Cryptofalka start

Hogyan profitálhat a turizmus a blokklánc technológiából?

A turizmus jelenleg tapasztalt visszaesésére nem nyújt megoldást a blokklánc, mivel az a kereslet drasztikus csökkenéséből, illetve az utazással kapcsolatos teljes vagy részleges tilalomból fakad. A lezárások feloldását követően azonban várható, hogy újra emelkedő pályára áll az ágazat. Hiszen a korábbi évekre vonatkozóan már 1 milliárd fölött volt a globális utazók száma. De hol tud ebbe a turizmusba bekapcsolódni a blokklánc? Ebben a cikkben azt járjuk körül, hogy milyen lehetőséget nyújt a technológia a turizmus szektorban dolgozók és az utazók számára.

Blokklánc alapok

A rendszer decentralizált működése egy olyan alapvető tulajdonság, amely a gazdaság bármely területén hatékonnyá teszik a technológia bevezetését. A blokkláncon tárolt adatok manipulálása szinte lehetetlen. Ez a tulajdonság hasznossá teszi az ágazat számára a technológia alkalmazását, amely sikerrel beépíthető például a különböző foglalások nyilvántartásánál vagy a csomagok követésénél.

A Blockchain fő előnye, hogy decentralizált, nincs szükség “köztes félre”, és teljesen transzparens. Bárki megtekintheti a tranzakciókat, valamint nagyfokú biztonságot nyújt a rajta tárolt információk számára. Ha még nem jött volna át, hogy a turizmusban hol lehetne használni a blokklánc technológiát akkor mindjárt kifejtjük részletesebben is!

Közvetítők szerepe a turizmusban

A rendszer alkalmazását kedvezőbb költségek és növekvő hatékonyság jellemzi, mivel a közvetítők száma csökken vagy megszűnik. A kereskedelemben (pl.: ebay) már működő C2C, azaz fogyasztó és fogyasztó közötti értékesítés működhet az idegenforgalom területén is. Akár C2C, akár B2C viszonyban gondolkodunk, a blokklánc segíthet kihagyni a közvetítő közeget és közvetlenül összekötni a szálláshely szolgáltatót a turistával. A módszer elterjedésének nyilvánvaló gátja az ezáltal sérülő érdekviszonyok a közvetítők és a résztvevők között. A fejlődés azonban nem állítható meg.

Pénzmozgás az idegenforgalomban

A fenti gondolatmenet kiterjeszthető a fizetések rendszerére is. Hazai utazóként a forint árfolyamának gyengülése megdrágítja a külföldi utazásokat. Az átváltásnak és az utalásnak egyaránt költsége van, amely jelentősen csökkenthető például kriptovaluta használatával. Erre a piaci igényre jött létre például a travala.com oldal, ahol a kriptovalutával fizethetünk a foglalásokért. A turizmus ezen pontján is segítséget nyújthatna a blokklánc technológia.

Értékelés a turizmusban blokklánc segítségével

Napjaink információ áradatában nehéz megmondani, hogy melyik hírnek, információnak mekkora a valóságtartalma. Internetes vásárlásaink során gyakran más vásárlók értékeléseire hagyatkozva hozzuk meg a döntést. Nincs ez másként a szállásfoglalások esetében sem, de ezek az értékelések sajnos viszonylag egyszerűen hamisíthatók. Akár a szolgáltató, akár annak egy megbízottja könnyedén írhat be kiemelkedő értékelést, ami félrevezeti a vásárlót. A blokklánc technológiai sajátosságából adódóan ezek az értékelések is személyhez köthetőek és utólagosan nem megváltoztathatóak lehetnének. A személyhez köthető tulajdonság biztosítja az anonimitást a nyilvánosság irányában, ugyanakkor meggátolja, hogy ugyanaz a személy több (száz) hamis értékelést adjon. A turizmus talán ezen részén lenne a legnagyobb szerepe a blokklánc technológiának.

Márkahűség a turizmusban blokklánc segítségével

Az idegenforgalom is egy olyan terület, ahol a visszatérő vendégekre és a fogyasztói hűség kialakításra nagy szükség van. Ennek egyik eszköze a különböző hűségprogramok kidolgozása, amellyel kapcsolatos adatok nagy biztonsággal tárolhatók a blokkláncon. Elsők között a Singapore Airlines vezetett be blokklánc alapú hűségprogramot KrisFlyer néven. A technológiának köszönhetően egy olyan átfogó rendszert hoztak létre, melyben a ,,mérföldek” nem csak a levegőben, hanem a földön és a program honlapján történő vásárlással is gyűjthetők. A nyilvántartás hitelességéről pedig a blokklánc gondoskodik.

Egy újabb terület példáján keresztül mutattunk meg néhány opciót a blokklánc alkalmazására. A lehetőségek tárháza ennél sokkal bővebb. A lényeg azonban az, hogy bármerre is induljunk el a világban – a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt – az biztos, hogy találunk jó gyakorlatokat a technológia gyakorlati alkalmazására.

Ha szeretnél még több információt kapni a Blokkláncról, hallgasd meg a Bitcoin kisokos podcastünk második részét Spotify vagy iTunes segítségével:

További ajánlott cikkeink:

Claymore bányászprogram szakszerű beállítása érthetően

Nincsenek hozzászólások

Egy részletes útmutató hogyan hozd ki a Claymore bányászprogram segítségével a maximumot a kriptovaluta bányászáshoz használt kártyáidból!

