Nincs otthon a Bitcoin, cincognak az altcoinok! A napokban igazán jól teljesítettek a...

A bitcoin.com hírportál információi szerint a Grayscale Investments befektetési csoport vásárolta fel az elmúlt három hónapban bányászott Bitcoinok 33%-át. Tovább bővítve ezzel a kriptovaluta alapú befektetési termékeik nagyságát. ⚖️
A Grayscale befektetési alap 60 762 BTC-t adott hozzá a portfoliójához a február 7 és május 17 közötti időszakban. Ez átszámítva azt jelenti, hogy naponta 607 bitcoint vásárolta a Grayscale ebben az időszakban. Az agresszívnak mondható vásárlási szándék áprilistól erősödött, amikor a bitcoin felezési láz a tetőfokán volt. Május 17-én 343,594 BTC-t kezel a Grayscale Bitcoin alapja, ami 21%-os növekedés a 100 nappal korábbi adatokhoz képest. Piaci értékét tekintve 2,77 milliárd dollárról 3,36 milliárd dollárra nőtt az alap értéke.
Mint az a fenti összegek nagyságából is kiderül, a cég tevékenységével az intézményi befektetőket célozza meg. Jelenleg közel 4 milliárd dollár értékben kínál kriptovaluta termékeket befektetésre. Ezen pénzügyi termékek száma eléri a tízet, melyek a bitcon mellett ethereum, bitcoin cash, zcash, ripple és pár kisebb piaci részarányú kriptovaluták lehetnek. A szolgáltatás lényege az, hogy a befektetők úgy kerülhetnek kapcsolatba ezekkel a termékekkel, hogy ténylegesen nem kell birtokolniuk egyetlen kriptovalutát sem.
Az idei évre vonatkozóan ez akár tükrözheti az intézményi befektetők növekvő érdeklődését a kripto befektetések iránt. Egy hónappal ezelőtt ugyanis már volt egy hasonló hír a Greyscale körül, akkor az ETH körül forogtak a számok. Az idei évben kibányászott ethereum 50%-át vásárolták meg az ETH alapú befektetési portfólió bővítése céljából.
A turizmus jelenleg tapasztalt visszaesésére nem nyújt megoldást a blokklánc, mivel az a kereslet drasztikus csökkenéséből, illetve az utazással kapcsolatos teljes vagy részleges tilalomból fakad. A lezárások feloldását követően azonban várható, hogy újra emelkedő pályára áll az ágazat. Hiszen a korábbi évekre vonatkozóan már 1 milliárd fölött volt a globális utazók száma. De hol tud ebbe a turizmusba bekapcsolódni a blokklánc? Ebben a cikkben azt járjuk körül, hogy milyen lehetőséget nyújt a technológia a turizmus szektorban dolgozók és az utazók számára.
A rendszer decentralizált működése egy olyan alapvető tulajdonság, amely a gazdaság bármely területén hatékonnyá teszik a technológia bevezetését. A blokkláncon tárolt adatok manipulálása szinte lehetetlen. Ez a tulajdonság hasznossá teszi az ágazat számára a technológia alkalmazását, amely sikerrel beépíthető például a különböző foglalások nyilvántartásánál vagy a csomagok követésénél.
A Blockchain fő előnye, hogy decentralizált, nincs szükség “köztes félre”, és teljesen transzparens. Bárki megtekintheti a tranzakciókat, valamint nagyfokú biztonságot nyújt a rajta tárolt információk számára. Ha még nem jött volna át, hogy a turizmusban hol lehetne használni a blokklánc technológiát akkor mindjárt kifejtjük részletesebben is!
A rendszer alkalmazását kedvezőbb költségek és növekvő hatékonyság jellemzi, mivel a közvetítők száma csökken vagy megszűnik. A kereskedelemben (pl.: ebay) már működő C2C, azaz fogyasztó és fogyasztó közötti értékesítés működhet az idegenforgalom területén is. Akár C2C, akár B2C viszonyban gondolkodunk, a blokklánc segíthet kihagyni a közvetítő közeget és közvetlenül összekötni a szálláshely szolgáltatót a turistával. A módszer elterjedésének nyilvánvaló gátja az ezáltal sérülő érdekviszonyok a közvetítők és a résztvevők között. A fejlődés azonban nem állítható meg.
