Orosz vádak szerint kriptóval tűnne el az USA államadóssága

Anton Kobyakov az állítja, hogy az USA a kriptopiac átírásával és a stabilcoinokkal játszmázik, hogy eltörölje óriási államadósságát mások kárára.

Az USA kriptóval indítaná újra a gazdasági rendszert

Anton Kobyakov, Vlagyimir Putyin egyik befolyásos tanácsadója azt állítja: az Egyesült Államok a kriptovaluták és az arany piacának átírásával akarja lenullázni óriási, 35 ezer milliárd dolláros államadósságát. A recept szerinte egyszerű: stabilcoinokba terelni az adósságot, majd elinflálni – mindezt a világ többi részének kárára.

A kelet-oroszországi Vlagyivosztokban megrendezett Keleti Gazdasági Fórumon Kobyakov nem kertelt: Washington a kriptó- és aranypiac szabályait próbálja újraíratni, hogy megoldja pénzügyi válságát.

„35 ezer milliárd dollárnyi adósságuk van. Ezt átterelik a kriptófelhőbe, elértéktelenítik - és újrakezdik. Ez a valóság azoknak, akik vakon lelkesednek a kriptóért” – fogalmazott.

Történelmi párhuzamok: amikor Amerika újraírta a pénzügyi szabályokat

Kobyakov emlékeztetett: nem ez lenne az első alkalom, hogy az Egyesült Államok világméretű árat fizettet másokkal. A harmincas években Roosevelt kivezette az aranyfedezetet a dollár mögül, majd Nixon a hetvenes években végleg megszakította a kapcsolatot a nemesfémmel. Most, fél évszázaddal később, a kriptó lehet az eszköz egy újabb globális pénzügyi resethez.

A tanácsadó szerint Washington célja nem csupán az adósság kezelése. A dollár iránti bizalom erodálódik, a kriptovaluták pedig - minden kockázatuk ellenére - alternatívát kínálnak. Az USA számára a stabilcoinok lehetnek a híd, amely egyszerre tartja fenn a dollár dominanciáját és ad új lehetőséget az adósság eltüntetésére. Ezt erősítette meg idén nyáron az amerikai pénzügyminiszter is, amikor úgy fogalmazott: a kriptó „nem gyengíti, hanem erősítheti” a dollár hatalmát.

A kriptoközösség egy része nem aggódik, sőt, lehetőséget lát a válságban. A Coinbase vezére, Brian Armstrong júniusban arról beszélt, hogy az amerikai adósságválság akár a Bitcoin globális tartalékvalutává válásának katalizátora is lehet. Mások inkább fenntartásokkal figyelik a stabilcoinok térnyerését, amelyek mögött egyre aktívabb politikai szándék sejlik fel.

Orosz válasz: rubel a blokkláncon

Miközben Kobyakov bírálja Washingtont, Moszkva sem tétlen. Az orosz állami médiában júliusban arról számoltak be, hogy egy fegyveripari konszern rubel-alapú stablecoin fejlesztésén dolgozik, amely a Tron blokkláncon indulhat. Bár 2022-ben Oroszország még betiltotta a kriptós fizetéseket, azóta nyitottabbá vált a digitális elszámolásokra, különösen a nemzetközi kereskedelemben.

Az Egyesült Államok államadóssága 2025 augusztusában átlépte a 37 billió dollárt, ami azt jelenti, hogy körülbelül öt havonta újabb ezermilliárddal gyarapodik, miközben a kamatterhek is meredeken emelkednek. Ez a pénzügyi spirál adja az alapját azoknak a vádaknak, amelyeket Putyin tanácsadója, Anton Kobyakov fogalmazott meg.

A valóság azonban nem csak geopolitikai vádakkal írható le. A Bank of International Settlements (BIS) - a világ központi bankjait képviselő pénzügyi intézmény - élesen bírálta a stabilcoinokat. A BIS szerint ezek a digitális eszközök nem felelnek meg az alapvető pénzfunkcióknak: hiányzik belőlük a központi banki háttér (így nincs pénzpiaci biztosíték), se rugalmasságuk nincs a hitelezéshez. Emellett anonim jellemvonásuk miatt a pénzmosás és egyéb illegális tevékenységek kedvelt eszközeivé válhatnak. Még ha lenne is szándék az adósság "kriptófelhőbe" helyezésére, a technikai és szabályozási törékenység miatt ez inkább veszélyforrás, semmint megbízható menekülőút lehetne.