Altcoin ismertető

Mik ezek a konszenzus mechanizmusok? – Directed Acyclic Graph (DAG)

A blokklánc jó, de vannak gyenge pontjai. Ismerjük meg a következő technológiát – a DAG-ot – ahol lánc helyett egy ágrajzszerű gráf van, ami teljesen új irányból közelíti meg a blokklánc trilemmát. Rendkívül alacsony energiafelhasználás mellett szinte végtelenül skálázható, a tranzakciós költségek pedig a lehető legalacsonyabbak.

HOGY MŰKÖDIK A DAG A KRIPTOVALUTÁKNÁL?

A directed acyclic graph egy modernebb módja az adatmodellezésnek és struktúrálásnak mint a blokklánc, ezért az újabb kriptovaluták egy része DAG-gal próbál profibb hálózatot építeni. A blokklánccal ellentétben, ahol egy lánc mentén zajlik a validálás, a DAG nem egy szálon fut, hanem egy gráfon.

A gráfoknak számos végpontja és széle van, úgy kell elképzelni, mint egy elágazó kétdimenziós struktúrát. Minden tranzakció egy végpont, amikből újabb végpontok keletkeznek, tehát a tranzakciók egymásra hivatkoznak, és proof of work feladatok végrehajtásával íródnak hozzá a gráf széleihez.

forrás: academy.binance.com

Az így felépülő hálózatban a validátoroknak nem mindig egy végpont felírásáért kell versengeniük, hanem a szimultán bővülő végpontok sokaságán ‘osztoznak’. Ebből kifolyólag nem áll elő az a helyzet, mint a Bitcoin estében, ahol a legnagyobb energiaráfordítást felmutató node kapja a blokkjutalmat. A blokkok tehát kevés energiával és villámgyorsan keletkeznek egymástól függetlenül.

Ez növeli a decentralizáltságot, mert könnyebb bekapcsolódni a validálási folyamatba és nem kell bányász poolokba tömörülnie a szereplőknek, hogy sorra kerüljenek a validálásban.

Az energiafelhasználás szinte egyáltalán nem tényező a jutalom kiosztása szempontjából. Jól mutatja a modell hatékonyságát az a tény, hogy pl. a DAG-ra épülő Fantom kriptovaluta egész hálózatának éves működtetéséhez kevesebb áram szükséges, mint amennyit egy amerikai háztartás felhasznál egy év alatt!

MIT KELL TUDNI A DAG TRANZAKCIÓK VALIDÁLÁSÁRÓL?

A tranzakciók korábbi tranzakciókra hivatkoznak, méghozzá egyszerre többre. A DAG gyorsasága részben abból fakad, hogy a több előzetes tranzakcióknak nem kell, hogy mindegyike validálva legyen, ahhoz hogy hitelesítsék a következőt. A frissen felírt tranzakcióra pedig épülhet a következő. Egy bányász akár párhuzamosan több tranzakció validálását is végezheti, egy dapp pedig meghatározhatja, hogy minimum mennyi valid hivatkozású végponthoz fűzi a tranzakcióit a gráfban.

Ha egy tranzakció hivatkozik a másikra, amit már validált a hálózat, akkor a proof of work folyamatban hitelesnek számít, így a node-ok hozzá tudják adni a gráf széléhez. Ezzel egy újabb hivatkozható tranzakcióval bővül a virtuális infrastruktúra, míg a klasszikus blokklánc esetében mindig csak egy utolsó blokk van.

A duplaköltést a DAG első pontjáig visszakövetésével előzi meg a rendszer, ugyanúgy mint a Bitcoinnál. Ha konfliktus van a hitelesítésben – mert pl. valaki rossz/hamis tranzakciót próbál validáltatni – az előzmények több szála közül a leghitelesebb dönt, tehát amelyik csomópontjaiba a legtöbb hitelesítés érkezett eddig.

forrás: www.cbcamerica.org

A DAG egy olyan hálózat, ahol a tranzakciók nincsenek blokkokba tömbösítve, viszont minden tranzakció megtestesíti azt, amit a Bitcoin hálózaton a blokkok. Minden Bitcoin blokknak van három egyedi tulajdonsága: a benne lévő tranzakciók adatai; a hash, ami a blokk lekódolt azonosítója; és az előző blokk hash-e. Az utóbbi miatt fűződnek láncba a blokkok, hiszen csak az a blokk érvényes, ami az azelőtti valid blokk hash-ét tartalmazza.

Gráfban ugyanez szerteágazó, több szálon futó, így folytonosan növekvő szélek mentén zajlik, ami a skálázhatóság új dimenzióját nyitja meg. A használat mértékével növekszik a feldolgozási kapacitás. A DAG kriptovaluták azok, ahol a fejlesztők hajlamosak ‘elméletben végtelen’ tranzakció terhelést ígérni. Ehhez azért kell egy minden körülmények közt gördülékenyen működő forráskód is – csak a lehetőség végtelen.

MIK A DAG ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI A BLOKKLÁNCHOZ KÉPEST?

A fentiek elméletben kompromisszum nélkül oldják meg a Vitalik Buterin által felvetett blokklánc trilemmát. A DAG hálózatokon a kis súllyal individuálisan validálók megkapják az arányos jutalmukat, tehát decentralizált (tud lenni). A blokkok kivezetésével minden node folyamatosan kapja és dolgozza fel a tranzakciókat, akár egyre többet, mivel nem kell ipari mennyiségű áramot felzabáltatni a validáló számítogépekkel a több munkáért/jutalomért. Nagymértékben skálázható. A több előzményláncú tranzakció hitelesítés pedig biztonságosabb, mint az egy szálon sorban kapcsolódó visszakeresés.

forrás: medium.comó

Ami a létező DAG kriptovalutákat illeti, jelen fejlesztési szintjükön és közösségi háttérrel, a dolog azért nem ennyire tökéletes. A gyakorlatban az új technológia új kockázatokat hordoz, kérdés, hogy melyik white paper miként igyekszik megoldást felmutatni ezekre. A decentralizáció például gyakran nem valósul meg a kezdetekben, hogy az elterjedésig a fejlesztőknek mindenképpen legyen elég súlya a validálásban a node-ok jelentős részének irányításával.

