Kiyosaki szerint 60 Bitcoin kevés, bánja hogy nem vett többet

Robert Kiyosaki, a Rich Dad, Poor Dad szerzője szerint bűn, hogy a fiatalokat az iskolában még mindig „hamis pénzért” való munkára kondicionálják. A világhírű befektető és író inkább Bitcoinban és Ethereumon látja a jövőt. A központi bankokat pedig egyenesen „bűnszervezetnek” nevezi.

Kiyosaki évtizedek óta bírálja az iskolai rendszert, amely szerinte nem a pénzügyi szabadságra készíti fel a fiatalokat. Egy podcastban kerek-perec kimondta: „szegények azért szegények, mert fogalmuk sincs, mi az igazi pénz.”

A tanárok és professzorok - ahogy ő nevezi: a „szegény apák” - generációkat programoztak arra, hogy jó állásért, fix fizetésért dolgozzanak, és életük során egyetlen biztonságos eszközbe tegyék megtakarításaikat: egy nyugdíjalapba. Ez azonban szerinte szemétpapírokkal van tele.

A szerző nem finomkodott a központi bankok kapcsán sem. Marxistának és „bűnszervezetnek” nevezte őket, amelyek pénznyomtatással gazdagítják a felső réteget, miközben az alsóbb osztályok folyamatosan veszítenek. Az amerikai inflációs adatok ezt alá is támasztják: a dollár vásárlóereje 2000 és 2025 között közel felére csökkent. Bár a Fed 2%-os éves inflációs célt tűzött ki, az elmúlt években ez rendre magasabb lett: 2025 augusztusában például 2,9% volt a teljes infláció, míg a maginfláció 3,2%.

Eközben a Bitcoin az elmúlt öt évben közel tízszeresére emelkedett, 11 670 dollárról több mint 117 000-re. A Solana is berobbant a piacra: a villámgyors tranzakciós sebesség, az NFT-k és a DeFi-projektek sok befektetőt csábítottak a hálózatba. A SOL token az elmúlt két év egyik legjobb hozamát produkálta a vezető altcoinok között.

Kiyosaki nyíltan beszélt saját befektetéseiről is. 6 ezer dollárnál kezdte el gyűjteni a Bitcoint, jelenleg 60 darabbal rendelkezik - mai árfolyamon körülbelül 7 millió dollárnyi értékben.

„Mindig azt mondom magamnak: miért nem vettél többet, idióta?” – vallotta be félig nevetve, félig keserűen.

Bár a kriptoportfóliója jelentős, Kiyosaki a klasszikus „hard money”-kban is erősen hisz. Bérbe adott ingatlanjaiból származó bevételeit olajba, aranyba és ezüstbe forgatja vissza. Az ETF-ekkel viszont óvatos: szerinte ezek papíreszközök, amelyek egy bankpánik során semmit sem érnének. Ugyanakkor elismeri, hogy a kisbefektetők számára az ETF-ek nyújtják a legegyszerűbb hozzáférést a piacokhoz.

A világ másik felén a kriptó már nem csupán befektetés, hanem a mindennapi túlélés eszköze. Venezuelában például a bolívar 2025-re 70%-ot veszített értékéből, az éves infláció pedig 229%-ra szökött - az emberek ezért béreiket és napi vásárlásaikat egyre gyakrabban stabilcoinokban, főleg Tetherben bonyolítják.

Argentínában hasonló a helyzet: a peso rohamos leértékelődése miatt virágzik a „kriptóbarlangok” hálózata, ahol a lakosság dollárhoz kötött digitális pénzekre váltja megtakarításait. Ezek a példák visszaigazolják Kiyosaki szavait: miközben a központi bankok inflációt termelnek, a lakosság világszerte a kriptóban keresi a biztonságot.