Kazahsztán és Kirgizisztán is állami Bitcoin‑tartalékot tervezhet

A kirgiz kormány szeptember első napjaiban benyújtotta a „Virtuális eszközök” törvény módosítását, amely állami kripto‑tartalék létrehozását és kormányzati hátterű bányászatot is kilátásba helyezett. 

A parlament illetékes bizottsága szeptember 8–9-én több olvasatban rábólintott a csomagra, amelyet a helyi sajtó szerint Bakyt Sydykov gazdasági és kereskedelmi miniszter ismertetett.

Bár a közösségi médiában „Bitcoin‑stratégiai tartalékként” terjed a hír, a kirgiz szöveg tágabban, kriptovaluta‑tartalékról beszél. Energiaoldalon a kormány a hőerőművek helyett elsősorban vízerőművekre támaszkodna: jelenleg 17 kis vízerőmű működik, további 15 projekt előkészítés alatt áll, külön bányászati tarifával. Ha átmegy a plenárison is, az állam intézményes szereplőként léphet be a bányászatba és a nemzeti kripto‑vagyon felépítésébe.

Korábban Kazahsztánból érkeztek hasonló hírek és az ázsiai Bhután már köztudottan nagyobb mennyiségű bitcoint birtokol.

Az Egyesült Államok 2025. március 6-án elnöki rendelettel hozta létre a Stratégiai Bitcoin Tartalékot, amelyet március 11‑én közzétettek a Federal Registerben is. A tartalék magját a korábban elkobzott, állami tulajdonba került BTC-k képezik, konkrét stratégiával: nem eladni, hanem stratégiai eszközként tartani azokat.

A kongresszusban március 14‑én egy H.R. 2112 számon kísérő törvényjavaslat is benyújtásra került. A lépés új állami standardot festett: a bitcoin nem csupán lefoglalt vagyon, hanem pénzügyi tartalékelem egyaránt. Ez a keretrendszer jelenleg rezonál Közép‑Ázsiában is: ha Kirgizisztán és később Kazahsztán a saját kripto‑tartalékát jogszabályba foglalja, az amerikai modell – állami kezelés, intézményi governance, transzparens elszámolás – könnyen hivatkozási alappá válhat a világ döntéshozói számára.