Franciaország blokkolná az EU-s MiCA licenszek passportját

Franciaország pénzügyi felügyelete, az AMF a napokban jelezte, hogy akár blokkolná a MiCA szerinti „passportálást”, ha a kriptocégek kevésbé szigorú tagállami engedélyekkel próbálnak egész EU-ra kiterjedő szolgáltatást hitelesttetni. 

Az ESMA körüli vita központi eleme, hogy ki felügyelje a határokon át működő, jelentős CASP-szereplőket. A francia AMF – olasz Consob és osztrák FMA támogatással – azt sürgeti, hogy a nagy kriptoszolgáltatók közvetlenül az ESMA alá tartozzanak, mert a nemzeti engedélyezés különbségei „licenc‑shoppinghoz” vezethetnek.

Verena Ross, az ESMA elnöke június 23-án jelezte, hogy a tagállamok közt nincs teljes konszenzus a hatáskörbővítésről, miközben a MiCA CASP‑szabályai 2024. december 30-tól élnek, és a legkésőbbi átállási határidő 2026. július 1. A francia álláspont szerint az egységes befektetővédelem és kockázatkezelés csak központosított felügyelettel biztosítható, különösen olyan területeken, mint a kiberbiztonság, az ügyfélvagyon‑kezelés és a nem EU‑s szereplők európai tevékenysége.

A mica franciaországi vitája közvetlenül az egységes piac működését érinti, mert a passportálás lényege épp az, hogy egyetlen, MiCA szerinti engedéllyel az egész EU-ban lehessen szolgáltatni az ügyfelek részére.

Ha Párizs befékez, megnő a töredezettség kockázata: a cégek kénytelenek lehetnek több tagállami engedélyt kiváltani, ami extra költséget és késedelmet hoz a piacra. A befektetővédelem javulhat, ha elmarad a „licenc-shopping”, de cserébe sérülhet a versenysemlegesség, és lassulhat a határon átnyúló innováció. A skálázódásra készülő EU-s szolgáltatók 2026-ban bizonytalan kilátásokkal számolhatnak, ami kiemelt üzleti tervezést és nehezebb termékbevezetést fog jelenteni.

A leginkább érintett kör a határokon át szolgáltató kriptotőzsdék, letétkezelők és brókerek köre, amelyek egyetlen MiCA‑engedéllyel terveznének egész EU‑s lefedettséget. Ide tartoznak a nagy volumenű spot és derivatív piacokat kiszolgáló tőzsdék, a kripto‑letétkezelést nyújtó intézmények és a kripto‑fiat átjárókat üzemeltető szolgáltatók, valamint azok a fintech szervezetek, amelyek több tagállamban nyújtanak kripto‑szolgáltatást banki partnerekre támaszkodva. 

A stabilcoin‑kibocsátókra külön nyomás nehezedik, mivel az ART/EMT szabályok 2024. június 30. óta élnek, a CASP‑szabályok pedig 2024. december 30‑tól alkalmazandók rájuk nézve. A korábban nemzeti engedély alapján működő cégek átmeneti mozgástere legkésőbb 2026. július 1‑ig tart; ha a passportálás lelassul vagy blokkolódik, több piacon külön engedélyeztetésre és rendszerauditokra lehet szükség, ami csúszásokat és költségnövekedést hozhat.