2026 a kripto hackek éve: 252 támadás, mi köze ehhez az AI-nak?

Szeptember 6-án leállt a Liquid hálózat, a Bitcoin egyik oldallánca, miután valaki nagyjából 4 000 Bitcoint vitt ki belőle. Ez akkori árfolyamon nagyjából 320 millió dollár, és nem sokkal maradt el a teljes állománytól. A szövetségi tárcában összesen 4 200 Bitcoin volt.

A módszer viszont érdekesebb, mint a méret. Nem kulcsot loptak és nem jelszót törtek fel. Az Elements nevű szoftver hibája miatt fedezet nélküli L-BTC-t, a hálózat saját Bitcoin-megfelelőjét lehetett gyártani, azt pedig valódi Bitcoinra váltani. A kiutalást a szövetség tizenöt kulcsából tizenegy írta alá, tehát a hálózat felől nézve ez szabályos tranzakciónak látszott.

Két nappal később a támadók visszaküldték a 3 400 Bitcoint, nagyjából a 85 százalékát, a maradék közel 600 Bitcoint pedig megtartották a talált hibáért járó jutalomként. A tranzakcióhoz üzenetet is fűztek, amiben fehér kalapos hackereknek nevezték magukat.

Önmagában ez is elég izgalmas sztori. De nem ezért érdemes beszélni róla, hanem azért, mert idén ez már nem kirívó eset.

A DefiLlama nyilvános adatbázisa szerint szeptember 8-ig 252 feltörés történt a kriptopiacon. Ez több, mint amennyi bármelyik korábbi teljes évben összejött, pedig az évből még hátravan bő három hónap. 2024-ben 217, tavaly pedig mindössze 146 eset volt.

A pénz viszont nem követi az esetszámot. A tipikus eset mérete négy év alatt nagyjából a felére csökkent, a medián kár 1,25 millió dollárról 535 ezerre esett. A támadók tehát ma sokkal több kicsi célponton dolgoznak, nem néhány nagy célponton.

A megoszlás is ezt mutatja. Az idei teljes kár nagyjából kétharmada mindössze hat esetből jön, a többi kétszáznál is több támadás együtt adja a maradékot. A hat közé tartozik a Kelp áprilisi, 293 millió dolláros esete és a Tectonic elleni augusztusi támadás is.

A TRM Labs a saját, félévre szóló kimutatásában másképp számol, de ugyanezt látja. Náluk az idei első félév 207 feltöréssel zárt a tavalyi 83-mal szemben, miközben az ellopott összeg 2,3 milliárd dollárról 972 millióra esett.

Miért lett hirtelen ennyi támadás? A biztonsági cégek szerint a magyarázat egy része az, hogy leesett a belépési küszöb.

A Chainalysis június eleji elemzése szerint az azt megelőző fél évben legalább 36,7 millió dollár tűnt el öt DeFi-protokollból, mindegyik esetben ugyanazzal a módszerrel. A támadók visszafejtették a közzé nem tett forráskódú okos szerződések gépi kódját olvasható formára, és egy nyelvi modellel elemeztették. Ami korábban napokig tartó, szakértői kézimunka volt, az ma részben automatizálható.

Az árakat az Anthropic tavaly augusztusi jelentése mutatja meg. Egy támadó kész zsarolóprogram-csomagot árult fórumokon 400 és 1 200 dollár között, és a cég szerint a lényegi részeket a saját eszközük, a Claude Code nélkül meg sem tudta volna írni. Ugyanez a szereplő legalább 17 szervezetet zsarolt meg, a váltságdíj néhol meghaladta az 500 ezer dollárt. Vagyis nem a hacker lett jobb, hanem az lett hacker, aki eddig nem tudott az lenni.

Fontos, hogy ez az AI-cég saját jelentése, tehát érdekelt forrás. Az irány viszont egybevág azzal, amit a piacon látunk: a Boltz idén nyáron leállította a Bitcoin-váltóját az AI segítette támadások miatt, az észak-koreai csoportok pedig nyelvi modellel írják a csalikat.

