Zaporizzsjai atomerőmű kriptobányászatra állhat át Ukrajna nélkül

Orosz sajtóértesülések szerint az USA és Oroszország a háttérben arról egyeztet, hogy a létesítmény a jövőben Bitcoin-bányászatot szolgálhatna - Ukrajna bevonása nélkül.

A Kreml hivatalos napirendje szerint Vlagyimir Putyin december végi Államtanácsi ülésén kormányzati képzési kérdések kerültek terítékre. A Kommerszant elemzője, Andrej Kolesznyikov szerint azonban a valódi üzenet egészen máshol húzódott. Putyin állítólag arról beszélt, hogy az Egyesült Államok érdeklődést mutatott a zaporizzsjai atomerőmű egy lehetséges részesedése iránt, mégpedig kriptovaluta-bányászati célokra.

Ez a felvetés gyökeresen átrajzolná az erőmű szerepét. A frontvonal egyik legveszélyesebb pontjából hirtelen globális digitális infrastruktúra válhatna, ahol atomenergia hajtaná a Bitcoin-hálózatot. Az elképzelés egyszerre energiapolitikai, technológiai és diplomáciai kérdés, ritkán látott elegyet alkotva.

Európa legnagyobb atomerőművét az orosz hadsereg 2022 márciusában foglalta el. A működtetést azóta is ukrán mérnökök végzik, akiknek orosz útlevelet kellett felvenniük, hogy a helyükön maradhassanak. Ez a kényszerű együttműködés sokak szerint már most előképe annak a közös üzemeltetési modellnek, amely a béketárgyalásokon fel-felbukkan.

A fő vita arról szól, ki gyakorolja a kontrollt az erőmű felett. Orosz források szerint az amerikai fél egy háromoldalú, egyenlő - 33 százalékos - megosztást javasolt, amerikai irányítással. Kijev ezt elutasítja, és inkább egy amerikai-ukrán, fele-fele arányú konstrukciót támogatna, amelyben Washington dönthetne arról, ad-e át részesedést Moszkvának.

A helyzet pikantériája, hogy a zaporizzsjai atomerőmű jelenleg nem termel áramot. Mind a hat reaktor leállított állapotban van, a létesítmény dízelgenerátorokra támaszkodik, miközben az ukrán villamosenergia-hálózatot több ezer rakétacsapás érte az elmúlt években.

Elméleti síkon azonban óriási potenciál rejlik benne. Egy teljes kapacitáson működő ZNPP akár a világ legnagyobb Bitcoin-bányászfarmjait is kiszolgálhatná. Összehasonlításképp: Ukrajna jelenlegi kriptobányászata nagyságrendileg 30-40 kilowattórát használ, miközben egy ilyen atomerőmű több gigawattnyi teljesítményt képes leadni. A biztonsági kockázatok, a hálózati károk és a nemzetközi jogi korlátok miatt azonban az újraindítás belátható időn belül irreális.

Oroszország nem ideológiai okokból közeledik a kriptóhoz, hanem pragmatikus számításból. 2024-ben legalizálták a Bitcoin-bányászatot, szigorú regisztrációs és adózási feltételek mellett. 2025-re országos bányászgép-nyilvántartás indult, hogy visszaszorítsák az illegális áramfelhasználást.

A tervek szerint 2026. július 1-jén indul egy államilag kontrollált digitális eszközrendszer, amely a nagy intézményi szereplőknek széles mozgásteret adna, miközben a lakossági befektetők éves szinten legfeljebb 300 ezer rubelig kísérletezhetnének. 2027-től minden ezen kívüli kriptotevékenység illegális banki műveletnek minősülne.

Oroszország ma a globális Bitcoin-hashráta becslések szerint 4 és 16 százaléka között mozog, ezzel a világ egyik legnagyobb bányászközpontja. Szibéria olcsó energiája és hideg éghajlata természetes előnyt biztosít, miközben a bányászat lehetőséget ad a felesleges energia pénzzé tételére és devizabevételek szerzésére a nyugati szankciók közepette.

Ebben a kontextusban a zaporizzsjai atomerőmű körüli kriptotárgyalások már nem tűnnek elszigetelt ötletnek. Sokkal inkább egy nagyobb stratégia kirakósdarabjai, ahol az atomenergia, a Bitcoin és a geopolitika ugyanazon a sakktáblán mozog.