Buterin: A szabadság ára az adatod – védd a blokkláncon

Vitalik Buterin, az Ethereum társalapítója szerint a magánélet védelme a szabadság alapja. Legújabb blogbejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az átláthatóságba vetett naiv hit veszélyes lehet, különösen a világpolitika jelenlegi állapotában.

Szerinte túl sokan feltételezik, hogy a politikai vezetők alapvetően jó szándékúak, és a társadalmi kultúra folyamatosan előrehalad.

„Ezek az elképzelések már nem állják meg a helyüket” – írta Buterin. Hozzátette: „Nincs egyetlen olyan nagyhatalom sem, amelyre általánosan igaz lenne, hogy vezetése jóindulatú.”

Emellett úgy véli, a kulturális tolerancia is gyorsan hanyatlik – amit szerinte egy egyszerű kereséssel is igazolni lehet az X platformon: „bullying is good”.

Buterin saját tapasztalataira is utalt: zavarja, hogy gyakorlatilag nincs olyan nyilvános megmozdulása, amelyből ne lehetne médiasztori.

„Minden egyes nyilvános cselekedetemnek van egy nem nulla esélye arra, hogy váratlanul nyilvános történetté váljon” – fogalmazott.

Ez azonban nemcsak hírességek problémája. Szerinte bármikor bárki céltáblává válhat, és ezért a privát szféra védelme mindannyiunk érdeke.

Ahogy a technológia fejlődik, úgy válik egyre sürgetőbbé a magánszféra megőrzése. Buterin szerint az agy-számítógép interfészek lehetővé tehetik, hogy automatizált rendszerek szó szerint az emberek gondolataiba „nézzenek bele”.

Másik aggasztó jelenség az automatizált árképzés: a vállalatok a jövőben akár egyéni fizetőképesség alapján szabhatják meg az árakat, személyes adatok alapján.

Buterin elutasítja azokat a törekvéseket, amelyek állami hátsó bejáratokat szeretnének létrehozni adatvédelmi rendszerekben. Szerinte ezek az elképzelések elterjedtek, de alapvetően instabilak. Példaként említi a KYC-adatokat (Know Your Customer), amelyekhez nemcsak a kormány fér hozzá, hanem rengeteg vállalat is – különböző színvonalon.

A fizetési szolgáltatók, bankok és más közvetítők kezelik ezeket az információkat, amelyek akár illegális adatértékesítés célpontjai is lehetnek – például távközlési cégek esetében.

Buterin szerint mindig lesznek, akik visszaélnek a hozzáféréssel. A szervereket feltörhetik, és a megbízható kormányzat bármikor válhat megbízhatatlanná – ezzel együtt pedig hozzáférhet minden korábban gyűjtött érzékeny információhoz.

„Egy egyén szemszögéből, ha elveszik az adatait, semmi garancia nincs arra, hogy azt később nem használják fel ellene” – figyelmeztetett.

A legbiztonságosabb megközelítés szerinte az, ha alapból nem gyűjtünk nagymennyiségű adatot.

Sokan érvelnek azzal, hogy „a kormányzat hozzáférhet adatokhoz végzés alapján – ez mindig is így volt”. Buterin azonban felhívja a figyelmet: korábban sokkal kevesebb adat állt rendelkezésre. A 19. században például a legtöbb beszélgetés egyszer hangzott el – és senki nem rögzítette.

Szerinte akkor is megmaradna a hagyományos bűnüldözési lehetőség, ha a legerősebb adatvédelmi technológiák bevezetésre kerülnének.

Buterin olyan megoldásokat javasol, amelyek zéró tudású bizonyítékokra (ZK-proof) épülnek – ezek lehetővé teszik, hogy egy állítást bizonyítsunk anélkül, hogy további információt felfednénk.

Ilyen például a személyazonosság igazolása anélkül, hogy felfednénk, kik vagyunk. Ezek a rendszerek útlevelekre, biometrikus adatokra és decentralizált rendszerekre támaszkodnak.

További példa a Privacy Pools, amely lehetővé teszi az ETH tranzakciók anonimizálását úgy, hogy az megfeleljen a szabályozásnak.

Buterin említi a helyi eszközön végzett csalásellenes szkennelést is, amely a beérkező üzeneteket elemzi, kiszűrve a félretájékoztatást és a csalásokat.

Egy másik alkalmazási terület a blokklánc és ZK-proof technológia kombinálása a fizikai termékek eredetiségének igazolására, a gyártási folyamat teljes nyomon követésével.

A bejegyzés Buterin nemrégiben közzétett Ethereum adatvédelmi ütemtervét követi. Ebben a közeljövőben tervezett protokollváltoztatásokat és ökoszisztéma-fejlesztéseket ismertette, amelyek célja a felhasználói magánélet megerősítése.