Kriptós tőkekövetelményeket sürgetnek a bankoknak

Cynthia Lummis és republikánus társai azt követelik, hogy a bankok átláthatóbb és fair szabályok mellett tarthassanak kriptót.

Republikánus szenátorok a szigorú kriptós tőkekövetelmények újragondolását kérik

Egy republikánus szenátorokból álló csoport – élén Cynthia Lummisszel – nekiment az amerikai bankokra vonatkozó jelenlegi kriptós tőkekövetelményeknek, és azok újragondolását kéri a felügyeletektől. Szerintük a mostani szabályok gyakorlatilag ellehetetlenítik, hogy a bankok érdemben kriptoeszközöket tartsanak a mérlegükön.

A szenátorok azt szeretnék elérni, hogy a digitális eszközök tőkekezelése átláthatóbb, kiszámíthatóbb és technológia-semleges legyen, vagyis ne pusztán azért legyen extrém szigorú, mert kriptóról van szó.

Ha sikerrel járnak, az utat nyithatna a banki kriptószolgáltatások szélesebb körű terjedése előtt, ami hosszabb távon az egész piac érettségét és likviditását növelheti.

Cynthia Lummis levele az amerikai bankfelügyeletekhez és a főbb címzettek szerepe

Cynthia Lummis május 27-én egy hivatalos levelet küldött több amerikai pénzügyi felügyelet vezetőjének, köztük Michelle Bowman Fed-felügyeleti alelnöknek, az FDIC elnökének Travis Hillnek és az OCC élén álló Jonathan Gouldnak. A levélben – amelyhez több republikánus szenátor, például Dan Sullivan, Bill Hagerty, Bernie Moreno, Ted Budd és Jon Husted is csatlakozott – a képviselők elismerték a márciusi iránymutatást, amely tisztázta a tokenizált értékpapírok tőke-kezelését.

(Forrás: Cynthia Lummis)

Ugyanakkor azt kérik, hogy a hatóságok erre építve dolgozzanak ki „fair capital treatmentet” a mérlegben tartott digitális eszközökre is. A címzettek kulcsszereplők abban, hogyan kell a bankoknak tőkét képezniük a kriptós kitettségeikre, ezért a levél közvetlen nyomásgyakorlás a jelenlegi, túlzottan szigorúnak tartott szabályok enyhítésére.

A 1250 százalékos kockázati súly és a Basel-szabályok hatása a kriptót tartó bankokra

A szenátorok legnagyobb kifogása a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság régóta érvényben lévő szabálya, amely a legtöbb kriptoeszközre 1250 százalékos kockázati súlyt ír elő. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a banknak gyakorlatilag a teljes kriptokitettségével megegyező, vagy azt meghaladó mennyiségű tőkét kell tartalékolnia, mintha a legkockázatosabb eszközök közé tartozna.

A levél szerint ez de facto tiltást eredményez: ilyen feltételek mellett szinte egyetlen banknak sem éri meg komolyabb kriptópozíciót vállalni a mérlegében. A republikánusok azt hangsúlyozzák, hogy ez a kockázati súly nem egy valós, adat alapú kockázati profilra épül, ezért arra kérik a felügyeleteket, hogy technológia-semleges, a tényleges kockázatokat jobban leképező tőkekövetelményt dolgozzanak ki.

Mit hozhat a CLARITY Act a kriptovaluta piacnak és a banki kriptoeszközöknek

A most tárgyalt CLARITY Act jelenti a tágabb szabályozási keretet, amelybe a kriptós tőkekövetelmények is beleilleszkednek. A tervezet jelenlegi formájában egyértelműbben osztaná fel a feladatokat az Értékpapír-felügyelet (SEC) és az árupiaci felügyelet (CFTC) között, és kifejezetten lehetővé tenné, hogy a bankok digitális eszközöket és blokkláncot használjanak fizetésekre, hitelezésre, letétkezelésre és kereskedésre.

A szenátorok szerint ez a jogszabály „elkerülhetetlenül” új tőke- és kockázatkezelési iránymutatást igényel majd a felügyeletektől.

Ha a CLARITY Act átmegy a szenátuson, az jelentősen csökkentheti a jogi bizonytalanságot, és megnyithatja az utat a nagyobb intézményi és banki szereplők előtt a kriptovaluta piacon, ami a likviditásra és az elfogadottságra is erősítő hatással lehet.