A közösségi irányítású hálózatok olyanok lesznek amilyen a közösség, beleértve azokat, akik a hálózat kezdeti gyengepontjainak kihasználásával valamelyik DeFi csalásra próbálják használni a feltörekvő okosszerződés platformot. Az irányítás kiszervezése általában több éves időszak, addig viszont lehet hogy száznál kevesebb node validál.

A skálázhatósági modell vizsgája szintén többéves nagy forgalmú időszak után dől el. Önmagában a feldolgozott tranzakciók nagy száma bíztató, de a DAG akkor bizonyíthatja, hogy felsőbbrendű a blokkláncnál, ha a különböző felhasználási trendek változása során is gördülékenyen fut a dappok mögött.

Nagy Gábor

További ajánlott cikkeink:

Mik ezek a konszenzus mechanizmusok? – Proof of Burn

Nincsenek hozzászólások

A proof of burn a PoW és a PoS rendszerekbe fektetett költségnek egy alternatívája. Nem áramot és bányagépet veszünk, hanem coinokat égetünk a jutalomért. A ráfordítás, így az elhasznált erőforrás is digitális pénz, ami a környezetnek jó, viszont a coinok égetése beavatkozás a kriptovaluták ökoszisztémájába.

MÉGIS MIÉRT SEMMISÍT MEG BÁRKI KRIPTOVALUTÁT?!

A proof of burn blokklánc konszenzus mechanizmusban a bányászok okosszerződések segítségével véglegesen ‘elégetnek‘ coinokat. Az érték tényleges megsemmisítése szimpla pazarlásnak tűnik, de éppen a veszteség a lényege. Az algoritmus blokkonként jutalmat oszt ki a konszenzusban részvevő szereplőknek, a proof of burn blokkláncok validálásából pedig csak az kap részesedést, aki költ rá coin égetéssel.

Akkor ér pénzt valami, ha pénzért (vagy pénzen vehető erőforrásokért) lehet előállítani. Ez adja az arany értékét is például, de minden más nyersanyag felértékelésébe is beleszámít, hogy mennyibe kerül megszerezni úgy, hogy nem mástól akarjuk megvenni. A fedezet nélküli fiat pénzeknél ennél jóval zavarosabb a helyzet a kibocsátó ország jegybankjával és a kormány fiskális/monetáris politikájával. A fiat pénzt az intézményei irányítják, nem a tulajdonosai, a nyílt forráskódú kriptovalutáknál viszont a közösség alakítja a szabályokat, az okosszerződések végrehajtódnak, az explorereken és a tárcákban pedig látszik minden folyamat.

forrás: coinpedia.org

A kripto esetében a fenntarthatóság matekja úgy érvényesül, ahogy az a makroökonómia tankönyvben meg van írva. Szorgalmasan dolgozhatsz a gazdaságnak a bányászgépeddel, vagy a vagyonod egy részét kiveheted a piac kínálati oldaláról, hogy stakeléssel erősítsd a decentralizációt. A blokklánc alapú pénzrendszer közvetlenül folyósítja a részedet azért, amit beletettél. Az új coinok a ráfordításért/égetésért cserébe találnak hozzád, illetve mindenkihez, aki így költ a bányászatra.

HOGY MŰKÖDIK A COINÉGETÉS A GYAKORLATBAN?

A proof of burn megvalósítja a ráfordítás szabályait egy olyan blokklánc funkcióval, ami 100% transzparenciával ellenőrizhető. Az elégetett coinokkal az történik, hogy az algoritmus egy tranzakcióval elküldi egy speciális címre a megosztott főkönyvben, ez az ‘eater address’. Ennek a címnek nincs privát kulcsa, tehát nem lehet róla tokeneket küldeni, máshogy mondva, amelyik token erre a címre kerül, az többé nem értelmezhető egy tranzakcióban. A Binance Smart Chainen ezen a címen áldozzák fel égetéssel a BNB tokeneket:

0x000000000000000000000000000000000000dEaD

A PoW és PoS algoritmusokhoz hasonlóan a proof of burn blokkláncokon is arányos a jutalom a befektetéssel, aki több coint éget, az nagyobb eséllyel kap jutalmat. Amikor egy új blokk hozzáíródik a lánchoz, a konszenzusnak megfelelően új coin jön létre, ez pedig annak a node-nak a markát üti, akit az algoritmus kiválasztott, a ráfordítások alapján. A Bitcoin bányászathoz áramot ‘égetünk el’, a proof of burn blokkláncokon viszont digitális pénzt, ezért a bányagép is virtuális. Az elégetett coinokért cserébe a proof of burn node virtuális bányász teljesítményt kap, és ennek súlyával száll versenybe a blokkokért.

Annak érdekében, hogy a bevétel többé-kevésbé egyenletes legyen a bányászok számára, van egy blokkoknál nagyobb időegység, az epoch. Ezeknek a végén fizet ki a blokklánc minden validátort. A Cardano PoW blokklánc esetében a blokkot slotnak hívják, 432 000 slot egy epoch, és az epoch-ok végén kapja meg a stake jutalmát minden node, aki megírt valamennyi slotot a 432 000-ből. Egy slot = egy másodperc, egy epoch tehát kerek öt nap, aki Cardanot stakel, az ennyi időnként kap ADA jutalmat, viszonylag kis szórással.

MIK A PROOF OF BURN ELŐNYEI?

A PoB abból a szempontból egyedülálló a konszenzus mechanizmusok között, hogy a saját blokkláncán kívüli coinok égetéséért termeli a saját coinját. Mivel a ráfordítás beárazódik a saját új coinba, a proof of burn coinok mögöttes értéke más kriptovalutákból szivárog át végső soron.

