Trump megnyithatja a Fed fizetési rendszereit a kriptó előtt

Donald Trump május 19-én aláírt, kriptobarát hangvételű elnöki rendelete lényegében azt üzeni a piacnak, hogy az amerikai kormány nyitottabbá válna a fintech és digitális eszközökkel foglalkozó cégek irányába.

A rendelet arra utasítja a Federal Reserve igazgatótanácsát, hogy 120 napon belül vizsgálja felül, milyen jogi és szabályozási keretek határozzák meg a fintech és kriptocégek hozzáférését a Fed fizetési rendszereihez, és milyen irányban lehetne ezeket módosítani.

(Forrás: Whitehouse.gov News)

Emellett a pénzügyi felügyeleteknek 90 napjuk van átvilágítani azokat a szabályokat, útmutatókat és felügyeleti gyakorlatokat, amelyek ma megnehezítik a digitális eszközökkel foglalkozó szereplők banki partnerségeit. Ha ezek a folyamatok valódi könnyítéseket hoznak, az hosszú távon stabilabb, kiszámíthatóbb működési környezetet teremthet a kriptoszektor számára.

A rendelet konkrét feladatot ad a Federal Reserve igazgatótanácsának: 120 napon belül részletes jelentést kell készíteniük arról, milyen jogi, szabályozási és szakpolitikai keretek határozzák meg jelenleg a fintech és kripto cégek hozzáférését a Fed fizetési rendszereihez.

Nem csak a meglévő szabályokat kell átvilágítaniuk, hanem azt is, hogy a jegybanknak egyáltalán milyen jogi felhatalmazása van arra, hogy közvetlen hozzáférést adjon nem banki szereplőknek.

A kormány kifejezetten kéri, hogy a Fed vizsgálja meg, milyen „opciók” léteznek az ilyen hozzáférés bővítésére, természetesen megfelelő kockázatkezelési követelmények mellett. Ha a jelentés nyitottságot tükröz, az alapvetően új pályára állíthatja a kriptocégek és a központi banki infrastruktúra kapcsolatát.

A rendelet egyik fontos eleme, hogy a következő 90 napban minden szövetségi pénzügyi felügyelet vezetőjének át kell világítania azokat a szabályokat, iránymutatásokat és úgynevezett „no-action” leveleket, amelyek ma megakasztják a fintech és kriptocégek banki partnerségeit. Az elmúlt években több szereplőt is „debanking” ért, amikor gyakorlatilag levágták őket a banki fizetési csatornákról, amit sokan az úgynevezett Operation Chokepoint 2.0-val hoztak összefüggésbe.

A rendelet célja, hogy az ilyen, reputációs kockázatra hivatkozó gyakorlatokat visszaszorítsa, és átláthatóbb, előre jelezhető szabályrendszert hozzon. Emellett külön vizsgálni kell, hogyan lehetne egyszerűsíteni a banki és hitelszövetkezeti engedélyek, betétbiztosítási engedélyek megszerzését a kriptóval foglalkozó, egyébként prudens cégek számára.

Ha a rendelet nyomán valóban lazulnak a banki hozzáférési korlátok, az az egész amerikai kriptoszabályozás irányát eltolhatja egy inkább integrációra, mintsem kizárásra épülő modell felé.

Az elnöki dokumentum kimondja, hogy a digitális eszközöket és innovatív technológiát be kell tudni illeszteni a hagyományos pénzügyi szolgáltatásokba és fizetési rendszerekbe, ami jelzésértékű a szabályozóknak.

Már most látszik a trend: az ellenőrző hivatal korábban feltételesen jóváhagyott több kriptós nemzeti trösztbanki kérelmet, például a Ripple, a BitGo, a Fidelity Digital Assets és a Paxos esetében. Ha ezek mellé kiszámíthatóbb hozzáférés társul a Fed fizetési infrastruktúrájához, az hosszabb távon erősítheti az intézményi bizalmat, és stabilabb növekedési pályára állíthatja a piacot az Egyesült Államokban.