A Bitcoin kvantumkockázata inkább társadalmi kihívás?

A Bitcoin-közösségnek “hosszú múltja van a protokoll módosításaival kapcsolatos heves vitákban” – mondta a Grayscale kutatási vezetője, Zach Pandl.

A Bitcoinra leselkedő kvantumfenyegetés megoldása inkább társadalmi, mint technikai kihívás lehet – véli Pandl, különösen akkor, ha a közösség nem tud konszenzusra jutni bizonyos megosztó kérdésekben.

A képen: Zach Pandl

A Google március 30-án publikált egy tanulmányt, amely nagy visszhangot váltott ki a kriptoiparban. Eszerint egy kvantumszámítógép a korábban feltételezettnél jóval kevesebb erőforrással is feltörheti a Bitcoint védő kriptográfiát.

A szakértő ugyanakkor rámutatott, hogy a Bitcoin problémája nem elsősorban technikai jellegű, mivel “alacsonyabb kockázatnak van kitéve, mint más kriptovaluták”. Ennek oka az UTXO-modell és a proof-of-work konszenzusmechanizmus használata, a natív okosszerződések hiánya, valamint az, hogy bizonyos címtípusok nem sebezhetők kvantumtámadásokkal szemben.

Szerinte a valódi kihívás az lesz, hogy a közösség meg tud-e egyezni a továbblépés módjáról. A Bitcoin-közösségben már most is heves vita zajlik az évek óta inaktív coinok sorsáról, különösen a korai P2PK címeken tárolt mintegy 1,7 millió BTC kapcsán. Ezek közé tartozik Satoshi becslések szerint 1 millió BTC-t kitevő vagyona is, amelynek jelenlegi értéke nagyjából 68 milliárd dollár.

Mintegy 1,7 millió BTC van kitéve a kvantumfenyegetésnek.

Forrás: Grayscale

Pandl szerint a közösségnek döntést kell hoznia azokról az érmékről, amelyekhez a privát kulcs elveszett vagy más módon hozzáférhetetlen.

Erre három fő opció létezik: az érintett coinok “elégetése”, a forgalomba kerülésük szándékos lassítása a sérülékeny címekről történő költések korlátozásával, vagy az, hogy nem tesznek semmit.

“Mindhárom lehetőség elméletben megvalósítható, a kihívást azonban a döntéshozatal jelenti. A Bitcoin-közösségnek komoly előzményei vannak a protokollmódosítások körüli vitákban, beleértve a tavalyi konfliktust is a blokkokban tárolt képadatok kapcsán.”

Pandl ezzel a 2023-as nagy port kavart vitára utalt, amely a Bitcoin Ordinals használata körül alakult ki. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy adatokat – például szöveget vagy képeket – írjanak a satoshikba, a Bitcoin legkisebb egységébe. Két évvel később ugyan a vita alábbhagyott, de a felek továbbra is eltérő álláspontot képviselnek.

Pandl hangsúlyozta, hogy “ideje elkezdeni a felkészülést”, és a blokkláncoknak át kell térniük a poszt-kvantum kriptográfiára – ezzel a Google álláspontját is megerősítve.

Mint írta, a Solana és az XRP Ledger már kísérletezik poszt-kvantum megoldásokkal, míg az Ethereum Foundation februárban tette közzé saját, erre vonatkozó ütemtervét.

Pandl végül úgy fogalmazott, hogy a befektetőknek “egyelőre nincs okuk aggodalomra”, ugyanakkor fel kell gyorsítani a felkészülést a poszt-kvantum korszakra.

“Véleményünk szerint jelenleg nem jelent biztonsági fenyegetést a kvantumszámítógép a nyilvános blokkláncokra.”