Mi az a Proof of stake? Hogyan működik a staking? Mutatjuk!

Kezdhetnénk talán azzal az elcsépelt és nyelvileg nem is túl pontos szójátékkal, hogy a staking kapcsán természetesen nem a stake sütés rejtelmeibe szeretnék beavatni a kedves olvasót. A téma természetesen továbbra is a kriptovaluták világa és ezúttal azt járjuk körbe, hogy miként kamatoztathatjuk bizonyos kriptovalutáinkat, amikor éppen nem kereskedünk vele.

A stakingre egyrészt úgy is gondolhatunk, mint a bányászás egy alternatív módszerére. Csak amíg a bányászat nagy összegű eszközbeszerzéssel kezdődik (bányagép, grafikuskártya stb.), addig a staking esetében ,,csak” annyi történik, hogy az adott koint egy kriptovaluta tárcában tároljuk hosszabb ideig. Ezáltal hozzájárulunk a blokklánc hálózat biztonságához és működéséhez. Lényegében olyan, mintha bizonyos mértékű jutalomért cserébe zárolnánk az egy összeget.

 

Proof of Stake (PoS) mechanizmus

A blokklánc működési elvét illetően alapvetően kétfajta konszenzus mechanizmust különböztetünk meg. Az egyik a Proof of Work (PoW), amely a Bitcoint is jellemzi. Ebben az esetben bányász eszközök egész hada biztosítja a decentralizált hálózati működést oly módon, hogy bonyolult matematikai modelleket megoldva fűzik tovább a láncot. Ez a folyamat rendkívül eszköz és energiaigényes folyamat, ám mindez szükséges a biztonságos működéshez.

A kérdés ezek után már csak az, hogy vajon nem lehet enélkül a komoly számítási teljesítmény nélkül blokklánchálózatot működtetni? A kérdésre a választ a Proof of Stake-nek (PoS) nevezett konszenzus mechanizmus jelenti. Innen jön a staking kifejezés is. Azaz a résztvevők az adott koint, (az érdekeltségüket) zárolják és ezáltal bányászként működnek, viszont a drága gépek helyett a zárolt (,,stakelt”) koinok végzik el a következő blokk validálását.

Mindezt a rendszer bizonyos időközönként véletlenszerűen rendeli hozzá a résztvevők stakejeihez. Annál nagyobb valószínűséggel, minél nagyobb mennyiségű koint stakel valaki. Az minden PoS rendszerre igaz, hogy meg van a saját kriptovalutája, amelyben a staking zajlik. Különleges esetekben viszont az is előfordulhat, hogy úgy nevezett két tokenes megoldással működik a rendszer. Az egyik token a staking során kerül felhasználásra, míg a tevékenység jutalmát a második tokenben írják jóvá.

 

A staking jutalma

A staking során, akárcsak a bányászattal meghatározott jutalom érhető el. A pontos méretét nehéz meghatározni, mert nem létezik egy általánosan megfogalmazható képlet, amelyik mindegyik rendszerre igaz lenne. A jutalom súlyozásánál olyan tényezőket szoktak számításban venni, mint például mióta és mennyi koint stakel az adott validátor, vagy mekkora a hálózaton stakelt koinok összessége. Más esetekben viszont egyszerűbb a jutalommal kalkulálni, mert egy rögzített százalékos értékben határozzák meg annak mértékét.

Ennek értéke nagyságrendileg az ilyen éves 5%-tól akár éves 30%-ig is terjedhet. Persze közel sem mindegy, hogy milyen coinra is kapjuk az adott staking jutalmunkat. Egy kicsi kapitalizációval rendelkező, viszonylag instabil árfolyammal bíró coin általában mindig nagyobb % kamatot tud nyújtani. Viszont fontos azzal tisztában lenni, hogy egy kiszámíthatatlanabb kriptovaluta árfolyama akár egy nap alatt is tud ekkora változást produkálni, így a kamatok %-a önmagában még nem minden. 

Jelenleg is már Proof of Stake mechanizmussal működik a Cardano (ADA) projektje. Illetve az Ethereum (ETH) is a 2.0-ás frissítés után át fog állni PoS mechanizmusra.

 

Staking pool fogalma

A PoW bányászat esetében mining pool-ról beszélünk. Nem túl meglepő módon a staking esetén ennek a neve ,,staking pool”. A működési logika viszont hasonló. Ez utóbbi esetén a koin tulajdonosok összefognak és egyesítik a stakelt összeget, ezáltal nagyobb valószínűséggel választja ki a rendszer az adott pool-t a blokkok hitelesítéséhez. A módszer előnye, hogy sok kisebb stakelt összegből egy komolyabb pool is összejöhet, a jutalmon pedig osztoznak a résztvevők.

 

Cold staking

A cold staking lényegében a fent vázolt folyamatnak egy olyan változata, amikor a stakelt összeget offline tárcában tartjuk. Ilyen lehet például egy ledger tárca. Mindaddig, amíg az összeg ebben a cold walletban tárolódik, a tulajdonos részesül a jutalomban. Ha kiutalja, akkor viszont már nem. Ez egyébként egy jó megoldás lehet arra az esetre, ha valaki nagyobb összeget szeretne stakelni ugyanakkor az adott összeget maximális biztonságban is szeretné tudni.

 

Staking összefoglaló

A Proof of Stake mechanizmus működési elve szükségesség teszi, hogy a rendszer fenntartásához bizonyos mennyiségű kriptovalutát zároljanak az erre vállalkozók. Ehhez a rendszer megfelelő jutalmat rendel, amit felfoghatunk egyfajta kamatként is. Ennek összege sok tényezőtől függ és az okosszerződésekre hagyatkozni nem teljesen mentes a veszélyektől. Az, hogy az esetleges kockázat vagy az elért haszon a nagyobb, azt mindenkinek magának kell eldönteni.

Háttérkép forrása: https://poptimesuk.com

 

További ajánlott cikkeink:

1. Bitcoin és kriptovaluta konzultáció. Elakadtál? Kérdésed van? Segítünk!
2. Bitcoin és blokklánc, egy új világ kezdete; Ebook
3. Kriptovaluta adózás ultimate kisokos 2019/2020; Cryptofalka
4. Kriptovaluta és altcoin bemutatók, projekt ismertetők
5. Bitcoin és kriptovaluta bányászat beállítások, útmutatók
6. Kriptovaluta tőzsde ismertetők, Bitcoin vásárlás