Több mint 100 módosító érkezett a szenátusi kriptotervhez

Az Egyesült Államok szenátusának bankbizottsága a héten úgy ül neki a kriptotörvény-terv úgynevezett „markup” szakaszának, hogy a tagok már több mint száz módosítót nyújtottak be a szöveghez. A május 13-án nyilvánosságra került, kiszivárgott lista alapján főként demokraták próbálják érdemben átírni a javaslatot, míg a republikánusok inkább finomhangolnák a kereteket.

A jogszabály a CLARITY Act szenátusi változata, amely lényegében újraosztaná a kriptopiac felügyeletét a különböző amerikai szabályozók között. A mostani módosító dömping azért is fontos, mert a bankbizottság már januárban is elhalasztotta a szavazást a tervezetről, miután a kriptoszektor nagy szereplői, köztük a Coinbase, kihátráltak mögüle.

A mostani csomag egyik legélesebb vitapontja az, hogyan bánjanak a stablecoin hozamokkal. A hét elején közzétett tervezet gyakorlatilag megtiltaná, hogy tőzsdék és más harmadik felek olyan konstrukcióban kínáljanak stablecoin hozamot, ami „funkcionálisan egyenértékű” egy kamatozó bankbetéttel.

Erre jönne rá Jack Reed és Tina Smith demokrata szenátor módosítója, amely tovább szigorítaná a tiltást: az „ekvivalens” helyett egy sokkal tágabban értelmezhető „lényegében hasonló” („substantially similar”) tesztet vezetnének be. A banki és kriptós lobbisták hónapok óta ezen a ponton akadtak el, hiszen a túl szoros definíció könnyen bedarálhatná a jelenlegi stablecoin hozamtermékek jelentős részét az Egyesült Államokban.

A módosítók másik nagy blokkja arról szól, kik és milyen feltételekkel vehetnek egyáltalán részt a kriptoszektorban. Chris Van Hollen demokrata szenátor olyan etikai szabályt javasol, amely megtiltaná az elnöknek, az alelnöknek, a Kongresszus tagjainak, a vezető kormánytisztviselőknek és családtagjaiknak, hogy kriptót birtokoljanak, azt reklámozzák vagy bármilyen formában üzletileg kötődjenek hozzá.

Ezzel párhuzamosan Catherine Cortez Masto módosítója a fejlesztők oldalát próbálja védeni: „safe harbor” jellegű kivételt adna a szoftverfejlesztőknek, hogy pusztán kódírás miatt ne lehessen őket pénzátutaló szolgáltatóként, büntetőjogilag felelősségre vonni. További javaslatok érintik a szankciók betartatását, az intézményi kriptotevékenységet, valamint Andy Kim indítványa révén a tavaly megszüntetett Nemzeti Kriptovaluta Végrehajtási Csoport újjáélesztését is.

A CLARITY Act sorsa azért kulcskérdés, mert ez lenne az első átfogó amerikai kriptotörvény, amely világosan szétosztja a felügyeleti szerepeket, különösen a spot piac és a különböző tokenkategóriák felett.

A republikánusok ugyan többségben vannak a bankbizottságban és a szenátusban, de a végső elfogadáshoz így is szükségük lesz néhány demokrata szavazatára, hogy lezárják a vitát és elkerüljék a blokkolást.

Ha a mostani, stabilcoin hozamokat szigorúan korlátozó és erős etikai tilalmakat tartalmazó verzió megy tovább, az jelentősen visszavetheti az amerikai kriptoszolgáltatók hozamtermékeit, miközben nagyobb jogbiztonságot adhat a fejlesztőknek. Ha viszont a törvény ismét elakad, az tovább tolhatja Európa és más régiók felé az innovációt, ahol már kész, alkalmazható kriptokeretek várják a szereplőket.