Űrtechnológiával gyorsítaná az AI fejlődését Elon Musk

Elon Musk újra nagyobbat álmodott, mint a legtöbben mernének: az AI-adatközpontokat nem a Földön, hanem az űrben építené fel. Miközben az amerikai hatóságok már vizsgálják a SpaceX orbitális szuperszámítógép-tervét, Musk vagyona példátlan magasságba emelkedett a SpaceX és az xAI egyesítésével.

Egy lépéssel közelebb került a sci-fi ahhoz, hogy üzleti valóság legyen. Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság megnyitotta a társadalmi és szakmai egyeztetést a SpaceX azon kérelméről, amely egy nem geostacionárius műholdrendszer kiépítését célozza. A koncepció lényege, hogy az energiaéhes mesterségesintelligencia-számításokat kivinni a Föld légkörén túlra.

A tervek szerint akár egymillió, adatközpont-funkciókat ellátó műhold is pályára állhatna, amelyek nagy sávszélességű, lézeralapú optikai kapcsolatokkal kommunikálnak egymással. Ezek a műholdak nemcsak adatot továbbítanának, hanem valós időben feldolgoznák is azt, mielőtt a Starlink földi állomásaira érkezne. A rendszer az xAI modelljeit, köztük a Grokot szolgálná ki.

A válasz a villanyszámlában rejlik. Az AI-adatközpontok energiaigénye már most geopolitikai tényező. Az Egyesült Államokban 2024-ben körülbelül 183 terawattóra áramot fogyasztottak, ami nagyjából Pakisztán éves energiafelhasználásának felel meg. A növekedési görbe meredek, a helyi közösségek és szabályozók pedig egyre hangosabban tiltakoznak a víz- és energiaigényes hűtési rendszerek miatt.

A SpaceX érvelése szerint alacsony Föld körüli pályán a műholdak szinte folyamatos napenergiához jutnak, miközben nincs szükség hagyományos, vízalapú hűtésre. Musk szerint a globális AI-áramigény rövid távon sem fedezhető kizárólag földi megoldásokkal, hosszú távon pedig az űr az egyetlen skálázható út.

A SpaceX dokumentumaiban nyíltan hivatkozik a Kardasev-skálára, amely egy civilizáció fejlettségét az általa hasznosított energia alapján méri. A cél egy II-es szintű civilizáció felé tett lépés, amely képes egy csillag teljes energiakibocsátását hasznosítani.

Musk számítása szerint már a Nap energiájának elenyésző töredéke is messze több áramot jelentene, mint amennyit ma az egész világ együtt használ. Az űrbe telepített AI-adatközpont ezért nem egyszerű technológiai kísérlet, hanem egy hosszú távra szóló civilizációs irányváltás.

Elon Musk ezzel az első ember lett, akinek nettó vagyona átlépte a 800 milliárd dolláros határt. Jelenlegi becsült vagyona 852 milliárd dollár körül mozog, több száz milliárddal megelőzve a világ második leggazdagabb emberét. Érdekesség, hogy a Tesla - amely hosszú ideig Musk vagyonának gerincét adta - ma már „csak” másodlagos szereplő a portfólióban.

A vállalkozó körülbelül 12 százalékos Tesla-részesedése 178 milliárd dollárt ér, míg a részvényopciók további nagyjából 124 milliárdot képviselnek. A valódi súlypont egyértelműen a magáncégekhez, mindenekelőtt a SpaceX–xAI konglomerátumhoz került át.

Az FCC döntése egyelőre csak az egyeztetési folyamat kezdetét jelenti. Március 6-ig kutatók, környezetvédők és iparági versenytársak is véleményt mondhatnak a tervről. A legnagyobb kérdések a versenyjogi hatások, valamint az űrszemét további növekedése körül forognak.