A Satoshi hagyaték: Boldog 15. születésnapot Bitcoin!

Ma pontosan 15 éve, hogy Satoshi Nakamoto megosztotta a Bitcoin white papert egy kriptográfusokból álló online levelezőlistán.

Bitcoin: amikor elválik egymástól az állam és a pénz

A Bitcoin annak idején az egyik első olyan találmány volt, amely a kriptográfiát használta a pénz és az állam sikeres szétválasztására. Satoshi találmánya lehetővé tette az emberek számára, hogy a bankok és pénzintézetek megkerülésével tranzakciókat bonyolítsanak le egymással- szerte a világon.

"Egy új elektronikus készpénzrendszeren dolgozom, amely teljesen peer-to-peer, megbízható harmadik fél nélkül" - írta Satoshi a híres nyitó mondatban, mielőtt belinkelte volna a levelezőlistára a "Bitcoin: A Peer-to-Peer Electronic Cash System" című dokumentumot.

A white paper egy decentralizált rendszert javasolt, amely megkönnyítené a peer-to-peer tranzakciókat, és megoldhatná a digitális valutával gyakran összefüggésbe hozott "dupla költés" problémáját.

Ezt Satoshi egy csomópontokból álló hálózaton keresztül kívánta elérni, amely a tranzakciókat egy proof-of-work konszenzusmechanizmuson keresztül hitelesíti és rögzíti. Nem kellett sokat várni a megvalósításra, ugyanis mindössze két hónappal később, 2009. január 3-án útjára indult a Bitcoin hálózat.

Hogyan kelt életre a digitális arany, azaz a Bitcoin?

Satoshi informatikai áttörése a kriptográfia és az e-pénz területén elért más lenyűgöző fejlesztések hátterében állt.

A Bitcoin white paper-ben az első hivatkozás Wei Dai találmánya, a B-money, egy elektronikus peer-to-peer készpénzrendszer, amely soha nem indult el, de mégis kulcsszerepet játszott Satoshi Bitcoin terveiben.

A Bitcoinhoz hasonlóan a B-money is azt javasolta, hogy a rendszer résztvevői egy "számlaegyenleg-adatbázist" vezessenek, amely nyomon követi a pénz tulajdonjogát. A tranzakciókat az összes résztvevőnek küldött üzenettel kezdeményeznék és fejeznék be, amely frissítené az adott tranzakcióban részt vevők számlaegyenlegét.

Sok szempontból ez a Bitcoin protokoll csomópontjainak előfutárának tekinthető, amelyek a folyamatosan bővülő blokkláncot tartják nyilván. 

Hamisíthatatlan és megváltoztathatatlan hálózat

Az időbélyegek a Bitcoin másik alapvető tulajdonsága, amelyet Satoshi sikeresen megvalósított.

A Bitcoin időbélyegzője úgy működik, hogy a tranzakciók egy blokkjának hash-számát - ami egy egyedi sorszámhoz hasonló - veszi és időbélyegzi, amikor a blokkot hozzáadják a Bitcoin blokkláncához.

A hash-ek kriptográfiailag összekötik az egyik blokkot a másikkal, így biztosítva a Bitcoin-adatok integritását. Az időbélyegzők megakadályozzák double spending problémáját is, így a hálózat hamisíthatatlan és megváltoztathatatlan.

Jameson Lopp szerint Satoshi zsenialitása abban rejlett, hogy mindezeket a darabkákat egy teljesen működőképes rendszerré illesztette össze.

A kirakósnak nincs egyetlen darabja sem, amely szerintem fontosabb lenne a többinél. Nakamoto zsenialitása nem a Bitcoin bármelyik egyedi összetevőjében rejlett, hanem abban a bonyolult módban, ahogyan azok egymáshoz illeszkedve életet leheltek a rendszerbe.

Mit ért el azóta a Bitcoin?

Felsorolni is nehéz. Az első lépcső, egy valós tranzakció volt, amelyet Bitcoinban fizettek ki 2010 májusában. A magyar származású amerikai informatikus Hanyecz Lászlótól két pizzát vásárolt 10 000 BTC-ért.

A mainstream média a kezdeti időkben kiemelte, hogy a Bitcoint egyre inkább bűnözők használják többek között pénzmosásra, de ez a narratíva mára gyökeresen megváltozott. Elég csupán azt megemlíteni, hogy El Salvadorban 2021 szeptemberében törvényes fizetőeszközzé vált a digitális valuta.

Nem kell sokat várni, és ismét mérföldkőhöz érhet a Bitcoin, ugyanis a legnagyobb pénzintézetek a közelmúltban kérelmezték, hogy spot Bitcoin tőzsdén kereskedett alapokat (ETF) kínálhassanak az Egyesült Államokban, míg mások saját Bitcoin ETF-eket indítottak Európában.