A DOJ ejtené a BitClub Network alapítója elleni vádakat

A BitClub Network alapítójának ügyét októberben tárgyalták volna, három volt munkatársa pedig már bűnösnek vallotta magát a 722 millió dolláros ügyben.

Röviden:

• Egy nagy amerikai kriptós büntetőügy vehet váratlan fordulatot a szerdai bírósági beadvány után.
• A BitClub 2014 és 2019 között állítólag 722 millió dollárral károsította meg a befektetőket.
• Goettsche októberi pere előtt három volt munkatársa már bűnösnek vallotta magát.
• A stratégiai váltás mellett áprilisban 700 millió dollár feletti kriptót fagyasztott be a DOJ.

A szerdai beadvány elvi megállapodást jelez Goettsche ügyében

A szerdai beadványban Matthew Goettsche ügyvédei azt jelezték Claire Cecchi New Jersey-i szövetségi bírónak, hogy a felek „elvi megállapodásra jutottak” a folyamatban lévő vádak rendezéséről. A levél szerint még időre van szükség a feltételek véglegesítéséhez, vagyis a BitClub Network csalási ügye nem azonnali lezárás előtt áll, hanem egy előkészített fordulatnál tart.

A Bloomberg Law pénteki beszámolója két, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva arról írt, hogy a washingtoni főügyészhelyettes irodája a New Jersey-i ügyészséget a Goettsche elleni ügy végleges ejtésére utasította. Ez azért erős jogi lépés, mert ilyen formában ugyanazokat a vádakat később nem lehetne egyszerűen újraindítani.

Így működött a BitClub Network állítólagos csalása a vádak szerint

A BitClub Network 2014 áprilisa és 2019 decembere között működött, és a vádak szerint olyan bányászati poolként mutatta be magát, amely a Bitcoin (64 118 dollár) bányászatához kapcsolódik. A konstrukció lényege az volt, hogy a befektetők részesedést vásárolhattak, majd passzív hozamot várhattak a feltételezett bányászati bevételekből.

Az ügyészi állítás szerint a platform hamis kereseti adatokat közölt a befektetőkkel, és kitalált bányászati számokkal próbált újabb pénzt bevonni. Korábbi bírósági iratokban az is szerepelt, hogy Goettsche egyszer úgy írta le a modellt, mint amely „idióták hátán” épül.

Goettsche októberi pere előtt három volt munkatárs bűnösnek vallotta magát

Goettsche-t 2019 decemberében vádolták meg, az októberre tervezett perben pedig elektronikus csalásra irányuló összeesküvés és nem regisztrált értékpapírok értékesítése miatt kellett volna bíróság elé állnia. A mostani irányváltás ezért nem egy korai nyomozati szakaszban érkezik, hanem egy évek óta húzódó büntetőügy végéhez közel.

A helyzetet különösen érzékennyé teszi, hogy Goettsche három korábbi munkatársa, Silviu Balaci, Joseph Abel és Gordon Beckstead már bűnösnek vallotta magát a rendszerben betöltött szerepük miatt. Emiatt a vádak esetleges ejtése látványos eltérés lenne ugyanazon ügy többi szereplőjének jogi kimeneteléhez képest.

A DOJ közben más kriptós ügyekben továbbra is keményen lép fel

A Goettsche-ügy lehetséges lezárása nem jelenti azt, hogy a DOJ teljesen hátralépett volna a kriptós bűnügyektől. A háttérben ott van Todd Blanche főügyészhelyettes 2025. áprilisi feljegyzése, amelyben az igazságügyi minisztériumot az „ügyészi eljárásokon keresztüli szabályozás” lezárására utasította a digitális eszközök iparágával szemben.

Közben a klasszikus csalási és lopási ügyekben továbbra is aktív maradt a minisztérium. Áprilisban Evan Tageman kaliforniai férfit 70 hónap börtönbüntetésre ítélték egy olyan bűnszervezetben betöltött szerepe miatt, amely social engineering módszerekkel és betörésekkel nagyjából 263 millió dollárnyi kriptót lopott el.

Ugyanebben az időszakban a DOJ több mint 700 millió dollárnyi, amerikaiakat célzó befektetési csalásokhoz kötött kriptót fagyasztott be, februárban pedig közel 580 millió dollárnyi kriptót foglalt le egy Délkelet-Ázsiában működő csaló csoporthoz kapcsolódóan.

Hogyan értelmezzük ezt a hírt?

Ez a hír kellemetlen üzenetet hordoz a kriptós piac számára: ha egy 722 millió dollárosra becsült, éveken át futó állítólagos csalási ügy a főszereplő esetében végleges vádejtés felé megy, miközben három volt munkatárs már bűnösnek vallotta magát, azt nehéz egyszerű stratégiai finomhangolásként kezelni. Az „ügyészi eljárásokon keresztüli szabályozás” visszafogása önmagában érthető irány lehet, de a befektetők kárára elkövetett csalásoknál a piacnak éppen az ad bizalmat, ha következetes az elszámoltatás.

A mostani helyzetben fontos különbséget tenni: a DOJ más kriptós lopási és csalási ügyekben továbbra is keményen lép fel, vagyis nem általános hátralépésről beszélünk. Ettől még a BitClub-ügy lehetséges lezárása rossz precedensnek tűnhet, ha nem lesz világos, miért indokolt a fordulat. A kriptoiparnak nem kevesebb, hanem pontosabb jogérvényesítésre van szüksége: kevesebb politikai vagy szabályozási túlkapásra, de határozott fellépésre ott, ahol befektetőket vertek át.