Claymore bányászprogram – Dual Ethereum AMD+NVIDIA GPU Miner v15.0

Jelenleg ez a Claymore bányászprogram legújabb verziója, 300-400 közötti Dag támogatással. Itt találtok Bitcointalk linket, teljes leírással. Illetve jelenleg letölteni innen tudod. Sajnos a Chrome veszélyes fileként érzékeli, ezért lefogja tiltani. Vagy oldd fel a tiltást, vagy használj kevésbé okos böngészőt a letöltéshez (pl. Internet Explorer)

Ha letöltöttük, csomagoljuk ki. Nevezzük át a mappát egyszerűbbre, erre az elérési út miatt lesz szükség.

Ezek után nyissuk meg a mappát,
Jobb klikk az EthDcrMiner64.exe-re
Properties (Tulajdonságok)
Compatibility fül
Majd pipáljuk ki a Run this program as an administrator (Program futtatása rendszergazdaként) dobozát.

Ezt követően jobb klikk a start batra, edit (szerkesztés) és állítsuk be a környezeti paramétereket.

Másoljuk ezt a program elé:

setx GPU_FORCE_64BIT_PTR 0
setx GPU_MAX_HEAP_SIZE 100
setx GPU_USE_SYNC_OBJECTS 1
setx GPU_MAX_ALLOC_PERCENT 100
setx GPU_SINGLE_ALLOC_PERCENT 100

Majd adjuk meg az elérési utat. Fontos! A mappa nevének mindenképpen egyszerűnek kell lennie, illetve az elérési útban nem lehet sem ékezet, sem szóköz, mert a Windows nem fogja megtalálni. Amennyiben van pl. C:\Users\Tamás pc\Desktop\Claymore146 másoljuk a mappát egyenesen a C meghajtóra.
Pl. C:\Claymore146. Az elérési út mindenképpen legyen idézőjelben. EthDcrMiner exe, és az elérési út közé se felejtsünk el \ -jelet tenni. Ha mindent jól csináltunk így néz ki most a start batunk.

Következő lépésben állítsuk be a poolt, az egyszerűség kedvéért bányásszunk eth-t Nanopoolon. Írjuk be a pool címét, portját, majd saját wallet címünk. Ezután próbáljuk ki, elindul-e a program, ha igen jöhetnek a Claymore bányászprogram további beállításai.

Claymore bányászprogram egyedi beállításai

Először is töltsük le a GPU-Z nevű programot innen, hogy tisztában legyünk kártyánk memóriájának típusával. Nálam jelenleg egy Hynix memóriával szerelt darab ketyeg.

Az összes egyedi beállítást a batch fileba kell írnunk, a walletcím/workername után.

-tt parancs: Célhőmérsékletnek 60-65 fokos üzemi hőmérsékletet javasolok, ebben az esetben “-tt 65” hatvanöt fokon fogja tartani a bányászprogram a kártyánk. Statikus ventilátor sebességet is beállíthatunk, amennyiben az érték elé mínuszt teszünk “-tt -50” ez ebben az esetben 50%os ventilátor fordulatszámot jelent.

-tstop parancs: Ha a kártya eléri ezt a hőmérsékletet, a bányászat leáll pl “-tstop 85”

-fanmin parancs: A kártya legalacsonyabb ventilátor sebessége százalékban pl “-fanmin 30”. Csak abban az esetben működik, ha maga a bányászprogram vezérli a hűtést.

-fanmax parancs: A kártya maximális ventilátor sebessége százalékban pl “-fanmax 60”. Csak abban az esetben működik, ha maga a bányászprogram vezérli a hűtést.

-powlim tdp limit parancs: Főként nvidia kártyáknál használatos “-powlim -20” ez 80%-os tdpt jelent. Kártyánként állítható “- powlim -20,-30,0”. Ezzel a paranccsal optimalizálhatjuk Nvidia kártyáink fogyasztását.

-cvddc magfeszültsé parancs: Csak AMD kártyáknál (rx5xx,rx4xx), viszont a kártyák fogyasztása főként ettől függ. Kéz a kézben jár a magórajellel. Segítségével állíthatjuk energiatakarékosra, optimalizáltra, vagy teljesítmény centrikusra a kártyánk. Itt vissza térünk az első pontra, a kártya ram típusára. Az energiatakarékos beállítás nagyban függ attól, hogy milyen rammal szerelt a kártyánk. Samsung rammal szerelt darabok a legjobban alulfeszelhetőek. Náluk a fogyasztás akár 750-800w köré is levihető egy hatos rig esetén. Viszonylag kevés teljesítmény vesztés mellett.

Vágj bele most a kriptovaluta bányászatba! Kriptovaluta bányászgép eladás, optimalizálás, beüzemelés

További Claymore parancsok

-cclock parancs: Kártyánk magjának az órajele

AMD kártyáknál: minél magasabb (és a core voltage is) annál nagyobb a fogyasztás. Konkrét értéket kell megadni pl: “-cclock 1200” kártyánkénti érték is megadható “-cclock 1200,1140,1200,1200”
Nvidia kártyáknál +/- előjellel adható vagy vehető el órajel. Szintén több kártyára adható meg egyszerre több különböző érték pl “-cclock +100,-100,+0”. Fontos, hogy NVIDIA kártyák esetében ennek nincs kihatása a fogyasztásra.

