Megosztja a kriptoipart a Coinbase által bírált CLARITY Act

Az amerikai CLARITY Act támogatói történelmi áttörést látnak, miközben a Coinbase szerint a szigorúbb kriptoszabályozás veszélyezteti az innovációt.

Két táborra szakadt kriptóelit

A kriptoszektor évek óta szabályozási tisztánlátásért lobbizik, ám amikor végre megszületett egy kézzelfogható jogszabálytervezet, az iparág saját megosztottsága került előtérbe. A Clarity Act nemcsak a politikai vitákat hozta felszínre, hanem azt is megmutatta, hogy a kriptó szereplői még egymás között sem tudnak megegyezni abban, milyen irányba kellene továbbhaladni.

Chris Dixon, az a16z Crypto vezető partnere szerint a törvénytervezet alapvetően azt nyújtja, amit az iparág régóta kér. Úgy fogalmazott, hogy republikánusok, demokraták és még a Trump-adminisztráció idején is széles körű egyeztetés zajlott annak érdekében, hogy megőrizzék a decentralizációt, védjék a fejlesztőket és esélyt adjanak az új belépőknek. Dixon nem állítja, hogy a szöveg hibátlan, de szerinte most kell előre tolni, ha az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet akar játszani a kripto jövőjében.

Hasonlóan optimista hangot ütött meg a Coin Center igazgatója, Peter Van Valkenburgh is, aki szerint a jelenlegi változat jó alapot adhat a további munkához. A szenátusi bankbizottság azonban az utolsó pillanatban elhalasztotta a tervezet tárgyalását, ami már önmagában jelzi, mennyire kényes politikai kérdésről van szó.

Coinbase: „rosszabb lenne, mint a jelenlegi káosz”

A feszültség akkor robbant igazán, amikor az Egyesült Államok legnagyobb kriptotőzsdéje, a Coinbase hivatalosan is kihátrált a törvény mögül. Brian Armstrong vezérigazgató 48 órán át tanulmányozta a 278 oldalas tervezetet, majd egyértelműen kimondta: ebben a formában nem tudják támogatni.

Armstrong szerint a szöveg túl sok ponton ártana az iparágnak. Úgy látja, hogy gyakorlatilag ellehetetlenítené a tokenizált részvényeket, szigorú korlátokat húzna a DeFi köré, és olyan jogosítványokat adna az államnak, amelyek súlyosan sértik a pénzügyi magánszférát. Emellett gyengítené az árupiaci felügyelet szerepét, miközben a SEC befolyását növelné, ami az innováció rovására menne.

A stablecoinoknál tervezett módosítások Armstrong szerint különösen veszélyesek. A jutalmazási mechanizmusok betiltása nemcsak a felhasználóknak ártana, hanem gyakorlatilag megnyitná az utat a bankok előtt, hogy jogszabállyal zárják ki az új versenytársakat. A Coinbase vezére kemény mondattal zárta értékelését: inkább semmilyen törvény, mint egy rossz törvény.

Banki érdekek a sorok között

A háttérben egyre több iparági szereplő beszél nyíltan arról, hogy a CLARITY Act valójában nem a kriptó szabályozásáról, hanem a banki pozíciók védelméről szól. Több mint ötven banki és bankszövetségi szervezet támogatta a tervezetet, amely kritikusai szerint egy 6,6 billió dolláros „védelmi csomag” a hagyományos pénzügyi rendszer számára.

Az amerikai bankok átlagosan 0,1 százalékos kamatot fizetnek a betétekre, miközben a stablecoin-kibocsátók amerikai államkötvényekben parkoltatják a fedezetet, jelenleg nagyjából 4,5 százalékos hozam mellett. Ha ebből a hozamból a felhasználók is részesülhetnének, a bankok gyorsan elveszítenék a betéti versenyt.

Egy kansasi jegybanki tanulmány szerint versenyképes stablecoin-kamatok esetén a banki betétek közel 26 százaléka tűnne el, ami mintegy 1,5 billió dollárnyi hitelezési kapacitás kiesését jelentené. A CLARITY Act egyik sokat vitatott szakasza éppen ezt zárná ki: bármilyen formában megtiltaná a hozamfizetést, legyen szó kibocsátóról, tőzsdéről vagy partnercégekről.

Tim Draper kockázati tőkebefektető szintén a Coinbase vezérigazgatója mellé állt, kijelentve:

„Brian Armstrongnak igaza van ebben a kérdésben. A Szenátus jelenlegi kompromisszumos javaslata rosszabb, mintha egyáltalán nem lenne törvényjavaslat. Úgy tűnik, a bankok beleavatkoztak a dolgokba.”

A Bitcoin már a döntések előtt lép

A Bitcoin a hét közepén még 97 600 dollár fölé emelkedett, azóta azonban visszább csúszott az árfolyam. Gracie Lin, az OKX szingapúri vezérigazgatója szerint ez tipikus példája annak, amikor a piac már jóval a politikai döntések előtt beárazza a várható kimeneteleket.

Az árfolyamot jelenleg több tényező is támogatja: élénk az érdeklődés a spot ETF-ek iránt, javult a piaci likviditás, és egyre többen bíznak abban, hogy az Egyesült Államokban előbb-utóbb mégis kialakul egy működőképes szabályozási keret. A következő hetekben a befektetők három irányba figyelnek egyszerre: merre mozdul a CLARITY Act a szenátusi tárgyalások során, mennyire maradnak tartósak az ETF-beáramlások, és hoz-e meglepetést a Fed január végi ülése.