A fenti gondolatmenet kiterjeszthető a fizetések rendszerére is. Hazai utazóként a forint árfolyamának gyengülése megdrágítja a külföldi utazásokat. Az átváltásnak és az utalásnak egyaránt költsége van, amely jelentősen csökkenthető például kriptovaluta használatával. Erre a piaci igényre jött létre például a travala.com oldal, ahol a kriptovalutával fizethetünk a foglalásokért. A turizmus ezen pontján is segítséget nyújthatna a blokklánc technológia.
Napjaink információ áradatában nehéz megmondani, hogy melyik hírnek, információnak mekkora a valóságtartalma. Internetes vásárlásaink során gyakran más vásárlók értékeléseire hagyatkozva hozzuk meg a döntést. Nincs ez másként a szállásfoglalások esetében sem, de ezek az értékelések sajnos viszonylag egyszerűen hamisíthatók. Akár a szolgáltató, akár annak egy megbízottja könnyedén írhat be kiemelkedő értékelést, ami félrevezeti a vásárlót. A blokklánc technológiai sajátosságából adódóan ezek az értékelések is személyhez köthetőek és utólagosan nem megváltoztathatóak lehetnének. A személyhez köthető tulajdonság biztosítja az anonimitást a nyilvánosság irányában, ugyanakkor meggátolja, hogy ugyanaz a személy több (száz) hamis értékelést adjon. A turizmus talán ezen részén lenne a legnagyobb szerepe a blokklánc technológiának.
Az idegenforgalom is egy olyan terület, ahol a visszatérő vendégekre és a fogyasztói hűség kialakításra nagy szükség van. Ennek egyik eszköze a különböző hűségprogramok kidolgozása, amellyel kapcsolatos adatok nagy biztonsággal tárolhatók a blokkláncon. Elsők között a Singapore Airlines vezetett be blokklánc alapú hűségprogramot KrisFlyer néven. A technológiának köszönhetően egy olyan átfogó rendszert hoztak létre, melyben a ,,mérföldek” nem csak a levegőben, hanem a földön és a program honlapján történő vásárlással is gyűjthetők. A nyilvántartás hitelességéről pedig a blokklánc gondoskodik.
Egy újabb terület példáján keresztül mutattunk meg néhány opciót a blokklánc alkalmazására. A lehetőségek tárháza ennél sokkal bővebb. A lényeg azonban az, hogy bármerre is induljunk el a világban – a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt – az biztos, hogy találunk jó gyakorlatokat a technológia gyakorlati alkalmazására.
Ha szeretnél még több információt kapni a Blokkláncról, hallgasd meg a Bitcoin kisokos podcastünk második részét Spotify vagy iTunes segítségével:
Egy részletes útmutató hogyan hozd ki a Claymore bányászprogram segítségével a maximumot a kriptovaluta bányászáshoz használt kártyáidból!
Jelenleg ez a Claymore bányászprogram legújabb verziója, 300-400 közötti Dag támogatással. Itt találtok Bitcointalk linket, teljes leírással. Illetve jelenleg letölteni innen tudod. Sajnos a Chrome veszélyes fileként érzékeli, ezért lefogja tiltani. Vagy oldd fel a tiltást, vagy használj kevésbé okos böngészőt a letöltéshez (pl. Internet Explorer)
Ha letöltöttük, csomagoljuk ki. Nevezzük át a mappát egyszerűbbre, erre az elérési út miatt lesz szükség.
Ezt követően jobb klikk a start batra, edit (szerkesztés) és állítsuk be a környezeti paramétereket.