-mclock parancs: Memória órajele kártyánk teljesítménye, főként ettől függ.

Amd kártyáknál: kívánt értéket kell megadni, szintén megadható kártyánként pl.” -mclock 1950,1980,2100″
Nvidia kártyáknál +/- előjellel adható vagy vehető el órajel. Szintén több kártyára adható meg egyszerre több különböző érték pl “-mclock +300,+400,+0,-100”

-mvddc parancs: Memória feszültség csak AMD kártyáknál (rx5xx, rx4xx). Feszültség és az órajel, itt is egyenesen arányosak. Fogyasztásra nincs nagy kihatással, azonban a túlfeszelés, negatívan befolyásolja a ramok élettartamát. Rx 5xx szériánál 900 az alapérték, ám egyes 470/480as modelleknél 1000-re is szükség lehet.

-strap parancs: Memória időzítések módosítása működés közben, 14.7-es verzióval jelent meg ez az opció. Az elmúlt idők egyik legjobb újítása, többé nincs már szükség a bios módosítására. A legjobb időzítések, konyhakészen jönnek a programmal. Amd rx 4xx, rx 5xx, Vega és Nvidia 10xx szériás kártyáknál működik. Amd kártyáknál egytől ötig elérhető, míg Nvidia kártyáknál egytől hatig.

-rxboost parancs: 3-5% teljesítmény növekedés Amd rx4xx/5xx kártyáknál, értéke 1-100ig terjedhet. 10-15 ös értékről megindulva ajánlatos keresni a legjobb opciót, amíg stabil a kártya.

Claymore bányászprogram további hasznos tippek

-tt üzemi hőmérsékletet, célszerű 60-65 fokon tartani, így biztosan tartós marad a kártyánk
-tstop 80-85 fok köré érdemes állítani, bármikor bármi elromolhat.
-fanmin nálam mindig minimum 40%os venti sebesség van.
-powlim nvidia kártyáknál, nálam általában -30,35 között van energia takarékos bányászat híve vagyok
-cvddc és cclock ezt a két értéket most egy kalap alatt tárgyaljuk. Magasabb feszültség nélkül nincs magasabb órajel, a feszültség pedig hiába alacsony ha a hozzátartozó órajel nem az. A fogyasztás nem fog csökkenni. A kettőt célszerű együtt emelni, vagy csökkenteni. Ramtól nagyon függ, milyen értéket tudsz megadni.
-mvddc és mclock feszültséget és az órajelet itt is együtt kell emelni vagy csökkenteni. Az, hogy mennyire emelhető meg a memória órajele, függ a memória és a kártya típusától. Rx580/480 4-8gb: Hynix 2150-2200,Micron 2150-2200, Samsung 2100-2150, Elpida 2100 (+/- 20-30 Mhrz) standard 900as feszültség melett, 480asok esetében szükség lehet magasabb fesz értékekre is. Rx 470/570 4/8 gb: Hynix 1950-2000, Micron 1950-70, Samsung 1950/1970, Elpida 1920-1950 470-es kártyáknál itt is szükség lehet magasabb értékekre.
Az összesített fogyasztás csak akkor fog csökkenni, ha a memória órajel és feszültség, illetve a magórajel és feszültség is csökken egyszerre.
-strap memória típusától függ 1/4es strap a legenyhébb, ezt minden kártyának bírnia kell. Rx 4xx/5xx/Vega Hynix ram strap 2 általában az ajánlatos, Elpida/ Samsung ram strap 3 az ajánlatos. Nvidia 10xx: kártyák többsége Micron ramos, így strap 1/4 használható náluk jellemzően a strap 4 szokott kicsit jobb lenni. Kivétel a 1080ti/ 1080/ p104 itt a ram típusa miatt strap 2 a bevált séma, itt hoz olyan értéket, amit EthEnlargementPillel hozna.
-rxboost 10-15 értékről tanácsolt elindulni, amíg a fogyasztás nem nő, vagy a kártya nem stabíl
A legfontosabb, mindig stabil rigre törekedjetek, hiába megy 3Mhsel gyorsabban, ha fél naponta leáll, vagy kifagy.

Beállítási példák

A példában szereplő rig Sapphire Nitro+ 580 8gb kártyákból áll, Hynix rammal 1200wos Gold táppal.

Energiatakarékos beállítás: -rxboost 20 -strap 2 -tt 65 -cvddc 800 -cclock 1140 -mvddc 850 -mclock 2150 = 820W falból mérve, 187Mhs
Optimalizált beállítás ( nem indul újra, és nem is melegszik):-rxboost 20 -strap 2 -tt 65 -cvddc 900 -cclock 1200 -mvddc 900 -mclock 2200 = 920W falból mérve,195Mhs
Teljesítmény centrikus (nagyobb fogyasztás és melegedés ): -rxboost 30 -strap 2 -tt 70 -cvddc 925 -cclock 1230 -mvddc 920 -mclock 2220 = 1000W falból mérve,202 Mhs

Aliara

További ajánlott cikkeink:

Így vélekednek a dollármilliárdos üzletemberek a Bitcoinról

Nincsenek hozzászólások

Miközben a világon dúl a koronavírus járvány és kopogtat egy súlyosnak ígérkező gazdasági válság, a kripto közösség reménykedvbe tekint a jövőbe, hogy ez lehet az a történelmi esély, amikor a kriptovaluta megmutathatja erősségét. Ezáltal cáfolva a kétkedőket és erősítve a rajongókat. Ezúttal azt mutatjuk be, hogy miként látják ismert üzletemberek a technológia jövőjét. Nem meglepetés, hogy a világ leggazdagabbjai elég megosztottak a kérdésben.