A konszenzushoz tartozik egy olyan tényező, ami a PoW bányászgép-park frissítését modellezi. A Bitcoin bányászat akkor fenntartható, ha a nyereség egy részét nem csak áramba forgatjuk vissza, hanem további gépekbe is. A bányászási nehézség emelkedése miatt egységnyi hashráta egyre kevesebb Bitcoint termel ki, ezért egy farm akkor tudja szinten tartani a termelését, ha bővül.

forrás: tokeneo.com

A proof of burn világában a virtuális bányász gépeknek a rajtuk elégetett coinokkal nő a virtuális teljesítménye. Ha elégettünk valamennyi kriptót, onnantól minden blokkban van esélyünk jutalomra, ha bővítenénk a virtuális gépet, égetünk még coint. Így persze azok akik korán bevásárolnak egy proof of burn coinba, aránytalanul jól járnak a passzív jövedelem miatt idővel. A virtuális bányászási teljesítmény ezért blokkonként csökken minden virtuális gépen. Akárcsak a Bitcoinnál, és más PoW blokkláncoknál, itt is megkívánja az infrastruktúra a folyamatosan beáramló pénzeszközt.

A proof of burn, technikailag jobban hasonlít a PoS algoritmusra, mivel itt is a kriptovaluták forgalomban lévő mennyiségével áll összefüggésben a hálózat munkájának jutalmazása. A PoS a hálózatbiztosítás során leköti a tokeneket, és amíg azok lekötve maradnak a tárcába jön a jutalom. A proof of burn blokkláncon az érintett tokenek örökre eltűnnek a piacról. Tehát a PoB a ráfordítás értékét testesíti meg, a PoS pedig a ráfordítás értékének kivonását a piac eladási oldaláról egy időre. A coin égetés nem csak proof of burn blokkláncokon létezik, pl. a BNB PoS, de negyedévente van egy coin égetés ami csak a készlet csökkentést szolgálja, de nem hoz létre BNB tokeneket.

Nagy Gábor

További ajánlott cikkeink:

Hogy fejlesztette tovább a PoS logikáját a Harmony (ONE)?

Nincsenek hozzászólások

A Harmony egy olyan layer 1 blokklánc, ami az Ethereum Consensus Layer mintájára sharding segítségével oldja meg a skálázhatóságot a saját Effective Proof of Stake algoritmusán. A ONE token Ethereum Virtual Machine kompatibilis, ezen kívül egyéb cross-chain funkciókat is kínál.

MI AZ A HARMONY COIN (ONE)?

A ONE altcoin legfontosabb adatai:

Elérhető: Binance, KuCoin, Huobi
Konkurenciái: ETH, BNB, SOL, AVAX
Legmagasabb ár: 0,35 USD / 0,0000082 BTC
Legalacsonyabb ár: 0,0037 USD / 0,000000186 BTC

Fejlesztői aktivitás: 8/10
Felhasználói aktivitás: 7/10
Piaci megbízhatóság: 8/10
Vélekedés: 8/10

A SHARDING A JÖVŐ SKÁLÁZÁSI MEGOLDÁSA?

A skálázhatóság problémájának kiküszöbölése minden okosszerződés platform egyik fő kihívása. A tranzakciók validálásának folyamatban tartása gyakran a biztonság és a decentralizáció rovására valósul meg. A sharding egy olyan modell, ahol a cél érdekében vállalt kockázatok nem nőnek jelentősen és a validáló node-ok is jól járnak annyira, hogy fenntartsák a decentralizált infrastruktúrát.

A Harmony a blokklánc működésének fő funkcióit, négy szekcióra bontja és külön kezeli, ezek a shard-ok. A négy fajta shard külön-külön felel a validálásokért, a tranzakciók bejegyzéséért, a blokkok létrehozásáért, és a stakelésért. Ez a tipusú munkamegosztás több szempontból is előnyös. Egy validátornak nem szükséges az egész blokklánc tranzakció történetet tárolnia, így a hálózatbiztosítás beszállási küszöbe többek számára elérhető. Ez tipikusan az a törekvés, ami kevésbé koncentrált hálózatokat eredményez, mivel az infrastruktúra jelentős része mögött magánszemélyek vannak.

forrás: icodrops.com

A Harmony blokkláncon az, hogy egy validátor konkrétan melyik shard-on dolgozik, időnként újraosztódik. Az egy shardon töltött időszak kereken 32768 blokk, ahol egy blokk 2 másodperc. Ezt hívjuk a Harmony időszámításban úgy, hogy Epoch és kb. 18,2 óránként kezdődik a következő. A shard-okon a validátorok száma 250, ami szükség esetén növekedhet, illetve új shard-ok jöhetnek létre. A Beacon chain shard az elsődleges, ez közvetíti az információkat a többi shard-on.

MIBEN MÁS A HARMONY EFFECTIVE PROOF OF STAKE ALGORITMUSA?

Az Effective Proof of Stake (EPoS) attól effektív, hogy a validátorokat nem engedi egymáshoz képest túlsúlyba kerülni, így a tranzakció továbbítás és a blokkok megírása ténylegesen ‘körbemegy’ a közösségen. A node-ok megkapják a blokkjutalmat a hálózatban betöltött szerepük szerint, ha hozzárendelődnek egy shard-hoz egy epoch idejéig.

Akiknek van ONE tokenjük, a node-oknál delegálhatják őket. A node a nála delegált tokenek mennyisége alapján kap lehetőséget a shard-okon dolgozni, de a blokklánc csökkenti a kifizetés arányát, ha egy node-ban túl nagy mennyiség delegál. A delegálók a node-októl kapják a jutalmat, akik saját belátásuk szerint osztják vissza a náluk delegálóknak.

forrás: blog.harmony.one

A Harmony az Ethereumhoz hasonlóan szintén a gas modellt választotta a tranzakciós díjak elszámolására. Ugyanakkor a gas fee a Harmony esetében sokkal kisebb, így a blokklánc alkalmasabb nagy tranzakció számú okosszerződések futtatására, illetve kisebb összegeknél is látható veszteség nélkül lehet ONE tokent utalni. A gas díj alacsonyan tartása, csak úgy valósulhat meg bármelyik blokkláncon, hogy a tranzakció kapacitást a felhasználás fölött tartja. Jelenleg a Harmony könnyedén megbirkózik a platformon zajló tranzakciók mennyiségével, ezért van az, hogy a költség nagyjából az Ethereuménak az ezred része. Abban az esetben, ha a blokkláncon esetlegesen megnövekedő forgalom megközelítené a terhelhetőség maximumát, új shardok jönnek létre, amik tehermentesítik a meglévőket.