Másoljuk ezt a program elé:
setx GPU_FORCE_64BIT_PTR 0
setx GPU_MAX_HEAP_SIZE 100
setx GPU_USE_SYNC_OBJECTS 1
setx GPU_MAX_ALLOC_PERCENT 100
setx GPU_SINGLE_ALLOC_PERCENT 100
Majd adjuk meg az elérési utat. Fontos! A mappa nevének mindenképpen egyszerűnek kell lennie, illetve az elérési útban nem lehet sem ékezet, sem szóköz, mert a Windows nem fogja megtalálni. Amennyiben van pl. C:\Users\Tamás pc\Desktop\Claymore146 másoljuk a mappát egyenesen a C meghajtóra.
Pl. C:\Claymore146. Az elérési út mindenképpen legyen idézőjelben. EthDcrMiner exe, és az elérési út közé se felejtsünk el \ -jelet tenni. Ha mindent jól csináltunk így néz ki most a start batunk.
Következő lépésben állítsuk be a poolt, az egyszerűség kedvéért bányásszunk eth-t Nanopoolon. Írjuk be a pool címét, portját, majd saját wallet címünk. Ezután próbáljuk ki, elindul-e a program, ha igen jöhetnek a Claymore bányászprogram további beállításai.
Először is töltsük le a GPU-Z nevű programot innen, hogy tisztában legyünk kártyánk memóriájának típusával. Nálam jelenleg egy Hynix memóriával szerelt darab ketyeg.
Az összes egyedi beállítást a batch fileba kell írnunk, a walletcím/workername után.
-tt parancs: Célhőmérsékletnek 60-65 fokos üzemi hőmérsékletet javasolok, ebben az esetben “-tt 65” hatvanöt fokon fogja tartani a bányászprogram a kártyánk. Statikus ventilátor sebességet is beállíthatunk, amennyiben az érték elé mínuszt teszünk “-tt -50” ez ebben az esetben 50%os ventilátor fordulatszámot jelent.
-tstop parancs: Ha a kártya eléri ezt a hőmérsékletet, a bányászat leáll pl “-tstop 85”
-fanmin parancs: A kártya legalacsonyabb ventilátor sebessége százalékban pl “-fanmin 30”. Csak abban az esetben működik, ha maga a bányászprogram vezérli a hűtést.
-fanmax parancs: A kártya maximális ventilátor sebessége százalékban pl “-fanmax 60”. Csak abban az esetben működik, ha maga a bányászprogram vezérli a hűtést.
-powlim tdp limit parancs: Főként nvidia kártyáknál használatos “-powlim -20” ez 80%-os tdpt jelent. Kártyánként állítható “- powlim -20,-30,0”. Ezzel a paranccsal optimalizálhatjuk Nvidia kártyáink fogyasztását.
-cvddc magfeszültsé parancs: Csak AMD kártyáknál (rx5xx,rx4xx), viszont a kártyák fogyasztása főként ettől függ. Kéz a kézben jár a magórajellel. Segítségével állíthatjuk energiatakarékosra, optimalizáltra, vagy teljesítmény centrikusra a kártyánk. Itt vissza térünk az első pontra, a kártya ram típusára. Az energiatakarékos beállítás nagyban függ attól, hogy milyen rammal szerelt a kártyánk. Samsung rammal szerelt darabok a legjobban alulfeszelhetőek. Náluk a fogyasztás akár 750-800w köré is levihető egy hatos rig esetén. Viszonylag kevés teljesítmény vesztés mellett.
Vágj bele most a kriptovaluta bányászatba! Kriptovaluta bányászgép eladás, optimalizálás, beüzemelés
-cclock parancs: Kártyánk magjának az órajele
-mclock parancs: Memória órajele kártyánk teljesítménye, főként ettől függ.
-mvddc parancs: Memória feszültség csak AMD kártyáknál (rx5xx, rx4xx). Feszültség és az órajel, itt is egyenesen arányosak. Fogyasztásra nincs nagy kihatással, azonban a túlfeszelés, negatívan befolyásolja a ramok élettartamát. Rx 5xx szériánál 900 az alapérték, ám egyes 470/480as modelleknél 1000-re is szükség lehet.