Mit gondolnak az üzletemberek a Bitcoinról? – Jeff Bezos

A 2019-es Forbes lista alapján a világon leggazdagabbnak tartott Amazon vezér nyíltan sosem állt ki a technológia mellett. Arról azonban többször lehetett olvasni, hogy Bezos maga is Bitcoin befektető, bár ezt nem erősítette meg. Az biztos, hogy a kiskereskedelmi óriás amazon.com (és egyéb országban lévő anyacégei) komoly lökés adhatnak a kripto elfogadásának, mihelyst megjelenik fizetőeszközként. Erre tett utalást Changpeng Zhao is, a Binance vezetője.

Mit gondolnak az üzletemberek a Bitcoinról? – Bill Gates

Mint korábbi listavezető, a Microsoft alapítója 2014-ben még úgy nyilatkozott, hogy a Bitcoin jobb, mint bármelyik valuta. Azóta némileg árnyalta korábbi véleményét, amikor azt mondta, hogy az anonimitás miatt mégsem jó tranzakciós eszköz. 2018-ban pedig egy interjúban már egyenesen azt vallotta, hogy a Bitcoin és az ICO-k teljesen spekulatívak.

Mit gondolnak az üzletemberek a Bitcoinról? – Warren Buffet

Talán az egyik legismertebb kriptokritikus a milliárdosok klubjából. Többször is bírálta a kriptovalutákat mondván, hogy azok nem is valuták, hanem valóságos patkányméreg.

A kriptovilágban érdekeltek, mindig kihívásként tekintenek az ilyen heves ellenzőkre és próbálják ,,megtéríteni” őket. Bufettet legutóbb például Justin Sun a Tron elnöke próbálta meggyőzni a saját igazáról egy jótékonysági ebéd alkalmával. Sok sikerrel nem járt, ugyanis Buffet továbbra is úgy véli, hogy nulla a kripto értéke és ő maga sosem fog ebbe fektetni.

Mark Zuckerberg

A Facebook alapítója kapcsán talán említeni sem kell, hogy mennyire elkötelezett a blokklánc iránt. A Libra projekt, amiről a közelmúltban is írtunk, lényegében erre a technológiára épül. Legutóbbi nyilatkozata pedig arról szól, hogy ,,A Bitcoin mögött lévő technológia a jövőben segíthet a Facebook fejlődésében.”

Michael Bloomberg

A világ 12. leggazdagabb emberének nem csak hatalmas vagyona miatt van helye a listában, hanem azért is mert jelenleg is amerikai elnökjelöltségre pályázó Demokrata Párti jelölt. Az ismert, hogy a jelenlegi elnök Donald Trump több alkalommal is élesen bírálta a Bitcoint és a Facebook Librát. Bloomberg viszont ehhez képest inkább pozitív irányú nyilatkozatokat fogalmazott meg.

A vele készített különböző interjúkból úgy tűnik, hogy a teljes tagadás helyett inkább arra hajlik, hogy nem lehet a kriptovalutákat és a blokkláncot figyelmen kívül hagyni és leírni. Ehelyett viszont szükség van egy átlátható szabályozásra, amely lehetőséget biztosít a csalások és visszaélések elkerülésére, megelőzésére (utalva ezzel az ICO-ra).

Elon Musk

Ismertsége és új technológiák iránti nyitottsága okán is helye van ebben a sorban a Tesla tulajdonosának. Legutóbb úgy nyilatkozott, hogy a Bitcoinnal kapcsolatosan egyik oldalon sem áll. Egyfelől úgy látja, hogy a kripto az inkább törvénytelen tranzakciók lefolytatására alkalmas, ugyanakkor a készpénz egy versenyképes alternatívájaként is tekinthetünk rá. Helyettesítője lehet, de nem az elsőszámú helyettesítője. Nem nevezhetjük egyértelműen kriptopártinak, ugyanakkor azzal a nézőponttal egyetért, hogy a bankrendszer egésze változás előtt áll. Továbbá többször fejezte ki csodálatát az egyik legmegosztóbb kriptovalutáról, a Dogecoinról.

Jack Ma

Az Alibaba alapítója egy 2018-as cikkben arra figyelmeztetett, hogy a Bitcoin elképzelhető, hogy csak egy lufi, ami kipukkanhat. Ettől függetlenül e-kereskedelemben érdekelt vállalkozóként figyelemmel követi a Bitcoin és a blokklánc technológia körüli változásokat. Különösen azért, mert ez eszközt jelenthet egy készpénzmentes társadalom víziójának beteljesüléséhez.