CROSS-CHAIN ÉS NFT FUNKCIÓ A HARMONY BLOKKLÁNCON

A Harmony olyan technológiát vezetett be, hogy a láncon futó adatokat több más blokklánc felé is tudja közvetíteni, illetve értelmezni a kapcsolódó blokkláncok node-jainak adatforgalmát. Függetlenül attól, hogy proof of stake, vagy proof of work láncról beszélünk, külső hálózatok számára technikailag megoldható, hogy validáljanak tranzakciókat a Harmony-n. A Horizon nevű cross-chain bridge segítségével a Harmony csatlakozik az Ethereumhoz, így akár átküldhetőek a digitális eszközök egyik platformról a másikra.

forrás: blog.harmony.one

A bridge a blokklánc szintjén oldja meg így az átváltásokat különféle kriptovaluták között, bármiféle tőzsde vagy harmadik fél bevonása nélkül. Ez a funkció ezért teljesen decentralizált és anonim módon teszi lehetővé a különböző kriptovaluták közti átváltást, kereskedést. A dolog nem áll meg az Ethereumnál, ma már a Binance blokklánccal is működik a bridge.

Az okosszerződés platformok majdnem mindegyikén lehet NFT-ket is mintelni, illetve kereskedni velük. Az alacsony tranzakciós díj kifejezetten vonzó lehet azoknak, akik sokat kereskednek velük, vagy olyan NFT-kben gondolkoznak amiknek az értéke alacsony. A Harmony eggyel továbbmegy ezen a területen a szimpla NFT piacterek lehetőségénél, később lehet számítani NFT hitelezés és NFT verifikációs dappokra is.

Nagy Gábor

További ajánlott cikkeink:

Mik ezek a konszenzus mechanizmusok? – Proof of Authority

Nincsenek hozzászólások

A kriptovaluták sokat változtak mióta a Bitcoin hálózatán megtörtént az első blokklánc tranzakció. A jól ismert Proof of Work és Proof of Stake algoritmusok mellett más konszenzus mechanizmusok jelentek meg. Különböznek a megközelítések, a Proof of Authority egy olyan megoldást kínál, ahol a validátorok ismert szereplők, akik a korlátozott részvételért cserébe motiváltak a blokklánc hitelességének fenntartásában.

PERMISSIONED ÉS PERMISSIONLESS BLOKKLÁNCOK

A blokkláncok hálózati csomópontjai szempontjából a validálásban történő részvétel kétféle lehet. A Bitcoin rendszerében bárki, teljesen anonim módon üzemeltethet egy bányászfarmot, aki kiveszi a részét a gépeire érkező tranzakciók jóváhagyásából. Cserébe megkapja a blokkjutalmat egy BTC címére, ha megír egy blokkot. A cím bárkihez tartozhat, így a bányászok közössége nyitott mindenki számára, aki bányászgépet és áramot fektet a részvételbe. Ez a permissionless blokklánc.

A Bitcoin, mint értéktartó vagy fizetőeszköz mindenki számára elérhető, akárcsak egy nemzeti valuta jobb helyeken. A pénz mozgatása a körforgásban, vagy az infrastruktúra biztosításáért kapható haszon azonban csak a kriptovaluták világában száll vissza a közösségre. Egy permissionless hálózat hatékonysága abban rejlik, hogy a szereplőknek nem kell tekintettel lenniük arra, hogy kikkel dolgoznak együtt. Mindenki egyenrangú, ami ösztönzi a részvételt. A Bitcoin mögött dolgozó hashráta a világ minden tájáról bővül, nagyobb tömegben pedig folymatosan csökken a kockázata annak, hogy az irányításba valaki ártó szándékkal száll be.

Forrás: eyerys.com

A Proof of Authority konszenzussal működő kriptovaluták permissioned blokkláncok, tehát a validálást végző hálózati csomópontok a közösség által jóváhagyott szereplők. Ez elsősorban privát blokkláncok üzemeltetésénél célszerű választás. A blokkláncok fejlesztői kezdetben felhatalmaznak cégeket, vagy magánszemélyeket, akik részesülhetnek a tranzakciós díjakból. A node-ok egymáshoz képest egyenrangúak, tehát decentralizált a rendszer, de aki használja a coint, vagy okosszerződéseket a blokkláncon, az a konszenzusba nem tud beleszólni. Egyes blokkláncok esetén a tárcák regisztrálása is KYC-hez kötött, pl. Coti.

KIK LEHETNEK VALIDÁTOROK EGY PROOF OF AUTHORITY BLOKKLÁNCON?

Ennek az eldöntése kezdetben a fejlesztőkön múlik, akik a blokklánc céljának megfelelően előállnak egy konszenzus mechanizmussal. Egy privát blokklánc esetén pl. nem szükséges, sőt kockázatos a tranzakciók feldolgozásának kiszervezése, saját hatáskörben történik a validálás, néhány egyenrangú számítógépről.

