A magyar politika felfedezte magának a blokkláncot

Áder, Matolcsy, MNB: az elmúlt hetekben megfigyelhető volt, hogy a magyar politika több alkalommal is konkrétan hivatkozott a kriptopénzekre és a blokkláncra.

A CoinColors részletesen is tárgyalta ezeket a magyar vonatkozású eseteket, ebből készítettünk egy összefoglalót.

Az október 30-án megrendezett Eurázsia Fórumon olyan érdekességek is elhangoztak, mint például egy közös, aranyalapú, eurázsiai digitális fizetőeszköz terve, melyet az euró sikeressége inspirált. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy lehetséges, kriptopénz jellegű digitális valutára utalva így fogalmazott:

„Eurázsia államai közös pénzt használnak majd a jövőben, amely digitális lesz, az aranyon és az elektromosságon alapul majd.”

A jegybankelnök előadásában arról beszélt, hogy az atlanti korszak ötszáz éve hamarosan lezáródik, most pedig egy másik történelmi korszak határára értünk, amelyben az eurázsiai országok együttműködése határozza majd meg a fejlődés menetét.

Ugyanezen a rendezvényen Nagy Márton MNB-alelnök élesen bírálta a magyar bankokat. Beszédében kijelentette: túlzottan soknak tartja a Magyarországon működő 35 bankot és úgy véli, elég lenne 4-5 nagybank a hitelezés és a pénzügyi szolgáltatások lebonyolítására.

Azt is elmondta, hogy a magyarországi bankok szolgáltatásai drágák, és a pénzintézetek nem működnek hatékonyan. Utalt az alacsony, nulla közeli, sőt, esetenként mínuszba forduló betéti kamatokra is. Ennek következtében az ügyfelek adott esetben a bankban elhelyezett pénzüknél kevesebbhez jutnak hozzá a futamidő végén.

Az alelnök szerint az emberek egyre kevésbé bíznak a pénzintézetekben, ezt kihasználva pedig egyre több területen jelennek meg a fintech cégek. A fintech vállalkozások szolgáltatásai ugyanis gyorsabbak, olcsóbbak a hagyományos bankoknál, ezzel együtt tevékenységük kevésbé szabályozott, így esetenként kockázatosabbak a pénzintézeteknél – figyelmeztetett.

A kriptopénzekkel kapcsolatban kiemelte a gyors terjedésüket, valamint felhívta a figyelmet a szabályozottság hiányára és a lazább előírásokra. Általánosságban utalt a fiatal korosztályra, amely a gyors és olcsó digitális szolgáltatásokat részesíti előnyben.

A sorból nem maradt ki még a köztársasági elnök sem. Áder János egy konferencián kijelentette, hogy a modern kori árvízvédelemben modern eszközökre, drónokra, mesterséges intelligenciára és a blokklánc-technológiára is szükség lesz a jövőben. Az árvízi biztonságról megrendezett konferenciára az államfő egy videoüzenetében küldte el észrevételeit. Úgy fogalmazott, hogy „a felgyorsuló klímaváltozás a szemünk előtt játszódik le; hatásai döntő részét a vízen keresztül érzékeljük”.

„A következő években a gumicsizmák mellett nemcsak drónokra lesz szükség, hanem a mesterséges intelligenciát is bevető adatfeldolgozásra, [valamint] a blokklánc-technológiára.”

A köztársasági elnök rámutatott arra, hogy olyan megoldásokat keresnek, amelyek egyszerre szolgálják az árvízvédelmet, a mezőgazdaságot, a természetvédelmet vagy akár a turisztikai célokat. Ebbe pedig egyre inkább bele fog tartozni modern technológiai eszközök alkalmazása is.

A fenti, politikusi nyilatkozatok természetesen nem feltétlenül jelentenek világmegváltást, azt viszont mindenképpen jelzik, hogy a kriptopénzek és a blokklánc-technológia beépültek a közbeszédbe, és egyre inkább a mainstream részét képezik.

Kicsit nyugatabbra tekintve ez egyáltalán nem meglepő: az Egyesült Államokban a különféle kormányügynökségek már régóta gőzerővel kutatják a blokklánc-technológia felhasználási módjait, és saját fejlesztéseken dolgozik például az amerikai védelmi minisztérium, a belbiztonsági minisztérium, valamint a haditengerészet is.

További részletek a CoinColors magyar vonatkozású cikkei között.