt
7. CryptoFalka kriptovaluta kereskedés kisokos