-strap parancs: Memória időzítések módosítása működés közben, 14.7-es verzióval jelent meg ez az opció. Az elmúlt idők egyik legjobb újítása, többé nincs már szükség a bios módosítására. A legjobb időzítések, konyhakészen jönnek a programmal. Amd rx 4xx, rx 5xx, Vega és Nvidia 10xx szériás kártyáknál működik. Amd kártyáknál egytől ötig elérhető, míg Nvidia kártyáknál egytől hatig.
-rxboost parancs: 3-5% teljesítmény növekedés Amd rx4xx/5xx kártyáknál, értéke 1-100ig terjedhet. 10-15 ös értékről megindulva ajánlatos keresni a legjobb opciót, amíg stabil a kártya.
A példában szereplő rig Sapphire Nitro+ 580 8gb kártyákból áll, Hynix rammal 1200wos Gold táppal.
Aliara
Miközben a világon dúl a koronavírus járvány és kopogtat egy súlyosnak ígérkező gazdasági válság, a kripto közösség reménykedvbe tekint a jövőbe, hogy ez lehet az a történelmi esély, amikor a kriptovaluta megmutathatja erősségét. Ezáltal cáfolva a kétkedőket és erősítve a rajongókat. Ezúttal azt mutatjuk be, hogy miként látják ismert üzletemberek a technológia jövőjét. Nem meglepetés, hogy a világ leggazdagabbjai elég megosztottak a kérdésben.
A 2019-es Forbes lista alapján a világon leggazdagabbnak tartott Amazon vezér nyíltan sosem állt ki a technológia mellett. Arról azonban többször lehetett olvasni, hogy Bezos maga is Bitcoin befektető, bár ezt nem erősítette meg. Az biztos, hogy a kiskereskedelmi óriás amazon.com (és egyéb országban lévő anyacégei) komoly lökés adhatnak a kripto elfogadásának, mihelyst megjelenik fizetőeszközként. Erre tett utalást Changpeng Zhao is, a Binance vezetője.
Mint korábbi listavezető, a Microsoft alapítója 2014-ben még úgy nyilatkozott, hogy a Bitcoin jobb, mint bármelyik valuta. Azóta némileg árnyalta korábbi véleményét, amikor azt mondta, hogy az anonimitás miatt mégsem jó tranzakciós eszköz. 2018-ban pedig egy interjúban már egyenesen azt vallotta, hogy a Bitcoin és az ICO-k teljesen spekulatívak.
Talán az egyik legismertebb kriptokritikus a milliárdosok klubjából. Többször is bírálta a kriptovalutákat mondván, hogy azok nem is valuták, hanem valóságos patkányméreg.
A kriptovilágban érdekeltek, mindig kihívásként tekintenek az ilyen heves ellenzőkre és próbálják ,,megtéríteni” őket. Bufettet legutóbb például Justin Sun a Tron elnöke próbálta meggyőzni a saját igazáról egy jótékonysági ebéd alkalmával. Sok sikerrel nem járt, ugyanis Buffet továbbra is úgy véli, hogy nulla a kripto értéke és ő maga sosem fog ebbe fektetni.
A Facebook alapítója kapcsán talán említeni sem kell, hogy mennyire elkötelezett a blokklánc iránt. A Libra projekt, amiről a közelmúltban is írtunk, lényegében erre a technológiára épül. Legutóbbi nyilatkozata pedig arról szól, hogy ,,A Bitcoin mögött lévő technológia a jövőben segíthet a Facebook fejlődésében.”
A világ 12. leggazdagabb emberének nem csak hatalmas vagyona miatt van helye a listában, hanem azért is mert jelenleg is amerikai elnökjelöltségre pályázó Demokrata Párti jelölt. Az ismert, hogy a jelenlegi elnök Donald Trump több alkalommal is élesen bírálta a Bitcoint és a Facebook Librát. Bloomberg viszont ehhez képest inkább pozitív irányú nyilatkozatokat fogalmazott meg.