Összegzés

A világ leggazdagabb üzletembereinek véleményeiből szemezgetve megállapíthatjuk, hogy a milliárdosok többnyire óvatosak a kriptovalutákat illetően. Vagyonukat nyilván helyes stratégiai döntések és olykor kockázatos befektetések sorából szerezték. Az is jó látható, hogy a fiatalabbak nagyobb nyitottságot mutatnak az új megoldások iránt, bár az óvatosság rájuk is jellemző. Az viszont örömteli, hogy a ha a kriptovalutákban nem is, de a blokklánc technológiában többnyire hisznek. Ez kezdetnek nem is rossz.

További ajánlott cikkeink:

Mi is az a Proof of Stake és a Proof of Work?

Nincsenek hozzászólások

A kriptovaluták bányászásának alapját egy konszenzus algoritmus az úgynevezett Proof of Work (PoW) képezi. Más kriptovaluták viszont az úgynevezett Proof of Stake (PoS) protokollt használják. Mi a különbség a két protokoll között? Hogyan működnek? Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre fogsz választ kapni.

A Proof of Work jelentése és magyarázata

Előző cikkeinkből már tudjuk, hogy a bányászok, azok akik a bonyolult kriptográfiai feladatokat megoldják, validálják a tranzakciókat és így új blokkokat generálnak a blokkláncon. A Proof of Work (PoW) egy olyan folyamat, ami során az algoritmus jutalmat ezeknek a bányászoknak. Ennek az algoritmusnak az a lényege, hogy csak azok tudják az új blokkokat létrehozni, akik ahhoz elegendő számítási kapacitással rendelkeznek.

Noha a “PoW” algoritmust a legnagyobb kriptovaluták is használják, ennek a módszernek vannak bizonyos hátrányai. A számítási feladatok megoldása sok időt és energiát igényel, ezért ez egy viszonylag drága folyamat és folyamatos hardvercserét igényel. Ezért a bányászok és a grafikus kártyák gyártói mindig új eszközöket próbálnak kifejleszteni, hogy megfeleljenek a magas követelményeknek. A folyamatosan növekvő nehézségi szint miatt a hagyományos grafikus kártyákat már alig használják. (Mivel minél több a bányász, annál nagyobb a piaci verseny, annál inkább növekszik a nehézségi szint is, ami egyre erősebb gépek használatát kívánja meg).

A bányászat során már inkább a speciálisan az erre a folyamatra létrehozott ASIC gépeket használnak, amelyek magas szintű adatfeldolgozásra képesek. Olcsó hűtéssel és olcsó villamos energiával kombinálva a bányászat viszont még ma is nagyon jövedelmező lehet.

Néhány kriptovaluta, amelyek a Proof of Work (PoW) protokollon alapulnak: Bitcoin (algoritmus: SHA-256), Ethereum (algoritmus: Ethash), Litecoin (algoritmus: Script) és Monero (algoritmus: CryptoNight).

Mi az a Proof of Stake (PoS)?

A Stake of Proof (PoS) algoritmus a PoW alternatívájaként jött létre, hogy annak a hátrányait kiküszübölje. A PoS algoritmussal a digitális valutát nem bonyolult matematikai feladatok megoldásával bányásszák, hanem azáltal, hogy az adott digitális valuta előre meghatározott részét a pénztárcákban lekötve tárolják. Ezt nevezzük Staking-nek (biztonsági letét).

Ez esetben a “bányászók” a kriptovaluta tartásával hitelesítik a tranzakciókat a blokkláncon, így támogatva a hálózat biztonságát. Ilyenkor a bányásznál tartott érmék “bányászati képességgel” rendelkeznek. Minél több ilyen Coinnal rendelkezik, annál nagyobb eséllyel dekódolja a következő blokkot és annál nagyobb eséllyel kapja meg így a bányászatért járó jutalmat (staking weight). Tehát ezért cserébe a PoS kriptovalutákba befektetők egyfajta osztalékot kapnak, cointól függően évente általában 2–10%-ot.

Például, ha egy befektető egy adott digitális valuta 2% -át birtokolja, akkor érvényesítheti az összes tranzakció 2% -át és így a jutalmak 2%-át is megkapja. Ahhoz, hogy ne csak a legtöbb Coinnal rendelkező csomópontokat válassza ki a rendszer, több egyedi rendszert is kidolgoztak a programozók. Ezek közül a két leggyakoribb módszer a véletlenszerű blokkválasztás és az érmekor választás.

Néhány Proof of Stake (PoS) protokollon alapuló kriptovaluta: a Diamond, a PivX, Zcoin.

A Proof of Stake és a Proof of Work előnyei és hátrányai

A blokklánc esetében egy nem manipulálható, decentralizált technológia, azaz központi autoritás nélküli rendszerről beszélünk. A konszenzus algoritmusoknak (A Proof of Stake vagy Proof of Work) kell vállalniuk a feladatot, hogy megerősítsék a tranzakciókat és biztosítsák a hálózatba vetett bizalmat, amiket idáig egy központi szereplő (pl. bank) végzett.

