Kriptós szereplők lazítanának a GENIUS Act szabályain

A Hyperliquid Policy Center és a Paradigm szerint az amerikai Pénzügyminisztérium pénzmosás elleni (AML) szabályai túlzott terhet rónak a stablecoin-kibocsátókra.

A kriptós határidős tőzsdeként ismert Hyperliquid lobbiszervezete, valamint a Paradigm kockázati tőkealap arra kérte az USA pénzügyminisztériumát, hogy módosítsa a stablecoin-kibocsátókra vonatkozó, pénzmosás és szankciók elleni tervezett szabályozást.

A Hyperliquid Policy Center és a Paradigm kedden közzétett levelében kiemelte, hogy a másodlagos piacra vonatkozó egyes kötelezettségeket pontosítani vagy szűkíteni kellene. Erre azért van szükség, hogy “elkerüljék a nem kívánt mellékhatásokat a nyílt blokkláncok és a DeFi ökoszisztéma működésében”.

A két szervezet támogatja a Pénzügyi Bűnözés Elleni Hálózat (FinCEN) megközelítését, amely a megfelelési kötelezettségeket elsősorban az úgynevezett “elsődleges piacra” helyezi. Azokra a kibocsátókra, akik rendelkeznek ügyféladatokkal –, míg a másodlagos piac esetében korlátozottabb szabályozást javasol, ahol a kibocsátók jellemzően csak pénztárcacímeket és tranzakciókat látnak.

“Ugyanezt az elvet kellene követniük a hatóságoknak akkor is, amikor a nyílt környezetben működő stablecoinokra vonatkozó AML- és szankciós szabályokat alkalmazzák.”

A levél válaszként született a pénzügyminisztérium áprilisi javaslatára, amely a GENIUS Act stablecoinokra vonatkozó rendelkezéseit ültetné át a gyakorlatba. A tervezet szerint a stablecoin-kibocsátóknak képesnek kell lenniük blokkolni, befagyasztani vagy elutasítani azokat a tranzakciókat – mind az elsődleges, mind a másodlagos piacon –, amelyek sértik az amerikai jogszabályokat vagy szankciókat.

A Hyperliquid és a Paradigm szerint a javaslat olyan másodlagos piaci tevékenységeket is a kibocsátók megfelelési körébe von, amelyeket “gyakorlatilag lehetetlen érdemben felügyelniük”.

Emellett kifogásolják, hogy a szabályozás az okosszerződésekhez kapcsolódó interakciókat is szankciós kockázattal járó tevékenységként kezeli, függetlenül attól, hogy a kibocsátónak van-e bármilyen kapcsolata vagy rálátása a tranzakcióban részt vevő felekre.

A két szereplő szerint az ilyen kötelezettségek arra ösztönöznék a kibocsátókat, hogy kizárólag engedélyezett környezetben működjenek. Ez pedig oda vezethetne, hogy az amerikai szabályozás alá tartozó stablecoinok kiszorulnak a decentralizált pénzügyi szektorból, és helyüket “szabályozatlan, offshore, nem dollár alapú alternatívák” töltenék be.

Donald Trump amerikai elnök tavaly írta alá a GENIUS Act-et, amely meghatározza a stablecoinok és kibocsátóik szabályozási kereteit. A szövetségi hatóságok jelenleg a törvény gyakorlati megvalósításán dolgoznak, amely legkésőbb 2027 januárjában léphet hatályba.

A szenátus eközben egy új kriptós törvénycsomagot tárgyal, amely további szabályokat vezethet be a stablecoin-kibocsátók számára, valamint mentesítheti a kriptoplatformok fejlesztőit a pénzmosás és szankciós megfelelés egyes felelősségei alól.

A CLARITY Act nevű javaslat részletei még kidolgozás alatt állnak, miközben egyes törvényhozók azt szorgalmazzák, hogy a teljes szenátus még a novemberi választások előtt szavazzon róla.