Forrás: newdaycrypto.com

Olyan blokkláncoknál amiket vállalati, vagy banki felhasználásra szántak, az érdeklődő cégek alkotnak egy hálózatot a hardvereikkel. Ők ismerik egymást, közös a céljuk, motivációjuk és a részesedésük a tranzakciókból. Ez a permissioned blokklánc, általában három elv érvényesül a node-ok üzemeltetőinek kiválasztásában:

Beazonosítás. Mivel a kezdeti validátorok is ismertek, elvárják egymástól, hogy minden új csatlakozóról lehessen tudni hogy kicsoda.
Korlátozott részvétel. A belépéshez feltétel a jó reputáció a színvonal tartása miatt is, és azért is hogy legyen vesztenivalója annak, aki be szeretne szállni a validálásba. Ez lényegében a hírnév stakelése – aki technikai felkészültségben, vagy tisztességes együttműködésben lejáratja magát, az rontja a hírnevét a fintech iparban.
Esélyegyenlőség. A fenti elbírálás minden résztvevőre ugyanúgy vonatkozik, ahogy az infrastruktúrát is azonos feltételek mentén üzemeltetik.

Az érdekelt cégek a saját üzleti modelljükben használják a coint, vagy a platformot, de nem fizetnek érte mint más digitális szolgáltatásokért (pl. bankkártya terminál), hanem az infrastruktúráért fizetnek, amin fut a blokklánc. Ezzel üzemeltetik is a blokklánc partnerük szolgáltatását és bevételük is van rajta.

MIK AZ ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI A PROOF OF AUTHORITY KONSZENZUSNAK?

Mivel a validálásokat elvileg megbízható szereplők végzik, nem szükséges hatalmas energiát fektetni az ellenőrzésbe. A blokkokat egy alacsony számú node közösség tagjai írják meg, akiket az algoritmus sorbarak, így nem kell hashrátával versengeniük a következő blokkért. A validálás a Proof of Authority blokkláncokon valójában nagyon kevés ráfordítással megvan, tehát egységnyi hardver teljesítmény több másodpercenkénti tranzakcióra képes, mint egy Proof of Work vagy Proof of Stake konszenzusban. Az alternatív konszenzusok általában a skálázhatóságban próbálnak hatékonyabbak lenni, a Proof of Authority node-ok az infrastruktúrán kívűl a jó hírnevüket teszik bele az ökoszisztémába. Ez nekik jövedelmező, a másik oldalnak pedig biztonságos.

Forrás: in3.readthedocs.io

A Proof of Authority node-ok egyenrangúak, viszont a kiválasztás miatt áll fölöttük egy centralizált hatalom, a fejlesztők, vagy kezdeti csapat, jobb esetben egy DAO. Többféle modell van ami a validátorok összetételét illeti. Van ahol teljesen zárt a rendszer, a kezdeti támogatók üzemeltetik a node-okat, illetve az ő dolguk bővülni, ha a forgalom megkívánja. Ilyen pl. a Chiliz, ahol a tranzakciók validálását részben kiválasztott esport csapatok node-jai végzik. A Klaytn-nál van egy egyesület, amibe multicégek léphetnek be, de a fejlesztők választják ki őket. A Klaytn fő piaca a metaverzumok és NFT-k. Azok a cégek akik nyitnak ebbe az irányba, egy ilyen node közösségben részt tudnak vállalni a hálózat üzemeltetésében és közben forrást szereznek a fejlesztéseikre.

Forrás: ideatelabs.in

Az ismertségnek azonban kockázata is van. Ha helyileg konkrétan behatárolható hogy hol zajlik a blokklánc működtetése, az célzottan támadható is. Ha a szem előtt lévő cégeket éri valami váratlan csapás, esetleg becsődölnek, az szintén kihat arra a kriptovalutára aminek a biztosításában szerepük van. A Proof of Authority egyesek szerint nem számít decentralizáltnak pont azért, mert a centralizált rendszerekhez hasonlóan az irányítás és az üzemeltetés konkrét entitásokhoz tartozik. A decentralizáltság azonban nem minden területen szükséges. A Proof of Authority a logisztikában, ahol az ellátási lánc cégei között zajlik az elszámolás, működőképes alternatívát tud nyújtani a termék nyomonkövetésben is és az eredet igazolásban is.

Nagy Gábor

Magyarország legnagyobb NFT közössége csatlakozás

További ajánlott cikkeink:

Ahol a blokkláncok véget érnek, ott kezdődik a Fantom

Nincsenek hozzászólások

A Fantom egy nagymértékben skálázható, biztonságos DAG hálózat, ami különböző kripto technológiák ötvözésével oldja meg a blokklánc trilemmát. A Lachesis konszenzus protokoll minden dappnak ad egy saját blokkláncot, ami áthidalja a skálázhatóság problémáját maximális biztonság és sebesség mellett.

MI AZ A FANTOM COIN (FTM)?

Az FTM altcoin legfontosabb adatai:

Elérhető: Binance, KuCoin, FTX, Gemini, Houbi
Konkurenciái: AVAX, SOL, ADA, ETH
Legmagasabb ár: 3,3 USD / 0,00000062 BTC
Legalacsonyabb ár: 0,02 USD / 0,000075 BTC

Fejlesztői aktivitás: 8/10
Felhasználói aktivitás: 8/10
Piaci megbízhatóság: 10/10
Vélekedés: 9/10

MI A BLOKKLÁNC TRILEMMA?

A Bitcoin értékőrző és készpénz szerepének elterjedése során Vitalik Buterin (Ethereum alapító) felvázolt egy kihívást, amivel minden kriptovalutának szembe kell néznie, ez a blokklánc trilemma. Satoshi elképzelése szerint a Bitcoin felmutat mindent, ami decentralizálttá, biztonságossá és gyorsabbá teszi mint a fiat pénzek és a nemzetközi utalások, de mind a három tulajdonságnak vannak korlátai – a másik kettő.

forrás: medium.com

Skálázhatóság:

A kriptovalutáknak és okosszerződés platformoknak olyan hálózatra van szükségük, ami közel azonnali interakciókat tesz lehetővé akkor is, ha a platform 10 vagy 10 000 000 tranzakciót bonyolít egy perc alatt. Egy nagy teljesítményű protokoll létrehozása már önmagában is komplikált feladat. Megírni úgy, hogy kis forgalom mellett is ösztönözze a validálásban résztvevő infrastruktúra tagjait, még komplikáltabb és inflációt okoz.

