EU-s orosz szankciók: 11 kriptotőzsdét érinthet a tilalom

Az Európai Unió 21. szankciós csomagjában már kifejezetten a kriptoszektort is célkeresztbe veszi: a brüsszeli javaslat szerint 11 kripto platformmal szemben tiltanák meg a tranzakciókat. A cél az, hogy szűkítsék azokat a pénzügyi csatornákat, amelyeken keresztül orosz szereplők a kriptopiacon próbálják megkerülni a háború miatt bevezetett korlátozásokat.

Kaja Kallas, az Európai Bizottság alelnöke szerint a csomag nemcsak orosz bankokat és energiacégekhez kapcsolódó szereplőket érint, hanem EU-n kívüli bankokat, olajkereskedőket és kriptoszolgáltatókat is, amelyek orosz ügyfeleknek nyújtanak kiskaput.

A Bizottság nyilvánosan egyelőre nem nevezte meg az érintett 11 platformot, de egyértelmű üzenetet küld: a kriptós kerülőutakra is ugyanúgy le fognak csapni, mint a hagyományos pénzügyi hálózatokra.

Kaja Kallas, az Európai Bizottság alelnöke és az EU külügyi főképviselője X-posztban jelezte, hogy a mostani csomaggal „szorosabbra húzzák” a kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó tilalmakat, és kifejezetten 11 platform tranzakcióit akarják leállítani.

(Forrás: Kaja Kallas)

Ezzel párhuzamosan Ursula von der Leyen bizottsági elnök azt hangsúlyozta, hogy a javaslat 31 újabb orosz bankot és 20, harmadik országban működő szereplőt – köztük bankokat, kriptoplatformokat és olajkereskedőket – is célba venne, amelyek segítettek a szankciók kijátszásában. 

A brüsszeli narratíva egyre egyértelműbb: nemcsak a moszkvai pénzügyi rendszert akarják elszigetelni, hanem azokat a nem európai szolgáltatókat is rákényszerítenék a választásra, akik kriptón keresztül továbbra is orosz ügyfeleket szolgálnak ki.

Az EU mostani javaslata szorosan követi a brit hatóságok május 26-án bejelentett lépését, amikor szankciók alá vették a panamai Huobi Global S.A.-t, a HTX tőzsde mögötti céget.

London szerint megalapozott gyanú volt arra, hogy a platform Oroszországhoz köthető pénzügyi hálózatokat támogatott, többek között a már korábban szankcionált A7 és a Garantex révén.

Egy későbbi elemzés alapján a HTX 2021 és 2026 májusa között nagyjából 21 milliárd dollárnyi „magas kockázatú” kriptóáramlást kezelt, ebből körülbelül 7,6 milliárd dollár kötődött orosz kockázatos entitásokhoz és darknet piacterekhez. Bár a tőzsde tagadta, hogy közvetlenül az orosz államot szolgálná, az ügy jól mutatja, milyen típusú szereplőkre vadásznak most a nyugati hatóságok – és milyen precedenst lát maga előtt az EU, amikor a 11 névtelenül hagyott platformra le akar csapni.

A mostani EU-s javaslat rövid távon főleg azoknak a tőzsdéknek és szolgáltatóknak fájhat, amelyek eddig lazábban kezelték az orosz szankciókat, és jelentős forgalmat bonyolítottak orosz vagy orosz kapcsolódású ügyfelekkel. Nekik komoly reputációs és üzleti kockázat, ha az EU nyilvánosan is nevesíti őket, szélsőséges esetben akár az európai piacról is kiszorulhatnak.

A felhasználók oldaláról ez fokozott KYC- és tranzakciófigyelést, szigorúbb pénzmosás elleni kontrollokat, illetve célzott számlazárolásokat hozhat, különösen a magasabb kockázatú országokból érkezőknek. A „tiszta” retail felhasználó európai szinten valószínűleg inkább közvetett hatásokat érez majd – például lassabb kiutalásokat, több ellenőrzést –, de a kriptoszektor egészének üzenet egyértelmű: a nagyobb tőzsdéknek a szankciós rezsimeket is ugyanolyan komolyan kell venniük, mint a klasszikus pénzmosás elleni szabályokat.