A vele készített különböző interjúkból úgy tűnik, hogy a teljes tagadás helyett inkább arra hajlik, hogy nem lehet a kriptovalutákat és a blokkláncot figyelmen kívül hagyni és leírni. Ehelyett viszont szükség van egy átlátható szabályozásra, amely lehetőséget biztosít a csalások és visszaélések elkerülésére, megelőzésére (utalva ezzel az ICO-ra).
Ismertsége és új technológiák iránti nyitottsága okán is helye van ebben a sorban a Tesla tulajdonosának. Legutóbb úgy nyilatkozott, hogy a Bitcoinnal kapcsolatosan egyik oldalon sem áll. Egyfelől úgy látja, hogy a kripto az inkább törvénytelen tranzakciók lefolytatására alkalmas, ugyanakkor a készpénz egy versenyképes alternatívájaként is tekinthetünk rá. Helyettesítője lehet, de nem az elsőszámú helyettesítője. Nem nevezhetjük egyértelműen kriptopártinak, ugyanakkor azzal a nézőponttal egyetért, hogy a bankrendszer egésze változás előtt áll. Továbbá többször fejezte ki csodálatát az egyik legmegosztóbb kriptovalutáról, a Dogecoinról.
Az Alibaba alapítója egy 2018-as cikkben arra figyelmeztetett, hogy a Bitcoin elképzelhető, hogy csak egy lufi, ami kipukkanhat. Ettől függetlenül e-kereskedelemben érdekelt vállalkozóként figyelemmel követi a Bitcoin és a blokklánc technológia körüli változásokat. Különösen azért, mert ez eszközt jelenthet egy készpénzmentes társadalom víziójának beteljesüléséhez.
A világ leggazdagabb üzletembereinek véleményeiből szemezgetve megállapíthatjuk, hogy a milliárdosok többnyire óvatosak a kriptovalutákat illetően. Vagyonukat nyilván helyes stratégiai döntések és olykor kockázatos befektetések sorából szerezték. Az is jó látható, hogy a fiatalabbak nagyobb nyitottságot mutatnak az új megoldások iránt, bár az óvatosság rájuk is jellemző. Az viszont örömteli, hogy a ha a kriptovalutákban nem is, de a blokklánc technológiában többnyire hisznek. Ez kezdetnek nem is rossz.
A kriptovaluták bányászásának alapját egy konszenzus algoritmus az úgynevezett Proof of Work (PoW) képezi. Más kriptovaluták viszont az úgynevezett Proof of Stake (PoS) protokollt használják. Mi a különbség a két protokoll között? Hogyan működnek? Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre fogsz választ kapni.
Előző cikkeinkből már tudjuk, hogy a bányászok, azok akik a bonyolult kriptográfiai feladatokat megoldják, validálják a tranzakciókat és így új blokkokat generálnak a blokkláncon. A Proof of Work (PoW) egy olyan folyamat, ami során az algoritmus jutalmat ezeknek a bányászoknak. Ennek az algoritmusnak az a lényege, hogy csak azok tudják az új blokkokat létrehozni, akik ahhoz elegendő számítási kapacitással rendelkeznek.
Noha a “PoW” algoritmust a legnagyobb kriptovaluták is használják, ennek a módszernek vannak bizonyos hátrányai. A számítási feladatok megoldása sok időt és energiát igényel, ezért ez egy viszonylag drága folyamat és folyamatos hardvercserét igényel. Ezért a bányászok és a grafikus kártyák gyártói mindig új eszközöket próbálnak kifejleszteni, hogy megfeleljenek a magas követelményeknek. A folyamatosan növekvő nehézségi szint miatt a hagyományos grafikus kártyákat már alig használják. (Mivel minél több a bányász, annál nagyobb a piaci verseny, annál inkább növekszik a nehézségi szint is, ami egyre erősebb gépek használatát kívánja meg).
A bányászat során már inkább a speciálisan az erre a folyamatra létrehozott ASIC gépeket használnak, amelyek magas szintű adatfeldolgozásra képesek. Olcsó hűtéssel és olcsó villamos energiával kombinálva a bányászat viszont még ma is nagyon jövedelmező lehet.
