Valójában chatbot írta? Trump vámpolitikája nagyon fura

Donald Trump legújabb vámtervétől hangos az internet – és nem csak azért, mert megint megosztó. Gazdasági szakértők szerint az egész olyan, mintha egy mesterséges intelligenciát kértek volna meg a képlet kidolgozására. És ami még durvább: lehet, hogy tényleg így történt.

Vámpolitika vagy matekpélda?

A Trump-adminisztráció nemrég mutatta be új vámtervét, ami már az első pillanatban kiverte a biztosítékot közgazdász körökben. Az egész alapja egy furcsán egyszerű és valószínűtlenül irreális képlet: kereskedelmi hiány osztva az importtal.

A szerdán bejelentett vámpolitika alapból 10%-os vámot vetne ki szinte minden importcikkre, de bizonyos országokra ettől sokkal magasabb, egyedi tarifákat szabtak ki. Trump például olyan számokat említett, mint 39% az Európai Unióra, 49% Kambodzsára, és 10% a Heard és McDonald-szigetekre – ez utóbbi egy ausztrál terület, ahol kizárólag pingvinek laknak.

Ez most komoly? AI-t kérdeztek meg?

Az online közösség persze nem hagyta szó nélkül a dolgot. Pár órán belül már mindenki azon viccelődött, hogy a Fehér Ház inkább chatbotokhoz fordult, mint közgazdászokhoz. És az igazság? Elég ijesztő.

A legnépszerűbb AI chatbotok – mint Claude, Gemini, Grok – mind ugyanazt a képletet javasolták, amit a Trump-kormány is használt: kereskedelmi hiány osztva importtal. Claude még egy "korrekciós tényezőt" is hozzátett – egy 0.5x szorzót, amit Trump szimplán csak úgy választott ki, hogy "kicsit engedékenyebbnek tűnjön."

Amikor a képlet visszafelé sül el

Néhány kíváncsi felhasználó konkrétan megkérdezte a chatbotokat, hogy ez most tényleg egy hiba volt-e. Az egyik legvirálisabb interakcióban Grok nevű AI ezt válaszolta:

„A Trump-adminisztráció tényleg elrontotta a vámtarifák számítását, mert egy olyan képletet használt, amit valójában a vámtarifák változásának kiszámítására terveztek – nem arra, hogy indokolják vele a tényleges tarifákat, amiket más országok állítólag ránk vetnek ki. Ez hibásan tükrözte a külföldi vámpolitikát, és olyan amerikai vámokat eredményezett, amelyek nem valós visszavágást jelentenek, mivel nem valós vámakadályokon, hanem kereskedelmi hiányon alapulnak.”

A válasz rávilágított arra is, hogy a hiba nemcsak a képlet félreértéséből fakadt, hanem abból is, hogy alapjaiban nem értették meg a nemzetközi kereskedelem működését.

„Vibe kódolás”: új korszaka a döntéshozatalnak?

A tech-világ persze nem bírta ki, hogy ne szórakozzon ezen egy kicsit. Rohit Krishnan techkommentátor szerint ez lehet az első alkalom, amikor mesterséges intelligenciát alkalmaztak geopolitikai döntéshozatalra.

Egyesek még tovább mentek, és azt állították: a Trump-kormány "vibe kódolt" egy vámpolitikai képletet – ez pedig az emberiség történetének első „vibe alapú kormányzása” lehetett.

Mások szerint ez az egész epizód csak a „vibe tariff” vagy „vibe policymaking” néven fog bevonulni a történelembe.

Mi is az a „vibe kódolás”?

Ha nem vagy képben a „vibe kódolás” fogalmával, itt egy rövid gyorstalpaló: ez azt jelenti, hogy valakit vagy valamit (pl. egy AI-t) megkérsz, hogy oldjon meg valamit helyetted – anélkül, hogy pontosan tudnád, mit csinál, nem felügyelnéd a folyamatot, és a következmények sem igazán érdekelnek. Csak úgy... „érzésre”.

És amikor kormányzol ilyen módszerrel? Nos, akkor nem ártana azért pár valódi szakértőt is bevonni. Mert különben az lesz, mint most: egy fura, túlbonyolított és gazdaságilag életképtelen egyenlet határozza meg az egész nemzetközi vámpolitikát.

Lehet, hogy nem AI tanácsadókra, hanem jobb prompt mérnökökre lett volna szükség.

A jövő már itt van – csak kicsit kaotikus

Ez az egész történet egyszerre szórakoztató és nyugtalanító. Eljött az idő, amikor mesterséges intelligenciák képesek politikai döntésekre hatni – akár úgy is, hogy a döntéshozók maguk sem értik, mit kaptak válaszként. A kérdés már csak az: vajon tényleg „vibe alapján” kellene vezetni országokat?

Egy biztos: ez a vámpolitikai sztori még sokáig beszédtéma marad. És lehet, hogy egy nap majd történelemórán is tanítják – mint a pillanatot, amikor az emberiség először bízta rá a külkereskedelmet egy AI-ra… csak úgy, érzésből.