Egyes projektek centralizált irányba mennek a folyamatos teljesítmény érdekében pl. azzal, hogy kiválasztott cégek/validáló entitások biztosítják a technikai hátteret (pl. EOS, Klaytn, Chiliz). Az okosszerződéseken zajló frissítések, 2nd layer megoldások, oldalláncok és tesztnetek folyamatosan hozakodnak elő az újabb ötletekkel, csak az idő és a közösség dönti el mi a jó megközelítés.

Decentralizáltság:

Ha egy kriptovaluta nem egy egyenrangú tagokból álló közösség hálózata, akkor nem alternatívája a fiat pénzeknek, csak egy olcsóbb másolata. A decentralizáltság mindig két szinten értendő. A kézenfekvőbb a blokklánc tranzakciók validálásának a kérdése. Kik validálnak és mi a jutalmuk a számítási kapacitásért, vagy az egymástól független node-ok számának növeléséért? A Fantomon hibás, hamis validálásért pénzt is veszithetnek a node-ok (a Chainlink is ilyen).

A másik szempont a fejlesztés. Az induló csapat kivitelez egy tervet, vagy nyílt forráskódú a rendszer? Mivel vannak motiválva és felhatalmazva a külső fejlesztők? A Cardano esetében kezdetben az IOHK fejleszt Charles Hoskinson vezetésével, a Voltaire upgrade pedig mindenki számára megnyitja a lehetőséget, a közösség szavazása mellett egy treasury-ből.

forrás: nesta.org.uk

Biztonság:

A biztonság a blokkláncokon rendszer szinten adott. A decentralizáltság és a skálázhatóság érdekében azonban kompoomisszumokat kell kötni, ami kockázatokat vonz. A coinokhoz való hozzáférés többféleképpen oldható/kerülhető meg. Teljesen publikus blokkláncon követhetők a tranzakciók, ezért nem mindig biztonságos a használatuk. Egy fantáziátlan token ökoszisztéma vagy kijátszható konszenzus modell technikailag működne a blokkláncon, de a DeFi sötét oldalára állt hackerek és csalók ilyen protokollokra vadásznak, a préda pedig a gyengén összerakott tokenek befektetőinek pénze. Nagyobb kontroll és nagyobb ráfordítás a validálásra növeli a biztonságot, de csökkenti a decentralizáltságot és a skálázhatóságot.

MI A FANTOM MEGOLDÁSA?

A Fantomot 2018-ban a Fantom Foundaton hozta létre 37 millió dollár tőkéből, a medve piac közepén. Miután a tesztneten lerakták egy 25 000 tranzakció per másodperces rendszer alapjait, elindult a publikus blokklánc, aminek a jelenlegi felső korlátja másodpercenként 300 000 tranzakció körül van.

Skálázhatóság:

A fejlesztők egy ún. Asynchronous Byzantine Fault Tolerance hálózatot építettek, a neve Lachesis. A COTI-hoz hasonlóan ez sem blokklánc, illetve nem teljesen. A tranzakciók szimultán keletkeznek és validálódnak egy gráf végpontjain és nem egymással versengő node-ok adják őket hozzá limitált méretű blokkok egyes sorába. Így a sebesség nem lassul a tranzakciók számának emelkedésével, hanem a végpontok száma nő, ami arányosan még gyorsabbá teszi az összes interakciót a hálózaton. A kapacitás a használattal változik, tehát mindig bőven annyi, amin lefut a forgalom.

Decentralizáltság:

A kapacitást biztosító szereplők, a node-ok üzemeltetői stakelik a saját tokenjeiket és másokét, miközben a tranzakciókat validálják. Egy node sem stakelhet 50 milliónál több FTM-et, így senki nem tudja ledominálni a többieket. A decentralizált hálózatokon is kialakulhat koncentráció, amikor a bányászok, vagy stake nodeok egységben kezdenek dolgozni. A Bitcoin hashrate kétharmada öt pool kezében van, miközben a rendszert át lehet venni egy 51%-os támadással. A Bitcoin bányászoknak nyilván nem érné meg tönkretenni a Bitcoint, a Fantom node-oknak viszont nincs is lehetősége túlsúlyba kerülni, a decentralizáció szélesebb körben, demokratikusabban valósul meg.

forrás: fantom.foundation

Biztonság:

A stakelt FTM tokenek mennyisége, illetve aránya végső soron a hálózat biztosításának a mércéje, a protokoll ezért magasabb jutalommal motiválja a hosszabb időre lekötött tokenek tulajdonosait. A stakelők szabadon választhatnak node-ot és mozoghatnak is köztük, a lekötés viszont lassítja a stakelt tokenek mennyiségének hirtelen csökkenését. A konszenzustól eltérően validáló node pedig az összes saját stakelt tokenjét elveszíti. Mindenki azt tesz amit jónak lát, anyagilag viszont a nagyobb elköteleződés a jövedelmezőbb, a káros beavatkozás pedig csőd. Így tartja kordában a Fantom az emberi tényező okozta kockázatokat egy szigorú, de jutalmazó formában.

Stakelés közben a tokenek a node-okra szavazás mellett részt vesznek a Fantom DeFi mechanizmusában is, ahol az ökoszisztémához tartozó TOMB, TSHARE és TBOND tokeneknek biztosít likviditást és forgalmat a Lachesis protokoll. A DeFi és a stakelés egymást támogatva gondoskodnak a Fantom biztonságos működéséről, piaci viszonyoktól függetlenül.

A FANTOM ÉS A MODULÁRIS BLOKKLÁNCOK

A Fantom Opera mainneten okosszerződéseket és dappokat lehet fejleszteni, mint minden más smart contract platformon. A Lachesis-nél viszont a dappok egy moduláris konszenzus rétegen jönnek létre, egymástól elszeparált külön blokkláncokként. A blokklánc modulok annyiban különböznek más protokollok oldalláncaitól, hogy nem csak a mainnet konszenzus mechanizmusán belül hozhatnak létre saját szabályokat, hanem teljesen új logikájú tokeneket, appokat is fel lehet építeni.

