A tervezett vagyonadó a kriptót is az év végi árfolyamon számolná

A tervezet szerint a Bitcoin és a többi kriptó is beleszámít a vagyonadó alapjába, de adót csak az fizetne, akinek a teljes nettó vagyona meghaladja az egymilliárd forintot. A kulcs 100 milliárd forintig évi 1 százalék, afölött 1,5 százalék, és mindkettő csak a küszöb feletti részre vonatkozik.

Magyar Péter miniszterelnök október 6-án jelentette be a részleteket, a Pénzügyminisztérium pedig még aznap társadalmi egyeztetésre bocsátotta a törvény tervezetét, amelyhez október 14-ig lehet hozzászólni. A kormány becslése szerint a szabály mintegy 15 ezer magánszemélyt érint, és négy év alatt nagyjából 800 milliárd forint bevételt hozhat.

A menetrend szoros. A törvény 2026. december 15-én lépne hatályba, az első adót a 2026. december 31-i vagyon alapján kellene kiszámolni, a bevallás és a befizetés határideje pedig 2027. augusztus 31. lenne. A Tisza Párt 2025 augusztusában még ötmilliárd forintos küszöbről beszélt, a tervezetben már egymilliárd forint szerepel.

A tervezet a kriptoeszközöket név szerint a pénzeszközök és az értékpapírok mellé sorolja. Az értékük egyszerű szorzás: az év utolsó napján birtokolt mennyiség, szorozva egy rendszeres kereskedést biztosító platform nyilvános záróárfolyamával. Eladni tehát semmit nem kell, a vagyonadó a birtoklást terheli, nem a nyereséget. Ha nincs elérhető referenciaár, a piaci értéket az adózónak kell igazolnia.

A legérdekesebb eltérés az értékpapíroknál látszik. A tőzsdei részvényeket a tervezet 20 kereskedési nap átlagárfolyamán értékeli, és ha ez több mint 10 százalékkal eltér az elmúlt 30 nap átlagától, az alacsonyabb érték számít. A kriptónál ilyen simítás nincs, egyetlen nap záróára dönt, így egy évvégi ralli vagy zuhanás egy az egyben az adóalapban jelenik meg.

Az Andersen adótanácsadói szerint emiatt a kriptónál kulcskérdés, melyik tőzsde árával számol az adózó, és ezt dokumentálnia is kell. A tőzsdék záróárai között ugyanis kisebb eltérés is lehet.

A tipikus magyar kriptótartót nem. Az október 7-i, 27,3 millió forintos árfolyamon nagyjából 37 Bitcoin kellene ahhoz, hogy valaki pusztán kriptóból elérje az egymilliárdos küszöböt.

A határ viszont a teljes nettó vagyonra vonatkozik. Beleszámít az ingatlan (a saját lakás is), a bankbetét, az értékpapír, a cégrészesedés, a nagy értékű műtárgy és ékszer, a kapcsolódó, igazolt tartozások pedig levonhatók. A házastársak közös vagyonát a vagyonjogi szerződésük vagy közös nyilatkozatuk szerint osztanák meg, a küszöb fejenként értendő.

Egy számpélda. Az Andersen példájában 1,5 milliárd forint nettó vagyonnál az adóalap 500 millió, az adó évi 5 millió forint. Ha ugyanez a vagyon teljes egészében Bitcoinban áll, egy 10 százalékkal magasabb évvégi záróár 150 millió forinttal nagyobb adóalapot, és így 1,5 millió forinttal több adót jelentene.

A bevallást az adózó maga készítené el, a NAV mégsem marad vakon. Az uniós DAC8 szabály miatt a kriptós szolgáltatóknak 2026. január 1-je óta adatot kell gyűjteniük az ügyfeleikről, és az adóhatóságok 2027-ben cserélik ki először a 2026-os kriptós ügyletek adatait. A nemzetközi adatcsere a saját tárcában tartott coinokat nem éri el, ott az adózó bevallása és a megőrzött bizonylatai számítanak.

A másik gyakorlati kérdés a fizetés. A vagyonadót forintban kell megfizetni, és a kormány hatásvizsgálata maga is elismeri, hogy egyes esetekben növelheti az érintettek likviditási igényét. Ha valaki a befizetéshez kriptót ad el, és az eladáson nyeresége keletkezik, a mostani szabályok szerint arra külön 15 százalékos személyi jövedelemadót is fizet. Hogyan kerül a pénz ilyenkor a bankszámlára, azt külön útmutatóban írtuk le.