Néhány kriptovaluta, amelyek a Proof of Work (PoW) protokollon alapulnak: Bitcoin (algoritmus: SHA-256), Ethereum (algoritmus: Ethash), Litecoin (algoritmus: Script) és Monero (algoritmus: CryptoNight).
A Stake of Proof (PoS) algoritmus a PoW alternatívájaként jött létre, hogy annak a hátrányait kiküszübölje. A PoS algoritmussal a digitális valutát nem bonyolult matematikai feladatok megoldásával bányásszák, hanem azáltal, hogy az adott digitális valuta előre meghatározott részét a pénztárcákban lekötve tárolják. Ezt nevezzük Staking-nek (biztonsági letét).
Ez esetben a “bányászók” a kriptovaluta tartásával hitelesítik a tranzakciókat a blokkláncon, így támogatva a hálózat biztonságát. Ilyenkor a bányásznál tartott érmék “bányászati képességgel” rendelkeznek. Minél több ilyen Coinnal rendelkezik, annál nagyobb eséllyel dekódolja a következő blokkot és annál nagyobb eséllyel kapja meg így a bányászatért járó jutalmat (staking weight). Tehát ezért cserébe a PoS kriptovalutákba befektetők egyfajta osztalékot kapnak, cointól függően évente általában 2–10%-ot.
Például, ha egy befektető egy adott digitális valuta 2% -át birtokolja, akkor érvényesítheti az összes tranzakció 2% -át és így a jutalmak 2%-át is megkapja. Ahhoz, hogy ne csak a legtöbb Coinnal rendelkező csomópontokat válassza ki a rendszer, több egyedi rendszert is kidolgoztak a programozók. Ezek közül a két leggyakoribb módszer a véletlenszerű blokkválasztás és az érmekor választás.
Néhány Proof of Stake (PoS) protokollon alapuló kriptovaluta: a Diamond, a PivX, Zcoin.
A blokklánc esetében egy nem manipulálható, decentralizált technológia, azaz központi autoritás nélküli rendszerről beszélünk. A konszenzus algoritmusoknak (A Proof of Stake vagy Proof of Work) kell vállalniuk a feladatot, hogy megerősítsék a tranzakciókat és biztosítsák a hálózatba vetett bizalmat, amiket idáig egy központi szereplő (pl. bank) végzett.
Mindkét protokollnak vannak előnyei és hátrányai. A Proof of Work protokollnál a drága üzemeltetési költségek mellett fennáll az úgynevezett 51% -os támadás lehetősége. is Ez azt jelenti, hogy azok a Mining Pool-ok (bányászcsoportok), amelyek a bányászati teljesítmény legalább 51% -át maguknál központosítják, veszélyeztethetik a hálózat stabilitását és biztonságát. Ugyanakkor tucatszámra vannak bányászók az egész világon, akik ennek a protkollnak köszönhetően bányásznak, így létrehozva egy erős közösséget, ami hosszútávon garantálja a gazdasági stabilitást ezen a téren.
A Proof of Stake (PoS) protokollt sokkal könnyebben és olcsóbban lehet üzemeltetni, mint a Proof of Work-t. A (PoS) protokoll is vannak még hiányosságai. Általában azokat a résztvevőket részesíti előnyben, akik az adott kriptovalutából nagy mennyiségben rendelkeznek. Például azok a befektetők, akik 10 000 dollárval rendelkeznek egy POS kriptovalutából, tízszer több blokkot érvényesíthetnek, mint azok a befektetők, akiknek ugyanabból a kriptovalutából csak 1000 Dollára van. Ezenkívül egy bizonyos mennyiségű kriptovalutával kell rendelkezni a gazdasági megtérülés érdekében. Ezért egy minimális összeg alatti beruházás nem termel osztalékokat. Továbbá befektetőként érdemes szem előtt tartani, hogy még egy, a gyakorlatban nem annyira elterjedt protkollról van szó, ami befektetés szempontjából jelentős kockázattal is járhat.
