Tagságok Tartalmak
Kezdőknek
Árfolyamok
Tartalmak
Tőzsdék
Shop
A weboldalunk sütiket használ 🍪
Az Ön adatainak védelme fontos a számunkra! Tájékoztatjuk, hogy honlapunk a felhasználói élmény fokozása, a webhelyhasználat megértése és marketing tevékenységeink támogatása érdekében sütiket alkalmazhat. További információ erről az Adatvédelmi Tájékoztatóban.

Újabb amerikai szankciók: Irán kriptós célkeresztben

Irán legnagyobb kriptotőzsdéje és további három platform amerikai szankciók alá került az "Economic Fury” kampány keretében.

Újabb amerikai szankciók: Irán kriptós célkeresztben
2 perc olvasás

Az USA újabb csapást mért az iráni kriptoszektorra

A lépésre mindössze négy nappal azután került sor, hogy Scott Bessent pénzügyminiszter bejelentette: az Egyesült Államok február vége óta közel 1 milliárd dollár értékű kriptoeszközt foglalt le iráni kriptotőzsdéktől és tárcákból.

Az amerikai pénzügyminisztérium szankciós listára helyezte Irán négy kriptotőzsdéjét, köztük az ország legnagyobb platformját, a Nobitexet is. A döntés az úgynevezett “Economic Fury” kampány része, amelynek célja Irán elszigetelése a pénzügyi rendszertől.

A tárca keddi közleménye szerint a Nobitex mellett a Wallex, a Bitpin és a Ramzinex is felkerült az Office of Foreign Assets Control (OFAC) szankciós listájára. Ennek értelmében amerikai vállalatok és magánszemélyek nem nyújthatnak szolgáltatásokat ezeknek a platformoknak. Scott Bessent pénzügyminiszter így nyilatkozott:

“Miközben Irán gazdasága szabadesésben van, a rezsim a digitális eszközök technológiáját saját korrupt céljainak szolgálatába állította, beleértve a szankciók megkerülését és a vagyon országból történő kimenekítését.”

Irán kriptovagyona is célkeresztbe került

Az iráni pénzügyi hálózatok felszámolása központi eleme az “Economic Fury” nevű kampánynak. Az akció április 14-én indult el, hónapokkal azután, hogy februárban amerikai-izraeli közös csapásokkal kezdetét vette az Irán elleni háború.

USA penzugyminiszterium.webp

Forrás: Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma

Az Egyesült Államok azóta többször is katonai akciókat hajtott végre Irán ellen, miközben tűzszüneti megállapodás elérésére törekszik. Rendezni kívánja továbbá a világ olajkereskedelme szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros körüli vitát. A stratégiai hajózási útvonalon halad át ugyanis a globális olajszállítás mintegy ötöde.

Bessent szerint a pénzügyminisztérium egyik legfontosabb célja Irán nukleáris programjának felszámolása.

“Ahogyan megígértük, a pénzügyminisztérium továbbra is követni fogja a pénz útját az Economic Fury program keretében – legyen szó a hagyományos bankrendszerről vagy digitális eszközökről –, hogy megakadályozza a rezsimet egy nukleáris fegyver kifejlesztésében.”

A legutóbbi szankciók bevezetésére négy nappal azután került sor, hogy Bessent nyilvánosságra hozta: az Irán elleni háború kezdete óta az amerikai hatóságok közel 1 milliárd dollárnyi kriptoeszközt foglaltak le iráni kriptotőzsdéktől és kriptotárcákból.

A Nobitex Irán “digitális dollárcsatornájának” központi eleme

A pénzügyminisztérium szerint a Nobitex, Irán legnagyobb kriptotőzsdéje továbbra is lehetővé teszi a tranzakciókat az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) és más, már korábban szankcionált szervezetek számára.

A blokklánc-elemzéssel foglalkozó Chainalysis kedden közzétett jelentése szerint a Nobitex áll Irán úgynevezett "digitális dollárcsatornájának" középpontjában. A platform az ország teljes kriptokereskedelmi volumenének körülbelül 50%-át bonyolítja.

Irán kriptotőzsdék.webp

A szankcionált iráni tőzsdék szorosan kapcsolódtak a rezsimhez.

Forrás: Chainalysis

A tárca azt is állítja, hogy a Nobitex hozzájárult az iráni lakosság elnyomásához azáltal, hogy elősegítette az államhoz köthető megfigyelési tevékenységeket. Az OFAC szankciós listájára felkerült a Nobitex vezérigazgatója, Seyed Ali Khoee, valamint az igazgatótanács elnöke, Amir Hossein Rad is.

A pénzügyminisztérium szerint az eddigi intézkedések révén “több tízmilliárd dollár” értékű finanszírozási csatornát zártak el az iráni rezsim és annak szövetségesei elől. Ezek közé tartoznak az állítólagos árnyékbanki hálózatok elleni fellépések, valamint azokkal a külföldi tisztviselőkkel és vállalatokkal szembeni intézkedések, amelyek Irán olajkereskedelmét vagy katonai tevékenységeit támogatják.

További híreink