Mindkét protokollnak vannak előnyei és hátrányai. A Proof of Work protokollnál a drága üzemeltetési költségek mellett fennáll az úgynevezett 51% -os támadás lehetősége. is Ez azt jelenti, hogy azok a Mining Pool-ok (bányászcsoportok), amelyek a bányászati teljesítmény legalább 51% -át maguknál központosítják, veszélyeztethetik a hálózat stabilitását és biztonságát. Ugyanakkor tucatszámra vannak bányászók az egész világon, akik ennek a protkollnak köszönhetően bányásznak, így létrehozva egy erős közösséget, ami hosszútávon garantálja a gazdasági stabilitást ezen a téren.

A Proof of Stake (PoS) protokollt sokkal könnyebben és olcsóbban lehet üzemeltetni, mint a Proof of Work-t. A (PoS) protokoll is vannak még hiányosságai. Általában azokat a résztvevőket részesíti előnyben, akik az adott kriptovalutából nagy mennyiségben rendelkeznek. Például azok a befektetők, akik 10 000 dollárval rendelkeznek egy POS kriptovalutából, tízszer több blokkot érvényesíthetnek, mint azok a befektetők, akiknek ugyanabból a kriptovalutából csak 1000 Dollára van. Ezenkívül egy bizonyos mennyiségű kriptovalutával kell rendelkezni a gazdasági megtérülés érdekében. Ezért egy minimális összeg alatti beruházás nem termel osztalékokat. Továbbá befektetőként érdemes szem előtt tartani, hogy még egy, a gyakorlatban nem annyira elterjedt protkollról van szó, ami befektetés szempontjából jelentős kockázattal is járhat.

Összefoglalva

A lényeg az, hogy a Proof of Work (PoW) protokoll nagyon energia- és költségigényes, ami miatt a magas villamosenergia-árakkal rendelkező országokban (például Németországban) a bányászat alig éri meg.

A (PoS) protokollnak a befektetőknek tudomásul kell venniük, hogy bizonyos kriptovaluták esetén bizonyos minimális coinszám szükséges a kamat megszerzéséhez. Végső soron viszont a PoS protokollt szignifikánsan energiahatékonyabbnak és a szakmai körökben is inkább biztonságosabbnak tekintik, mint a Proof of Work (PoW) koncepciót.

A háttérkép tulajdonosa a cointelegraph.com oldal.

Germán Péter

További ajánlott cikkeink:

Kriptobarát országok listája – Kriptovaluta jog a világban

Nincsenek hozzászólások

Korábbi cikkünkben már elkezdtük a kriptobarát szabályozási gyakorlatok bemutatását. Akkor a legismertebb és bizonyos szempontból úttörő szerepet betöltő országok rendszereire fókuszáltunk. Szerencsére azonban nem csak két-három jó példa van a követendő gyakorlatokra. Ezúttal pár további európai példán túl tágabb nemzetközi kitekintést is teszünk.

Kriptobarát országok: Szlovénia

A mindössze kétmilliós lakosú Szlovéniában rendkívül elterjedt a kripto használat. Ez főként a Eligma nevű cégnek köszönhető, akik létrehozták az Elipay rendszert. Ez lényegében egy olyan fizetési platform, amelyen keresztül bolti fizetésre tudjuk felhasználni a telefonunkon tartott Bitcoin-t, Bitcoin Cash-t, Ethereum-ot vagy akár a cég saját ELI tokenjét is. A szlovén ,,best practice” létrejöttéhez nem csak egy innovatív startup-ra van szükség, hanem egy nyitott szemléletű kormányra is. Az állami szabályozás szerint ugyanis Szlovéniában hivatalos eszköznek számítanak a digitális eszközök. A kereskedésből származó haszon pedig személyi jövedelemadó mentes.

Kriptobarát országok: Észtország

Észtország a világ számára már a korábban indított digitális állampolgársági programjával jelezte, hogy nyitott szemléletet követ a digitális fejlődést tekintve. A kormányzat ,,digitális értékőrző eszközként” tekint a kriptovalutákra. Ráadásul egy nemzeti kriptovaluta bevezetését (estcoin) is tervezi, amelyet egyelőre az EU tiltakozása miatt nem valósított meg. A tervekről azért nem mondtak le, mivel egy digitális valuta jól kiegészítené a digitális állampolgárság programot is.

Kriptobarát országok: Szingapúr

A kormány és ezzel együtt a jogszabályi háttér is javakként tekint Szingapúrban a Bitcoin-ra és az egyéb kriptovalutákra. 2018-ban fogadták el a törvényi szabályozását a kripto fizetési keretrendszernek. Ennek értelmében a Bitcoin-t vagy altcoin-okat használó, kezelő cégek 7 %-os adó megfizetésére kötelezettek. Ezáltal is ösztönözve a használati gyakoriságot.

Kriptobarát országok: Japán

A szigetország mindig is híres volt arról, hogy itt található a világ egyik legjobb kriptobarát szabályozása. Ennek köszönhető az is, hogy a kripto tőzsdékre irányuló forgalom 10 %-a Japánból származik. 2017-ben elismerték a kriptovalutákat törvényes fizetőeszköznek és átlátható adózási szabályokat határoztak meg a befektetők számára.