A blokkláncok tranzakcióinak validálása is egymástól függetlenül zajlik. Ezzel előzhető meg az probléma, amikor egy dapp forgalma, vagy sebezhetősége túlterheli az egész hálózatot, ezért felszökik az utalás díja és átfutási idő mindenkinek. Az értékes és fenttartható dappok építik a struktúrát, a gyenge próbálkozások pedig nem jelentenek globális akadályt.

forrás: cryptoslate.com

Mint minden valamire való Ethereum killer, a Fantom is EVM (Ethereum Virtual Machine) kompatibilis. Nem csak kapcsolódni tud Ethereum tokenekhez, hanem az Ethereum dappokat át is lehet portolni a Fantom Opera mainnetre. Ugyanaz a dapp, csak olcsóbb, gyorsabb és a hálózati díj valutája FTM lesz.

Az Ethereum beágyazottsága az okosszerződések piacán egyértelműen a legnagyobb bármilyen szempontból; forgalom, kapitalizáció, fejlesztők/dappok száma, stabilcoinok, stb. Az ETH 2.0 később minden skálázhatósági kihívásra választ ígér, de az indulásának dátuma folyton tolódik, az adaptációja pedig szintén kiszámíthatatlan. A Fantom mindenesetre az Ethereum alternatívája és kiegészítése is lehet már most. Más kriptovalutákkal együtt (Polkadot, Solana, Avalanche) a Fantom is egy olyan mainnettel próbál piacot szerezni, ami megbirkózik, azzal amivel az Ethereum jelenleg nem.

Nagy Gábor

További ajánlott cikkeink:

Blockchain gaming passzív jövedelemért 2620-ban: Star Atlas

Nincsenek hozzászólások

A metaverzumok az online gaming és az NFT-k kombinálásával létrejött virtuális világok. A Star Atlas sci-fi témában építi a saját játékterét. Az Unreal Engine 5 motorján fejlesztett játék pedig mozifilm szintű felhasználói élményt ígér. A lehetőségek határtalanok, a kidolgozás még folyamatban. A Star Atlasban augmented reality és virtual reality formájában fognak zajlani a mindennapok, hogy mikor, az csak a közösségen múlik. A metaverzumba bekerülő elemek és a szabályok kialakítása a játékosok kezében van.

MI AZ ATLAS COIN (ATLAS)?

Az ATLAS altcoin legfontosabb adatai:

Elérhető: FTX,Fraken, Raydium
Konkurenciái: SAND, MANA
Legmagasabb ár: 0,26 USD / 0,0000051 BTC
Legalacsonyabb ár: 0,03 USD / 0,00000077 BTC

Fejlesztői aktivitás: 10/10
Felhasználói aktivitás: 10/10
Piaci megbízhatóság: 8/10
Vélekedés: 9/10

MIT TUDUNK EDDIG A STAR ATLASRÓL?

A metaverzum a Solana blokkláncon épül, ahol minden karakter, űrhajó, földterület egy-egy NFT, a játékosok pedig a funkcióiknak megfelelően használhatják őket, játszhatnak velük. Mivel az NFT-k a blokkláncon léteznek, minden szabadon átküldhető más Solana címekre, vagy kereskedhető DEX-eken. A Solana akár 65 ezer tranzakcióra képes, ami fontos szempont, figyelembe véve, hogy a játékban minden interakciót okosszerződés irányít tranzakciós díjért. A metaverzumban cirkáló tömegeknek olyan blokklánc kell, ami megbirkózik a folytonosan keletkező inputokkal, valós időben bejegyez mindent, közben nem kerül egy vagyonba a játékmenet.

forrás: cryptoeconomia.com.br

A Star Atlas-szal 2021 januárjában találkozott először a közönség, majd az év során elindult a honlapon a piactér, ahol megjelentek az első hajók is. Ezalatt bevezették az ökoszisztéma két tokenjét, az ATLAS-t (játék token) és a POLIS-t (DAO token). Végül decemberben a hajók kapitányai munkába állították a flottákat a SCORE (Ship Commissions on Remote Expeditions) minigame-ben. A honlapon a hajókat flottához rendelhetjük, amivel megindul a daily reward farmolás, feltéve hogy feltöltöttük a hajókat elegendő nyersanyaggal. Az üzemagyag, étel a legénységnek stb. szintén vásárolható NFT, valamit limitált példányban léteznek poszterek és később használható játék kellékek.

Egy évvel a bejelentést követően a SCORE és a piactér összesen kb. 100 ezer játékost vonzott be, akik 150 millió USDC értékben halmoztak fel a bevezetett NFT-kből. A fejlesztés egyelőre a white paper szerint zajlik, 2022-ben viszont a tervek szerint a POLIS tokenek tulajdonosai veszik át az irányítást. Mindent lehet, amit a játékosok látni szeretnének, mivel a metaverzumban a legkülönfélébb játékmódok is megférnek egymás mellett. Ebben a roadmap-ben frissíti a csapat a folyamatban lévő projektek állapotát.

