A BIS tokenizált pénzzel gyorsítaná a nemzetközi utalásokat

A BIS Project Agorá több mint 40 bankkal teszteli, hogy a tokenizált pénz másodpercekre gyorsíthatja a nemzetközi utalásokat.

Mi az a BIS Project Agorá, és milyen problémát akar megoldani?

A BIS Project Agorá a Bank for International Settlements két évig futó kísérleti projektje, amelynek célja, hogy alapjaiban modernizálja a határon átnyúló, bankok közötti fizetéseket.

A 2026. május 28-án nyilvánosságra hozott eredmények szerint a kezdeményezés azt vizsgálja, hogyan lehet tokenizált jegybankpénzre és kereskedelmi banki betétekre építve másodpercek alatt elszámolni a ma még lassú és drága nemzetközi utalásokat. 

A BIS emlékeztet: a cross‑border fizetések volumene 2024-ben 195 ezermilliárd dollár volt, és 2032-re 320 ezermilliárd dollárra nőhet, így a jelenlegi, több napos átfutási idejű, magas költségű és jelentős hitel- és elszámolási kockázatot hordozó rendszer egyre inkább szűk keresztmetszetté válik. Ezt a problémát célozza a Project Agorá.

Hogyan működik a tokenizált jegybankpénz és a kétlépcsős bankrendszer megőrzése?

A Project Agorá egy két rétegből álló, blokklánc‑alapú architektúrát tesztel. Az első rétegben a részt vevő jegybankok saját, joghatóságonkénti főkönyveken tokenizálják a jegybanki tartalékokat, a második rétegben pedig egy közös, „egyesítő” főkönyvön jelennek meg a tokenizált kereskedelmi banki betétek.

(Nagykereskedelmi, határokon átnyúló fizetések ma a Project Agorá-hoz képest. Forrás: BIS)

A tranzakciók úgynevezett atomikus elszámolással futnak: vagy minden egyenleg egyszerre frissül, vagy semmi, így gyakorlatilag megszűnik a hagyományos elszámolási kockázat. A BIS hangsúlyozza, hogy ezzel nem számolják fel a kétlépcsős bankrendszert, hanem arra építenek: a pénz „egységét” és jegybanki hátterét megőrzik, szemben sok stabilcoinos vagy privát tokenes megoldással, amelyek a hagyományos banki infrastruktúrán kívül működnek.

Kik vesznek részt a Project Agorá tesztjeiben, és milyen eredmények látszanak?

A Project Agorá különlegessége, hogy szokatlanul széles jegybanki–piaci összefogás áll mögötte. A BIS hét központi bankkal dolgozott együtt: a Eurosystemet a Banque de France képviseli, mellettük részt vesz a Bank of Japan, a Bank of Korea, a Bank of Mexico, a Svájci Nemzeti Bank, a New York Fed innovációs központja és a Bank of England.

Ehhez jön több mint 40 szabályozott pénzügyi intézmény, vagyis a világ legnagyobb bankjai közül jó néhány már első kézből teszteli a rendszert.

A BIS beszámolója szerint a prototípus a nagy összegű, határon átnyúló fizetéseket másodpercek alatt tudta elszámolni, amint a likviditás zárolásra került. A platform 24/7 működésre készül, párhuzamosan futó AML és szankciószűréssel, és most lép át a valós értékű, éles teszttranzakciók fázisába, bár konkrét bevezetési menetrendet még nem közöltek.

Milyen kockázatokkal, következő lépésekkel és piaci hatásokkal számolhatunk?

Bár az első tesztek ígéretesek, a BIS maga is elismeri, hogy a Project Agorá még messze nem kész termék. A jelentés külön kiemeli, hogy tovább kell fejleszteni a likviditás‑megtakarító mechanizmusokat, a kiberbiztonsági védelmet, valamint a kormányzási kereteket, ideértve az elszámolás véglegességének jogi kezelését, az adatkormányzást és a kockázatkezelést.

Ezek nélkül egy több joghatóságon átívelő, tokenizált infrastruktúra könnyen új típusú rendszerkockázatokat hozhatna.

 A következő lépés a „real‑value testing”, vagyis a valós pénzekkel és ügyletekkel futó pilot, de a BIS egyelőre nem jelölt meg konkrét bevezetési dátumot.

Ha a modell beválik, hosszabb távon nyomást gyakorolhat a meglévő RTGS és levelezőbanki rendszerekre, gyorsabb, olcsóbb és átláthatóbb nemzetközi bankközi fizetéseket kényszerítve ki világszinten.