Összegzés

Az említett országok példái is alátámasztják, hogy megfelelő szabályozásra szüksége van. Tovább azt is, hogy megfelelő szabályozás esetén a rendszer működik, jól működik. Az is látható, hogy a kriptobarát szabályozás elsősorban kisebb államokra jellemző, akik úttörőként élen járhatnak a kriptovaluták mainstream-mé válásában. Nem véletlen, hogy a kis országok vezetőiben van meg a rugalmasság, hogy gyorsan reagáljanak az innovatív kihívásokra. Idővel ez komoly előnyt fog jelenteni számukra.

Borítókép forrása: cointelegraph.com

További ajánlott cikkeink:

Nodes – Csomópontok a Bitcoin ökoszisztémában

Nincsenek hozzászólások

A “Nodes” (csomópont) meghatározása nagyban változhat attól függően, hogy milyen környezetben használjuk. A számítógépes vagy telekommunikációs hálózatok kapcsán a csomópontok különböző célokat szolgálhatnak. Vagy újraelosztási pontként vagy kommunikációs végpontként szolgálnak.

Egyszerűen fogalmazva: a hálózati csomópont egy olyan pont, ahol üzenetet lehet létrehozni, fogadni vagy továbbítani. A Bitcoin csomópontok különféle típusait az alábbiakban tárgyaljuk: teljes csomópontok (Full Nodes), szuper csomópontok (Super Nodes), bányász csomópontok (Miner Nodes) és SPV kliensek (SPV-Clints).

Bitcoin csomópont – Bitcoin Nodes

A számítógépes csomópontok hálózata lehetővé teszi a Bitcoin decentralizált peer-to-peer (P2P) digitális valutaként való használatát, amely szándékosan cenzúra-ellenálló és amely nem igényel köztes közvetítőt a tranzakciók végrehajtásához, az egyik felhasználótól a másikhoz (függetlenül attól, hogy milyen távol vannak egymástól).

Ezért a blockchain node-ok olyan kommunikációs pontként működnek, amelyek különféle funkciókat képesek végrehajtani. Bármely számítógép vagy eszköz, amely csatlakozik a Bitcoin interfészhez (hálózati felületéhez), csomópontnak tekinthető abban az értelemben, hogy valamilyen módon kommunikálnak egymással. Ezek a csomópontok a Bitcoin peer-to-peer protokoll használatával képesek továbbítani a tranzakciókkal és blokkokkal kapcsolatos információkat a megosztott számítógépek hálózatán. Mindegyik számítógépes csomópontot a sajátos funkciói határozzák meg, tehát különféle típusú Bitcoin csomópontok is vannak.

Teljes csomópontok – Full Nodes

A teljes csomópontok azok a csomópontok, amelyek valóban támogatják a Bitcoint és biztonságot nyújtanak, ezért nélkülözhetetlenek a hálózat számára. Ezeket a csomópontokat érvényesítő csomópontoknak is nevezik, mivel részt vesznek a tranzakciók és blokkok ellenőrzésében a rendszer konszenzus szabályai szerint. A teljes csomópontok új tranzakciókat és blokkokat is továbbadhatnak a blokkláncon.

Egy teljes csomópont általában letölti a Bitcoin blokkláncának a teljes másolatát, minden egyes blokk és tranzakció esetén. Ez azonban nem minden esetben szükséges ahhoz, hogy teljes csomópontként működhessen, olykor elegendő ha csak a blokklánc tömörített másolatával dolgozik.

A Bitcoin full node különféle szoftveres megvalósítások segítségével állítható be, de a legelterjedtebb és legnépszerűbb a Bitcoin Core. Ezek a minimális követelmények a Bitcoin Core teljes csomópont üzemeltetéséhez:

– Asztali számítógép vagy laptop a Windows, Mac OS X vagy Linux aktuális verziójával.

– 200 GB szabad merevlemez tárhely.

– 2 GB RAM.

– Nagysebességű internetkapcsolat, legalább 50 kB / s feltöltési sebességgel. Legjobb egy díjmentes kapcsolat magas feltöltési korlátokkal. A teljes csomópontok elérhetik vagy meghaladhatják a havi 200 GB-os feltöltési mennyiséget, a havi letöltési mennyiség pedig a 20 GB-ot.

– A teljes csomópontnak napi legalább 6 órát kell futtatnia. Még jobb, ha folyamatosan (24/7) megy.

Számos önkéntes szervezet és felhasználó teljes Bitcoin csomópontot működtet, hogy segítse a Bitcoin ökoszisztémáját. Jelenleg mintegy 9700 nyilvános csomópont fut a Bitcoin hálózaton. Vegyük figyelembe, hogy ez a szám csak azokat a nyilvános csomópontokat tartalmazza, amelyek a láthatóak és hozzáférhetőek (más néven ezek a Listening Nodes -ok).

A nyilvános csomópontokon kívül számos, más rejtett csomópontok is vannak, amelyek nem láthatók (non-listening Nodes). Ezek a csomópontok általában tűzfalak mögött működnek, rejtett protokollokon (például Tor).

A szuper csomópontok – Super Nodes

Lényegében egy szuper csomópont (vagy listening node) egy teljes csomópont, amely nyilvánosan látható. Kommunikál és információkat ad minden olyan csomópontnak, amely úgy dönt, hogy csatlakozik hozzá. Ezért a szuper csomópont alapvetően egy újraelosztási pont, amely adatforrásként és kommunikációs hídként is szolgálhat.