ATLAS – JÁTÉK A METAVERZUMBAN

A Star Atlas SCORE minigame és a metaverzum játékmódjai is az ATLAS tokennel működnek. ATLAS-szal kell beszállni a játékba, és a jutalom is az. Okos gazdálkodással és a reflexeinkkel az ATLAS tokenjeinket gyarapíthatjuk. Ez a hivatalos fizetőeszköz a metaverzumban, amikor a játékosok nélkülözhetetlen nyersanyagokat vásárolnak egymástól, illetve eladják amit megtermeltek.

forrás: nitter.net

A minigameben a flottába szegődött űrhajó csorgatja a tokent, ami gombnyomásra a Solana címünkön terem. Az ATLAS visszaforgatásával erősíthetjük a pozíciónkat a játékban, de különböző kockázatú küldetések teljesítésével rizikózhatunk is passzív bevételért. A 3D-s tényleges játékban a különböző játékmódoknak és nyersanyagkitermelésnek lesz egy költségvonzata. A termelő- és kompetitív tevékenységeknek pedig lesz eredménye az erőforrások alapján, illetve a pénzért versenyző/harcoló játékosok veszteseiből.

forrás: artstation.com

A SCORE minigame a játékban töltött idő alatt megkereshető pénzáramlást vezeti be. A fejlesztők az ATLAS tokenek 65%-át szánták token emisszióra, a vesting 8 év, tehát ennyi idő alatt fog fokozatosan a játékosokhoz kerülni ez a készlet. Ennyi ideje van a játék belső ökoszisztémájának saját lábra állni olyan szinten, hogy az ATLAS tulajdonosok a költségeikkel és a bevételeikkel egy fenttartható gazdaságot üzemeltessenek közösségben, akár egy ország. A Star Atlas mögött álló csapat egy keretrendszert indított el, ahol a játékfejlesztés egy metaverzumba a legszínvonalasabb grafika és vezérlés mellett valósulhat meg. Az ATLAS token finanszírozza a kezdeményezéseket és összekapcsolja a játékosokat a különböző játékszükségletek mentén.

POLIS – POLITIKA A STAR ATLAS-BAN

A Star Atlas egy DAO modellre épülő játék, tehát egy decentralizált közösség felelős a fejlesztésért, itt jön képbe a POLIS token. A POLIS tulajdonosok szavaznak a white paperben lefektetett célok megvalósításának hogyanjaira. Például része lesz a játéknak a nyersanyag NFT-ből félkész termék NFT gyártás, az efféle metaverzumban megtekinthető objektumok kidolgozására fejlesztők publikálnak terveket. A POLIS tokenek birtokosai pedig szavaznak, a tetszetős újdonságok bekerülnek, a megosztó javaslatokat pedig a közösség megvitatja és újratervezés után szintén szavaznak. Az elfogadott tervet a publikálói lefejlesztik a metaverzumba, cserébe POLIS tokeneket kapnak, ezzel szavazatot is a jövőbeli fejlesztésekre. A POLIS készlet 40%-a áll rendelkezésre erre a célra.

forrás: staratlas.club

A POLIS tokeneket szintén 2021-ben kezdték el értékesíteni, egyelőre tőzsdén és fejlesztéssel lehet hozzájutni. Később a játékban is megszerezhető lesz egyes játékmódok jutalmaként. Az irányítás, ahogy a játék is, fokozatosan kerül át a közösséghez. A projekt white paper szerinti fejlesztéseire volt egy előirányzat, ami bevezeti az alapvető dolgokat, pl. a piactér, pár tucat űrhajó, nyersanyagok. A munkacsoport kiegészült azokkal, akik benne voltak a POLIS privát értékesítésében. Az ő tokenjeiket két év alatt oldja fel a Solana okosszerződés.

forrás: artstation.com

A Star Atlas-ban három egymással élő/küzdő faj uralja a metaverzumot a középtávoli jövőben, 2620-ban. Az NFT-k kompatibilisek, a technológiáik és erősségeik mások. A társadalomba rendeződés ezen felül szervezetek alapításával zajlik majd. Önkéntesen, foglalkozás, vagy képességek alapján önrendelkező cégek/kalózcsapatok/teherfuvarozó flották, stb. összeállhatnak a játék sikeressége érdekében, akárcsak az életben. A metaverzum viszont sokkal kiegyenlítettebb együttélést tesz lehetővé a játékosoknak. Egy játékosnak annyi accountja lehet, ahány Solana címe és az NFT-k szabadon átküldhetők. Így akár több faj, vagy klán tagjaként is kereshetjük a jövedelmező lehetőségeket.

DAO AND CREAM

2022-ben a várható újítások között lesz a küldetések továbbfejlesztése egy interaktívabb formára és az űrhajó NFT-k metaverumba integrálása az UE5 Showroom Module-ban. A közösség affelé törekszik, hogy a játékelemek megjelenjenek a Rosegarden-ben, ami az első Unreal Engine játszható modul, innen indul majd a metaverzum.

forrás: medium.com

Ami még nem volt, de jön az a DAO tesztelése és a szavazások kiszervezése a POLIS tokenek tulajdonosaihoz. Különböző okosszerződésekhez lehet majd csatlakozni POLIS tokennel stake jutalomért, aminek a játék gazdaságának kialakításában lesz szerepe.

A küldetések modellezése gyanánt bevezetett SCORE mellé jön a CREAM minigame. Crafting Recipes Enabled After Mining – a nyersanyagok kitermelésére és feldolgozására kialakított bevételszerzés a megvásárolható földterületek után. A gazdaság inputja továbbá a technológia, és annak fejlesztése a játékon belül. Lesznek akik az erőforrásaikat blueprint-ek készítésére fogják fordítani, ami a gyártási, fegyverkezési folyamatokban ér majd sokat a játékosoknak, hasonlóan a termékekhez, amiket a nyersanyagokból gyártanak mások.

Nagy Gábor

További ajánlott cikkeink:

« Régebbi bejegyzések

Bitcoin és kriptovaluta árfolyamok

#	Name	Price

Hogy mi is a CryptoFalka Platform?

Elemzések a jövő pénzéről a Bitcoinról és a többi kriptovalutáról! Havi oktatások, élő streamek, tippek, hírek, közösség!

Ha szeretnél hatékonyan bekapcsolódni a digitális valuták világába vagy ha már ismerős a szakma de szeretnéd elmélyíteni a tudásodat és profitálni a digitális pénz forradalmából, akkor nálunk a helyed! Hiszen a Platformról minden információt, tippet és oktatást egy forrásból érhetsz el, méghozzá a szakma legjobbjaitól!

Légy te is falka tag és válassz a tagsági csomagjaink közül!

MEGNYÍLT A NYILVÁNOS KRIPTOVALUTA CSOPORTUNK, CSATLAKOZZ MOST!