Visszapattantak a kriptorészvények a CLARITY Act miatti esésből
A Strategy több mint 13%-ot emelkedett pénteken, a Bitcoin pedig ismét 80 000 dollár fölé került. A kriptopapírok gyorsan ledolgozták korábbi veszteségeiket.
- A pénteki emelkedés a Coinbase és az American Bitcoin részvényeire is kiterjedt, mindkettő mintegy 11%-ot nyert.
- A CLARITY Act szavazása után a Circle mintegy 10%-ot, a Strategy nagyjából 5%-ot esett.
- Az amerikai tőzsdefelügyelet ideiglenesen enyhített egyes, tokenizált értékpapírokkal kereskedő platformok követelményein.
- A Fehér Ház elé került árupiaci felügyeleti beadvány nem részletezi a tervezett kriptopiaci szabályozást.
A Strategy vezette a fordulatot, a Bitcoin ismét 80 000 dollár fölé emelkedett
A CLARITY Act szavazását követő eladási hullám pénteken fordult meg. A Yahoo Finance adatai alapján a Strategy részvénye több mint 13%-kal erősödött, a Coinbase és az American Bitcoin egyaránt mintegy 11%-kal került feljebb. A Robinhood közel 9%-ot nyert.
A Bitcoin ismét 80 000 dollár fölé emelkedett, és a CoinGecko mintegy 80 800 dolláros árfolyamot mért. Ez körülbelül 5%-os emelkedést jelentett 24 óra alatt. A Circle, a Strive és a Riot Platforms bányászvállalat részvényei 5–7% közötti pluszban jártak.
Mi történt a CLARITY Act szavazása utáni veszteségekkel?
A 2026. szeptember 15-i szenátusi kudarc után a Coinbase és a Circle részvénye mintegy 10%-ot esett. A Strategy és a Strive nagyjából 5%-ot, az American Bitcoin hozzávetőleg 8%-ot veszített, miután a Szenátus nem vitte tovább a CLARITY Actet.
A következő emelkedés eltérő mértékben dolgozta le ezeket a veszteségeket. A napi százalékos mozgások alapján a Strategy, a Coinbase és az American Bitcoin fordulata erősebb volt, a Circle korábbi esését viszont csak részben ellensúlyozta.
Az amerikai felügyeletek meglévő jogkörük alapján adtak új könnyítéseket
Az amerikai felügyeletek a meglévő hatáskörüket használva léptek tovább. Az értékpapír-felügyelet (SEC) ideiglenesen enyhítette egyes olyan platformok követelményeit, amelyek tokenizált értékpapírok blokkláncon zajló kereskedését teszik lehetővé.
Az amerikai árupiaci határidős ügyleteket felügyelő CFTC hatósági fellépéstől való mentességet biztosított a passzív szoftverszolgáltatóknak. Mindkét intézkedést csütörtökön jelentették be.
Az árupiaci felügyelet terve a Fehér Ház elé került
A CFTC egy kriptopiaci szabályozási intézkedést is benyújtott felülvizsgálatra a Fehér Háznak. Az előzetes szabályozási beadvány azonban nem közli, milyen előírásokat tervez bevezetni a felügyelet.
Hogyan értelmezzük ezt a hírt?
A pénteki ralli inkább gyors korrekció, mint annak jele, hogy a CLARITY Act körüli bizonytalanság megoldódott. A szenátusi kudarc után a kriptorészvények erősen beárazták a szabályozási kockázatot, majd a SEC és a CFTC meglévő jogkörükben tett lépései enyhítették a legrosszabb forgatókönyvektől való félelmet.
A részvénypiaci reakció érthető, de a törvényjavaslat továbbra sem jutott előre, a CFTC Fehér Ház elé került beadványának részletei pedig nem nyilvánosak. Ezért a pénteki emelkedést érdemes a szabályozási hírekre különösen érzékeny szektor rövid távú átrendeződéseként kezelni, nem új, biztos irányként.
Mit érdemes még tudni?
A CLARITY Act egy amerikai kriptopiaci törvényjavaslat, amely a digitális eszközök piacának szabályozási kereteit rendezné. Többek között azt tisztázná, milyen szerep jusson az amerikai SEC-nek és CFTC-nek a kriptoeszközök felügyeletében.
Tokenizált értékpapírnak azt a hagyományos pénzügyi eszközt, például részvényt vagy kötvényt nevezik, amelynek tulajdonjogát blokkláncon kibocsátott token jeleníti meg. Ettől az eszköz továbbra is értékpapír lehet, ezért a rá vonatkozó szabályok is érvényesek rá.
A no-action relief azt jelenti, hogy a CFTC meghatározott körülmények között jelzi: nem tervez hatósági eljárást indítani egy adott tevékenység miatt. Ez nem általános engedély és nem törli el a vonatkozó szabályokat.
Passzív szoftverszolgáltató jellemzően olyan cég vagy fejlesztő, amely technikai eszközt, infrastruktúrát vagy programot biztosít, de nem kezeli közvetlenül az ügyfelek vagyonát és nem aktív szereplője az ügyleteknek. A pontos jogi besorolást mindig az adott szolgáltatás működése határozza meg.