Egy megbízható szuper csomópont általában éjjel-nappal fut és számos létrehozott kapcsolattal rendelkezik, amelyek a blokklánc-előzményeket és a tranzakciós adatokat több csomópont felé is továbbítják, a világ számos pontján. Ezért nagy valószínűséggel egy szuper csomópontnak nagyobb számítási teljesítményre és jobb internet kapcsolatra van szüksége, mint egy rejtett, teljes csomópontnak.

Bányász csomópontok – Miner Nodes

Annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen bányászni a bitcoinokat a jelenlegi versenypiacon is, folyamatosan be kell fektetni speciális bányászati hardverekbe és programokba is. Ezek a bányászati programok (szoftverek) nem kapcsolódnak közvetlenül a Bitcoin Core-hoz. Ezeket párhuzamosan futtatják azzal a céllal, hogy még több Bitcoin blokkot bányászhassanak ki. A bányász választhat, hogy egyedül (Solo-Miner) vagy csoportban (Pool-Miner) szeretne dolgozni.

Míg az egyéni bányászok teljes csomópontjai a blokklánc saját másolatát használják, addig a pool bányászok együtt összedolgoznak a saját számítási erőforrásaik (hash power) rendelkezésre bocsátásával. Egy bányászati medencében csak a medence rendszergazdájának kell teljes csomópontot működtetnie – amelyre egyszerűen a medence bányászat teljes csomópontjaként hivatkozhatunk.

SPV-Clients

Az SPV (Simplified Payment Verification) magyarul egyszerűsített fizetési ellenőrzést takar. Azok a kliensek, akik a Bitcoin hálózatot használják, de nem igazi node-ként működnek. Ezért az SPV-kliensek nem járulnak hozzá a hálózat biztonságához, mivel nem őrzik meg a blokklánc másolatát és nem vesznek részt a tranzakciók ellenőrzésében és érvényesítésében.

Röviden: az SPV az a módszer, amellyel a felhasználó ellenőrizheti, hogy az adott tranzakciókat egy blokk tartalmazza-e vagy sem, anélkül, hogy a teljes blokk-adatot le kellett volna töltenie. Ezért a SPV-kliensek más, teljes csomópontok (szuper csomópontok) információira támaszkodnak. Az SPV kommunikációs végpontként működnek és sok kripto pénznem pénztárca használják őket.

Client- vs. Miner Nodes

Fontos megjegyezni, hogy egy teljes csomópont (Full Nodes) futtatása nem ugyanaz, mint egy teljes bányászati csomópont (Full Mining Nodes) kezelése. Egy teljes érvényesítési csomópontot bárki működtethet, míg a bányászoknak drága bányászati hardverekbe és szoftverekbe kell befektetniük,.

Ezen felül a bányásznak, mielőtt megpróbálna egy blokkot bányászni, össze kell gyűjtenie a függőben lévő tranzakciókat, amelyeket a teljes csomópontok korábban érvényesnek fogadtak el. Ezután a bányász létrehoz egy jelölt blokkot és megpróbálja kibányászni azt. Ha a bányásznak sikerül megfelelő megoldást találnia erre a blokkra, elküldi azt a hálózatra és a többi Full Nodes ellenőrzi a blokk érvényességét. Ezért a konszenzus szabályait az érvényesítési csomópontok elosztott hálózata határozza meg és biztosítja, nem pedig a bányászok.

Összefoglalva

A Bitcoin csomópontok a Bitcoin P2P hálózati protokollon keresztül kommunikálnak egymással és így garantálják a rendszer egységét. Azt a csomópont, amelyik rosszul viselkedik vagy helytelen információt próbál terjeszteni, gyorsan felismerik a helyesen működő csomópontok és azt rögtön leválasztják a hálózatról.

Igaz, a teljes érvényesítési csomópont működtetése nem jár pénzügyi előnyökkel, mégis azok futtatása erősen ajánlott, mivel bizalmat, biztonságot és adatvédelmet biztosít a felhasználók számára. A teljes csomópontok biztosítják a szabályok betartását. Megvédik a blokkláncot a támadásoktól és a csalásoktól. Ezenkívül a teljes csomópontnak nem kell másokban bíznia és lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy teljes ellenőrzést gyakoroljanak pénzük felett.

A háttérkép tulajdonosa a cointelegraph.com oldal.

Összeállította: Germán Péter

További ajánlott cikkeink:

« Régebbi bejegyzések

Bitcoin és kriptovaluta árfolyamok

#	Name	Price

Hogy mi is a CryptoFalka Platform?

Elemzések a jövő pénzéről a Bitcoinról és a többi kriptovalutáról! Havi oktatások, élő streamek, tippek, hírek, közösség!

Ha szeretnél hatékonyan bekapcsolódni a digitális valuták világába vagy ha már ismerős a szakma de szeretnéd elmélyíteni a tudásodat és profitálni a digitális pénz forradalmából, akkor nálunk a helyed! Hiszen a Platformról minden információt, tippet és oktatást egy forrásból érhetsz el, méghozzá a szakma legjobbjaitól!

Légy te is falka tag és válassz a tagsági csomagjaink közül!

MEGNYÍLT A NYILVÁNOS KRIPTOVALUTA CSOPORTUNK, CSATLAKOZZ MOST!