SEC szabályt törölne, jöhet a részvénytokenizáció

Az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) 2026. június 11-én olyan javaslatot tett közzé, amely teljesen kivezetné a nemzeti piaci rendszer két kulcsszabályát: a „trade-through” tilalmat tartalmazó Rule 611-et és a jegyzési korlátokat szabályozó Rule 610(e)-t.

A Rule 611 lényege, hogy egy részvényügyleten nem lehet rosszabb árat adni, mint ami egy másik tőzsdén elérhető, így védi a befektetőt a „rosszabb végrehajtástól”.

A SEC most azt vizsgálja, hogy ezt a merev, centralizált tőzsdei struktúrára tervezett védelmet egy rugalmasabb „best execution” keretrendszer váltsa fel. A lépés illeszkedik a 2025 augusztusában indított „Project Crypto” irányába, amellyel a felügyelet kifejezetten a digitális eszközök és a blokklánc beemelésére készíti fel az amerikai tőkepiac szabályozását.

A probléma nem csak az, hogy egy AMM nem lát rá az összes többi piaci árra, hanem az is, hogy a pool ára folyamatosan és automatikusan mozog, minden swap után új egyensúlyi szintre ugrik.

A Rule 611 és a kapcsolódó order protection logika abból indul ki, hogy létezik egy egységes, pillanatnyi „legjobb ár”, amit a kereskedési helyszíneknek követniük kell.

A DeFi-ben ezzel szemben párhuzamos poolok, különböző likviditási szintek és eltérő árképzési görbék működnek egymás mellett, amelyek természetes módon csúsznak szét. Emellett az AMM nem tudja „megállítani” a végrehajtást csak azért, mert egy másik DeFi poolban vagy centralizált tőzsdén elvileg lenne jobb ár, így a hagyományos order protection követelménye technikailag teljesíthetetlen. Ezért ütközik a jelenlegi szabályrendszer frontálisan a DeFi-s részvénytokenizációval.

Alex Thorn, a Galaxy Digital kutatási vezetője szerint az SEC mostani javaslata „az egyik legnagyobb unlock eddig” a tokenizált amerikai részvények számára. Úgy látja, hogy a Rule 611 miatt egy, tokenizált részvényeket kezelő AMM gyakorlatilag folyamatosan trade-through-öt követne el, ezért jelenleg könnyen illegális kereskedési helyszínnek minősülhetne az Egyesült Államokban.

(Forrás: Alex Thorn)

Ha a szabályt kivezetik, és helyette egy rugalmasabb „best execution” elv kerül előtérbe, akkor ez a jogi aknamező nagy része eltűnhet a DeFi-alapú részvénytokenizáció elől. Thorn szerint ez nem csak technikai részletkérdés: egy egész, on-chain US részvénypiac előtt nyílhat meg az út, ahol a tokenizált részvények AMM poolokban, 0-24-ben, globálisan hozzáférhetően kereskedhetők. Az SEC most 60 napos véleményezési időszak mellett teszteli, mennyire vállalható ez az irány a piac szereplői számára.

Ha a Rule 611 valóban kikerül a képből, az első számú nyertes a jogi kockázattól eddig visszariadó tokenizált részvénypiac lehet. Egy „best execution” alapú keret sokkal könnyebben összeegyeztethető a DeFi logikájával, így reálissá válhat, hogy amerikai részvények on-chain, AMM poolokban cseréljenek gazdát anélkül, hogy minden swap potenciális szabálysértés lenne.

Ez kaput nyithat a komolyabb, intézményi szereplők előtt is, akik eddig a szabályozási szürkezóna miatt óvatosak voltak. Ugyanakkor érdemes észben tartani, hogy most még csak egy SEC-javaslatról beszélünk: 60 napos konzultáció jön, ahol a hagyományos tőzsdék és brókercégek biztosan megpróbálják majd finomhangolni vagy lassítani a folyamatot. Az irány viszont egyértelműen afelé mutat, hogy a tokenizált amerikai részvények hosszabb távon a szabályozott piac részévé válhatnak.