Lazít a Tisza-kormány a magyarországi kriptószabályokon

A Tisza-kormány kivezeti az Orbán-korszak szigorú kriptószabályait, megszűnnek a börtönnel fenyegető tételek és lazul a kereskedés kerete.

Mit jelent a kriptokereskedés dekriminalizálása a magyar felhasználóknak 2026-ban

Amennyiben a kormány által bejelentett módosításokat a parlament elfogadja, 2026-ban a magyar kriptósok számára a dekriminalizálás azt jelentheti, hogy önmagában a kriptovásárlás, -eladás vagy -átváltás miatt többé nem kell büntetőjogi következményektől tartani.

A Tisza-kormány bejelentése szerint kivezetik azokat a 2025-ben hozott szabályokat, amelyek a „nem engedélyezett” kripto–fiat és kripto–kripto ügyleteket akár 2–8 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegették, volumenhatártól függően.

(Magyarország tisztviselői sajtótájékoztatón beszélnek. Forrás: Magyar Péter/YouTube)

A gyakorlatban ez több százezer magyar érintettet érintett, és olyan szolgáltatók, mint a Revolut, inkább lekapcsolták a kriptós funkciókat.

A dekriminalizálás nem azt jelenti, hogy mostantól szabályozás sincs, hanem azt, hogy az átlagos felhasználó számára a kriptokereskedés visszakerül az adózási–pénzügyi jog területére, és nem a büntetőjog legkeményebb eszközei között szerepel.

Hogyan jutottunk idáig: az Orbán-kormány kriptoszabályai és a büntetőjogi szigor

Ahhoz, hogy érthető legyen a mostani enyhítés, vissza kell mennünk a 2025-ös szabályozási hullámhoz. Ekkor fogadták el azt a csomagot, amely módosította a Büntető Törvénykönyvet és a 2024-ben elfogadott úgynevezett Crypto Actet.

2025. július 1-jétől gyakorlatilag minden kripto–kripto és kripto–fiat váltás csak akkor számított „tiszta” ügyletnek, ha egy hivatalosan engedélyezett kriptoeszköz-konverziós validációs szolgáltató megfelelőségi tanúsítványt adott rá.

Ami ilyen tanúsítvány nélkül történt, azt „jogosulatlan kriptotranszakciónak” minősítették, és az összes kapcsolódó átutalást joghatás nélkülinek tekintették. Aki 5 és 50 millió forint között váltott így, akár 2 év börtönt kockáztatott, 50–500 millió között 5 évet, 500 millió felett pedig akár 8 évet is, ami példátlanul kemény üzenet volt a magyar kriptoközösség felé.

EU-nyomás, MiCA megfelelés és a Tisza-kormány fordulata a kriptóban

A szigor nem csak a hazai kriptósokat vágta földhöz, hanem Brüsszel figyelmét is azonnal felkeltette. Köböl Anita kormányszóvivő szerint a 2025-ös magyar modell – amely egy új, engedélyköteles „kripto-konverziós validációs szolgáltatóra” építette rá az egész piacot – uniós vizsgálatot is maga után vont, hogy összeegyeztethető-e a közösségi joggal és a MiCA-kerettel.

Miközben az EU a MiCA-val egy egységes, de vállalható szabályrendszert akar, a magyar büntetőjogi kriptoszigor kilógott a sorból, és elriasztotta az olyan szereplőket, mint a Revolut vagy más nemzetközi szolgáltatók.

A Tisza-kormány most kifejezetten azt kommunikálja, hogy a magyar kriptoszabályozás 2026 után visszatér az uniós fősodorba: a cél a MiCA-megfelelés, nem pedig a kriptotranzakciók kriminalizálása.

Mi változik a gyakorlatban a kriptokereskedésben Magyarországon és mire számíthatunk még

A mindennapi kriptokereskedő szempontjából a legfontosabb változás az, hogy a fókusz visszakerül a „normál” kockázatokra: árfolyam, adózás, KYC, és nem a büntetőjogi következményekre.

Ha a Tisza-kormány végigviszi a most bejelentett irányt, akkor a kripto–fiat és kripto–kripto váltásokhoz nem kell majd külön „validációs tanúsítványt” beszerezni egy szűk körű, engedélyezett szolgáltatói körtől, és az ilyen ügyleteket nem lehet automatikusan jogosulatlannak bélyegezni.

Reálisan ez megnyithatja az utat olyan szereplők visszatérése előtt, mint a Revolut, illetve más, MiCA-licences európai tőzsdék előtt is, ha akarnak magyar ügyfeleket. Rövid távon még biztosan maradnak szürke zónák és adminisztratív kérdőjelek, de a trend egyértelműen a normalizáció irányába mutat, nem pedig a kriminalizálás felé.