A magyar kormány szigorítaná a Bitcoin és kriptovaluták adózását

Szeptember elején Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter két törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, amelyek közül az egyik kifejezetten a kriptoügyletek átláthatóságát növelné. A javaslat a kriptotőzsdék és hazai szolgáltatók kibővített adatszolgáltatását írná elő, a tranzakciók és egyenlegek strukturált jelentésével, hogy a NAV könnyebben összepárosíthassa az adatokat a bevallásokkal. A másik előterjesztés a platformgazdaság adózását pontosítaná, a rövid távú lakáskiadást (Airbnb) és a futárplatformokat is érintve.

A csomag részben illeszkedik a 2025-ben hatályba lépett kriptotörvény és a MiCA követelményeihez. Az elmondottak szerint a hangsúly azon van, hogy a magánszemélyek és vállalkozások kriptoügyletei összevethetőek legyenek az adóbevallásokkal, így csökkenjen a kockázat a rejtett jövedelmeknél. A szabályozói oldal – várhatóan a NAV és az MNB feladataival összhangban – egységesebb kereteket adna a piacnak, miközben a szolgáltatók számára technikai és megfelelési felkészülést írhat elő. A részletek a parlamenti vita során konkretizálódhatnak.

A T/12489. számú javaslat a CARF szerinti, részletes tőzsdei adatszolgáltatást írja elő 2026. január 1-jétől. A jelentésben kötelező lesz a felhasználók neve, címe, adóilletősége, adóazonosítója, magánszemélynél a születési idő és hely, továbbá a szolgáltató neve, címe és azonosítója.

Eszköztípusonként összesítve kell közölni a fiatért történt vételek és eladások bruttó összegeit és darabszámait, a kripto–kripto ügyletek valós piaci értékét, a 50 000 USD feletti lakossági kriptofizetések adatait, a be- és kiutalásokat típusonként bontva, valamint az ismeretlen szolgáltatóhoz nem kötött tárcákra történő kiutalások értékét és egységszámát.

A magyar kriptovaluta adózás szempontjából ez a csomag a gyakorlatban szigorúbb láthatóságot jelent 2026. január 1-jétől. A hazai és külföldi (például az Egyesült Királyságban, Svájcban, Szingapúrban vagy Kanadában működő) szolgáltatók a CARF szerint évente, az adóévet követő kilenc hónapon belül adatot cserélnek a NAV-val, így a bevallások könnyebben ellenőrizhetők lesznek.

A felhasználóknak önnyilatkozatot kell adniuk az adóilletőségről, a szolgáltatók pedig legalább öt évig őrzik a dokumentumokat. Röviden: több KYC, kevesebb szürkezóna, nagyobb kockázat a be nem vallott nyereségeknél.

A Megállapodás csak kétoldalú értelemben lép hatályba, a külügyminiszter a Magyar Közlönyben teszi közzé az egyes országpárok hatálybalépésének napját; az érintett partnerek között többek között az Egyesült Királyság, Svájc, Szingapúr, Kanada és a Kajmán‑szigetek is szerepelnek. A szolgáltatóknak 12 hónapjuk lesz a meglévő ügyfelek önnyilatkoztatására és az IT‑folyamatok CARF‑kompatibilissé tételére.

Fontos látni, hogy eddig sem voltak ezek az információk teljesen „láthatatlanok”  a NAV számára, ugyanis a hatóság célzottan be tudott kérni tőzsdei adatokat az ellenőrzés alatt lévő felhasználókról.

Ami most nagyban változik, az az automatizmus és az egységesítés. Vagyis nem eseti, hanem rendszeres, nem csak egyes ügyekre, hanem minden ügyfélre kiterjedő, szabványos tartalmú adatszolgáltatás várhat ránk 2026-tól.

Évek óta folyamatosan nyomonkövetjük és frissítjük a magyar Bitcoin és kriptovaluta adózás aktuális szabályait, ha szeretnétek jobban képbe kerülni, hogy hogyan is kell helyesen adózni, akkor itt tudjátok azt megtekinteni.