Az ESMA veheti át a kriptotőzsdék uniós szintű felügyeletét

Az EKB támogatja, hogy az ESMA felügyelje a kriptotőzsdéket uniós szinten, csökkentve a szabályozási széttagoltságot és a piaci kockázatokat.

Szigorúbb kontroll: Az EKB és az ESMA szövetsége

Az európai szabályok eddigi széttagoltsága lehetővé tette a kriptocégeknek, hogy a számukra legkedvezőbb és legengedékenyebb országot válasszák ki székhelyüknek. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a globális tőzsdék - mint például az Írországban bejegyzett Coinbase - olyan tagállamba települtek, ahol a felügyeleti követelmények lazábbak voltak. Az EKB mostani támogatása ennek vetne véget: a javaslat értelmében a közvetlen ellenőrzési jogkör a párizsi székhelyű Európai Értékpapír-piaci Hatósághoz (ESMA) kerülne.

A 2025-ben életbe lépett MiCA-keretrendszerre épülő új tervezet már nem csupán a kriptoeszközök osztályozásával, hanem az intézményi szintű kontrollal foglalkozik. Az ESMA felügyelete a nemzeti standardoknál jóval szigorúbb követelményeket támaszt: kötelező független megfelelési funkciókat, transzparens kockázatkezelési rendszereket és a vezetőségi tagok alkalmasságának folyamatos, szigorú vizsgálatát írja elő. Az EKB emellett egy megfigyelői széket is kért az ESMA igazgatótanácsában, hogy közvetlen rálátása legyen a kriptopiaci likviditási folyamatokra.

Kritériumok és küszöbök: Kik kerülnek az ESMA radarjára?

A javaslat pontosan meghatározza, mely vállalatok kerülnek ki a nemzeti hatóságok jogköre alól. A besorolás első pillére a számszerű küszöbökön nyugszik: ide tartozik az egymilliónál több aktív uniós felhasználó, a 3 milliárd eurót meghaladó eszközállomány, vagy a jelentős, határokon átnyúló ügyfélkör.

A minőségi kritériumok azonban ennél jóval szélesebb hálót vetnek ki. Közvetlen ellenőrzésre számíthat minden olyan platform, amely:

• likviditási vagy letétkezelési központként szolgál kisebb tőzsdék számára;

• mélyen beágyazódott a hagyományos uniós bankrendszerbe;

• egyszerre lát el tőzsdei, letétkezelői és stabilcoin-kibocsátói funkciókat.

Ez utóbbi kategória a legvitatottabb, mivel tág lehetőséget ad a hatóságnak a mérlegelésre, ami várhatóan jogi csatározásokhoz vezet majd a tőzsdék és a szabályozók között.

Célkeresztben a piacvezetők: Binance, Coinbase és Bitpanda

A tervezet hatása három különböző piaci modellnél figyelhető meg leginkább:

• Binance: A 300 millió globális felhasználóval és 170 milliárd dollárnyi ügyfélvagyonnal rendelkező óriás minden számszerű korlátot nagyságrendekkel túllép.

• Coinbase: Esetükben a stratégiai alapokon nyugvó írországi bejegyzés válik bizonytalanná, mivel a központi felügyelet semmissé tenné a választott helyi szabályozási előnyöket.

• Bitpanda: Bár felhasználószáma alacsonyabb, a Deutsche Bankkal fenntartott partnersége és a 2026-ra tervezett frankfurti IPO-ja miatt olyan mértékű pénzügyi integrációt képvisel, amely automatikusan központi felügyeletet von maga után.

Gazdasági érdekek és politikai ellenállás

A javaslat jelenleg a tagállamok és az Európai Parlament közötti egyeztetési szakaszban van. A politikai törésvonalak a nemzeti gazdasági érdekeket tükrözik: míg Franciaország és Németország - akik nem veszítenek jelentős befolyást - támogatják a központosítást, addig Írország, Luxemburg és Málta élesen ellenzi azt. Ezen államok pénzügyi szektora jelentős bevételtől eshet el, ha a náluk bejegyzett cégek felügyeleti díjai és adminisztrációja Párizsba költözik.

Az ellenző tagállamok egyik érve az ESMA jelenlegi erőforrásainak hiánya: az intézménynek jelentős bővítésre lenne szüksége a feladat ellátásához, ami lassíthatja az átmenetet. A legvalószínűbb kimenetel egy „felvizezett” verzió, ahol a küszöbszámokat megemelik, hogy kevesebb cég essen a szigor alá.