Trump európai vámfenyegetései esésbe küldték a Bitcoint

Egyetlen hétvégi politikai nyilatkozat elég volt ahhoz, hogy meginogjon a kriptopiac, miközben a befektetők menedéket kerestek a hagyományos eszközökben. Donald Trump új vámfenyegetései Európával szemben nemcsak a Bitcoint küldték lejtmenetbe, hanem történelmi csúcsra lökték az arany és az ezüst árát is. 

A hétfői kereskedés elején a Bitcoin ára néhány óra alatt közel 3 500 dollárt esett, 95 450 dollárról egészen 92 000 alá csúszva. Ez 3,6 százalékos visszaesést jelentett, ami önmagában sem lenne példátlan, a kísérőjelenségek azonban sokatmondóbbak voltak. Négy óra leforgása alatt mintegy 786 millió dollárnyi long pozíció égett el, a 24 órás likvidálások összege pedig meghaladta a 875 millió dollárt a Coinglass számai alapján.

A pánik gyorsan terjedt az altcoinok piacán is, miközben a Bitcoin csak mérsékelten tudott korrigálni. A CoinMarketCap adatai szerint a vezető kriptovaluta piaci kapitalizációja jelenleg 1,86 billió dollár, dominanciája pedig 59 százalék fölé emelkedett, ami arra utal, hogy a befektetők elsősorban a kisebb kockázatú kriptoeszközökből vonultak vissza. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a napi kereskedési volumen 145 százalékkal ugrott meg, 40 milliárd dollárra, ami azt jelzi, hogy az érdeklődés nem tűnt el.

A piaci sokk kiváltó oka Donald Trump bejelentése volt, amely szerint az Egyesült Államok február 1-jétől 10 százalékos vámot vetne ki több európai ország - köztük Németország, Franciaország, Dánia, Svédország, Hollandia és Finnország - exportjára. A fenyegetés nem állt meg itt: amennyiben júniusig nem születik megállapodás Grönland ügyében, a vámkulcs akár 25 százalékra is emelkedhet. A listán az Egyesült Királyság és Norvégia is szerepel, ami különösen érzékenyen érintheti a transzatlanti kapcsolatokat.

Az európai válasz gyors és szokatlanul kemény volt. Emmanuel Macron francia elnök nyíltan sürgette az EU úgynevezett „anti-coercion instrumentjének” aktiválását, amelyet Brüsszelben csak „kereskedelmi bazookaként” emlegetnek. Ez az eszköz lehetővé tenné az Egyesült Államok hozzáférésének korlátozását az európai piacokhoz. Mindeközben az Európai Unió egy 93 milliárd euró értékű, korábban jegelt megtorló vámcsomagot is újra elővett, ami egyértelmű üzenet Washington felé: most nem csak diplomáciai szinten zajlik az adok-kapok.

Miközben a kriptoeszközök estek, a klasszikus menedékek szárnyaltak. Az arany határidős jegyzései történelmi csúcsra, unciánként 4 681 dollárra emelkedtek, az ezüst pedig először lépte át a 94 dolláros szintet. Ez a mozgás látványosan rámutatott arra, hogy a befektetők továbbra sem kezelik egységesen a Bitcoint és a nemesfémeket válsághelyzetben.

A részvénypiaci határidős indexek is vörösben nyitottak, ami tovább erősítette a kockázatkerülő hangulatot. Több piaci elemző szerint a kriptó jelenleg inkább technológiai részvényként viselkedik, semmint infláció elleni fedezetként. Ez különösen fájó lehet azoknak, akik az elmúlt években a Bitcoint „digitális aranyként” pozicionálták.

A kriptopiaci szakértők sem egységesen látják az esés okait. A Bitrue kutatási vezetője, Andri Fauzan Adziima szerint Trump vámfenyegetései klasszikus risk-off környezetet teremtettek, amelyben a Bitcoin az elsők között kapott ütést. Más elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a piac már eleve feszült volt.

Rachael Lucas, a BTC Markets elemzője szerint a visszaesés nem kizárólag geopolitikai eredetű. A kriptoszektor már a napokban gyengélkedni kezdett, miután az amerikai kriptoszabályozási törvénytervezetet határozatlan időre levették a napirendről, részben a Coinbase támogatásának visszavonása miatt. Ehhez jött hozzá a profitrealizálás és egy technikai törés: a Bitcoin letörte az 50 hetes mozgóátlagot, ami algoritmikus eladási hullámot indított el.

Lucas szerint, ha a makrogazdasági nyomás fennmarad, nem kizárt, hogy a Bitcoin rövid távon a 67 000 és 74 000 dollár közötti zónát is leteszteli. Ez már nemcsak a spekulánsokat, hanem a hosszabb távú befektetőket is komoly döntések elé állítaná.