Az indiai jegybank újra elszigetelné a bankokat a kriptótól

Az indiai jegybank a fizetésekből is kizárná a kriptót, és korlátozná a banki kitettséget, miközben Indiában új digitális eszközpolitikát készítenek elő.

Röviden:

• India új digitális eszközpolitikán dolgozik, miközben az RBI szigorú banki korlátokat kér.
• A javaslat kizárná a kriptót a fizetésekből, és korlátozná a banki kitettséget.
• A tokenizált állampapírokat és vállalati kötvényeket külön kezelnék a kriptoeszközöktől.
• A 2018-as körlevelet 2020 márciusában a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte.

A parlamenti bizottság előtt rajzolódott ki a szigorúbb irány

A parlamenti bizottsági meghallgatáson az RBI, vagyis az indiai jegybank kriptóval kapcsolatos álláspontja a bankrendszer védelme felől közelített a témához. A The Economic Times beszámolója alapján Rohit Jain jegybanki alelnök és P. Vasudevan ügyvezető igazgató csütörtökön ismertette a jegybank álláspontját a pénzügyi ügyekkel foglalkozó parlamenti állandó bizottság előtt.

A bizottság közben India új digitális eszközpolitikájáról készít jelentést, így a jegybanki javaslat nem önmagában álló technikai észrevétel, hanem a készülő szabályozási keret egyik fontos eleme. A háttérhez tartozik, hogy India első helyen szerepelt a Chainalysis 2025-ös Global Crypto Adoption Indexében, miközben az RBI vitatta a magánszektorból érkező elfogadottsági rangsorok módszertanát.

Az indiai jegybank kriptós terve a fizetéseket és a bankokat célozza

Az RBI javaslata a kriptoeszközök mindennapi pénzügyi használatát fogná meg először: a jegybanki háttéranyag a kriptók fizetésekben és elszámolásokban való használatának megakadályozását ajánlotta. Emellett a banki szektor kriptós kitettségét is korlátozná, külön kitérve a privát kibocsátású stablecoinokra.

A jegybank érvelése szerint a hagyományos pénzügyi szabályozás egyszerű ráhúzása a kriptóra félrevezető üzenetet küldhetne a felhasználóknak. Az RBI attól tart, hogy ez legitimálná a spekulatív eszközöket, és azt a benyomást keltené, hogy a felhasználók nagyobb biztonságban vannak, mint amennyire a jegybank szerint valójában lennének.

A tokenizált kötvényeket nem kezelnék egy kalap alatt a kriptóval

A jegybanki álláspont nem minden blokkláncos vagy digitális pénzügyi megoldást kezelne azonosan. Az RBI különbséget tenne a kriptoeszközök és a tokenizált állampapírok, vállalati kötvények, illetve más szabályozott pénzügyi eszközök között.

Ez a különválasztás azért lényeges, mert a jegybank nem akarja, hogy a kriptóra szánt korlátozások automatikusan akadályozzák a tokenizációt. A forrás alapján az RBI épp azt kérte a döntéshozóktól, hogy a szabályozás ne mossa össze a spekulatív kriptoeszközöket azokkal a digitális formában megjelenő eszközökkel, amelyek mögött szabályozott pénzügyi eszközök állnak.

A 2018-as banki korlátozás adja a mostani vita hátterét

A mostani javaslat erősen emlékeztet az RBI 2018-as lépésére, amikor a jegybank arra utasította a szabályozott pénzügyi intézményeket, hogy ne foglalkozzanak kriptóval, és ne nyújtsanak szolgáltatást kriptóban érintett magánszemélyeknek vagy vállalkozásoknak. Ez a gyakorlatban a kriptotőzsdéket vágta le az indiai bankrendszerről, miközben a magánszemélyek kriptotartását vagy kereskedését nem tiltotta be.

India Legfelsőbb Bírósága 2020 márciusában hatályon kívül helyezte a körlevelet, miután tőzsdék és az Internet Mobile Association of India megtámadták azt. A bíróság elismerte az RBI megelőző fellépési jogát, de aránytalannak találta az intézkedést, mert a jegybank nem mutatta be, milyen kár érte az általa felügyelt intézményeket.

2021 májusában az RBI azt is tisztázta, hogy a bankok már nem hivatkozhatnak az érvénytelenített körlevélre, amikor kriptós tranzakcióktól óvják az ügyfeleket. Ugyanakkor a szabályozott intézmények továbbra is alkalmazhatják az ügyfél-azonosítási, pénzmosás elleni és devizapiaci megfelelési előírásokat.

Hogyan értelmezzük ezt a hírt?

Ez a javaslat inkább egy régi indiai jegybanki reflex visszatérése, mint egy előremutató kriptós szabályozási modell. Az RBI érthetően védené a bankrendszert a privát stablecoinoktól, a fizetési célú kriptohasználattól és a spekulatív eszközök túlzott legitimálásától, de a bankrendszertől való elszigetelés könnyen ugyanoda vezethet, mint 2018-ban: a szabályozott csatornák helyett kevésbé átlátható utakra tereli a piacot.

A legerősebb pont a javaslatban az, hogy a tokenizált állampapírokat és vállalati kötvényeket nem mossa össze a kriptóval. Ez fontos különbségtétel, mert a blokkláncos pénzügyi infrastruktúra fejlődését kár lenne ugyanazzal a logikával kezelni, mint a magas kockázatú spekulációt. Szerintünk Indiának most nem újabb féltiltásra, hanem arányos, banki szinten is betartható szabályokra lenne szüksége; különben a 2020-ban már egyszer elkaszált megközelítés térhet vissza új csomagolásban.