Május 29-én Taylor Hornby független biztonsági kutató a Shielded Labs megbízásából nézte át a Zcash kódját, és talált benne egy hibát, ami 2022 májusa óta, tehát négy éve ott lapult. Az Orchard nevű, adatvédelmi tranzakciókat kezelő részben egy matematikai bizonyítás egyik eleme kötetlen maradt, így érvénytelen bemenettel is át lehetett volna csúszni az ellenőrzésen, vagyis fedezet nélküli ZEC-et kovácsolni.

Hornby ehhez a Claude Opus 4.8-as modellt és egy saját eszközt használt. A javítás két nappal később bekerült a nyilvános zcash/halo2 kódtárba, és a módosítás utolsó sora társszerzőként ugyanezt a modellt tünteti fel.

Innen öt nap alatt lezajlott minden. Június 2-án vészhelyzeti frissítéssel leállították az érintett részt, június 3-án a NU6.2 verzióval élesedett a javítás, és csak június 4-én mondták el nyilvánosan, mi történt. Előbb javítottak tehát, és csak utána beszéltek.

A piac ezt nem díjazta: a bejelentés napján a ZEC 30 százalékot esett, két nap alatt közel 40-et, majd a javítás hírére erősen pattant. Hogy kihasználta-e valaki a hibát, épp az adatvédelmi működés miatt nem lehet utólag megállapítani, a csapat viszont valószínűtlennek tartja.

Van a történetnek egy folytatása, ami már nem a támadásról szól, hanem arról, mit tesz utána a hálózat. Augusztus végén a Tectonic hitelezési protokollból nagyjából 120 millió dollárnyi kripto folyt ki, mire a Cronos validátorai leállították a hálózatot. Utána viszont jött a nehezebb döntés: a lánc visszaforgatta magát, és ezzel nagyjából két óra tranzakcióit törölte a saját történetéből.

Így 111 millió dollár visszakerült. Csakhogy nem a támadás kijavításáról van szó, hanem az azóta eltelt idő újraírásáról, tehát mindenki más két órányi tranzakciója is eltűnt vele együtt. A csapat közlése szerint 9,2 millió dollár így is a támadónál maradt, mert az még a visszaforgatás előtt elhagyta a hálózatot.

Ez a kriptós közösség egyik legvitatottabb eszköze, mert pont az ellen megy, amiért a blokklánc létezik: hogy a megtörtént dolgokat utólag ne lehessen átírni. Precedens azért van rá. Az Ethereum 2016-ban a DAO-támadás után szintén beavatkozott a lánc állapotába, és abból a vitából született meg az Ethereum Classic. A kérdés tehát nem az, hogy technikailag megy-e. Hanem az, hogy mit ér a megváltoztathatatlanság ígérete, ha elég nagy az összeg.

A számokból elég egyértelmű kép jön ki. Ha valaki ma szisztematikusan végig tud nézni több ezer kis projektet, a kockázat oda tolódik, ahol a legkevesebb a védekezés: az új, kicsi, senki által át nem nézett projektekhez. Nem az számít, mennyire ígéretes a token, hanem hogy hányan és milyen alaposan nézték át a mögötte lévő kódot.

A másik felismerés kellemetlenebb. A hardvertárca sem véd mindentől: a Coldcardnál öt évig lapult egy hiba, ami több mint 100 millió dollárt vitt el, és erről egy hónapja külön videót is csináltunk. A Trezornál pedig nem coint loptak, hanem ügyféladatot, legutóbb 67 ezer amerikai vásárlóét. Az ilyen listákból lesznek később a célzott adathalász levelek.

A saját hírfolyamunkban is látszik a változás. Idén a cikkeink 13 százaléka szólt feltörésről, csalásról vagy támadásról, 2024-ben ez még 7,9 százalék volt. Ez persze nemcsak a világról szól, hanem a mi szerkesztői választásunkról is.