A lényeg az, hogy a Proof of Work (PoW) protokoll nagyon energia- és költségigényes, ami miatt a magas villamosenergia-árakkal rendelkező országokban (például Németországban) a bányászat alig éri meg.
A (PoS) protokollnak a befektetőknek tudomásul kell venniük, hogy bizonyos kriptovaluták esetén bizonyos minimális coinszám szükséges a kamat megszerzéséhez. Végső soron viszont a PoS protokollt szignifikánsan energiahatékonyabbnak és a szakmai körökben is inkább biztonságosabbnak tekintik, mint a Proof of Work (PoW) koncepciót.
A háttérkép tulajdonosa a cointelegraph.com oldal.
Germán Péter
Korábbi cikkünkben már elkezdtük a kriptobarát szabályozási gyakorlatok bemutatását. Akkor a legismertebb és bizonyos szempontból úttörő szerepet betöltő országok rendszereire fókuszáltunk. Szerencsére azonban nem csak két-három jó példa van a követendő gyakorlatokra. Ezúttal pár további európai példán túl tágabb nemzetközi kitekintést is teszünk.
A mindössze kétmilliós lakosú Szlovéniában rendkívül elterjedt a kripto használat. Ez főként a Eligma nevű cégnek köszönhető, akik létrehozták az Elipay rendszert. Ez lényegében egy olyan fizetési platform, amelyen keresztül bolti fizetésre tudjuk felhasználni a telefonunkon tartott Bitcoin-t, Bitcoin Cash-t, Ethereum-ot vagy akár a cég saját ELI tokenjét is. A szlovén ,,best practice” létrejöttéhez nem csak egy innovatív startup-ra van szükség, hanem egy nyitott szemléletű kormányra is. Az állami szabályozás szerint ugyanis Szlovéniában hivatalos eszköznek számítanak a digitális eszközök. A kereskedésből származó haszon pedig személyi jövedelemadó mentes.
Észtország a világ számára már a korábban indított digitális állampolgársági programjával jelezte, hogy nyitott szemléletet követ a digitális fejlődést tekintve. A kormányzat ,,digitális értékőrző eszközként” tekint a kriptovalutákra. Ráadásul egy nemzeti kriptovaluta bevezetését (estcoin) is tervezi, amelyet egyelőre az EU tiltakozása miatt nem valósított meg. A tervekről azért nem mondtak le, mivel egy digitális valuta jól kiegészítené a digitális állampolgárság programot is.
A kormány és ezzel együtt a jogszabályi háttér is javakként tekint Szingapúrban a Bitcoin-ra és az egyéb kriptovalutákra. 2018-ban fogadták el a törvényi szabályozását a kripto fizetési keretrendszernek. Ennek értelmében a Bitcoin-t vagy altcoin-okat használó, kezelő cégek 7 %-os adó megfizetésére kötelezettek. Ezáltal is ösztönözve a használati gyakoriságot.
A szigetország mindig is híres volt arról, hogy itt található a világ egyik legjobb kriptobarát szabályozása. Ennek köszönhető az is, hogy a kripto tőzsdékre irányuló forgalom 10 %-a Japánból származik. 2017-ben elismerték a kriptovalutákat törvényes fizetőeszköznek és átlátható adózási szabályokat határoztak meg a befektetők számára.
Az említett országok példái is alátámasztják, hogy megfelelő szabályozásra szüksége van. Tovább azt is, hogy megfelelő szabályozás esetén a rendszer működik, jól működik. Az is látható, hogy a kriptobarát szabályozás elsősorban kisebb államokra jellemző, akik úttörőként élen járhatnak a kriptovaluták mainstream-mé válásában. Nem véletlen, hogy a kis országok vezetőiben van meg a rugalmasság, hogy gyorsan reagáljanak az innovatív kihívásokra. Idővel ez komoly előnyt fog jelenteni számukra.
Borítókép forrása: cointelegraph.com