Donald Trump újabb frontot nyit a kriptoszektor védelmében

A Fehér Ház olyan rendeletet készül kiadni, amely vizsgálatot indít a kripto- és politikai alapú bankszámla-megszüntetések ügyében. Ez nemcsak a digitális eszközök világának, hanem a politikai jogoknak is komoly precedenst jelenthet.

Trump lendületet ad a kriptónak új vizsgálat indul a banki debanking botrány körül

Az amerikai elnök – a Wall Street Journal értesülései szerint – hamarosan aláírhatja azt az elnöki rendeletet, amely kötelezi az amerikai bankfelügyeleti szerveket: járjanak utána, valóban igazak-e a kriptós cégek és konzervatív politikai csoportok debanking vádjai.

Vagyis annak, hogy a pénzügyi intézmények szándékosan zárták ki őket a bankszektorból, gyakran homályos reputációs vagy jogi indokokra hivatkozva.

Operation Choke Point 2.0 és a kriptós „összeesküvés-elmélet” valósága

A Coinbase jogi vezetője, Paul Grewal egy februári kongresszusi meghallgatáson nyíltan beszélt arról: a Biden-adminisztráció alatti Federal Deposit Insurance Corporation (FDIC) kifejezetten ráijesztett a bankokra, hogy ne szolgálják ki a kriptós és stablecoin cégeket.

Egy Coinbase által indított per során is kiderült, az FDIC több intézménynél utasította is a kriptós banki szolgáltatások felfüggesztését – a vádak tehát jóval többek, mint „kriptós konteó”.

Az „Operation Choke Point 2.0” kifejezést a kriptós kockázatitőke-befektető, Nic Carter vezette be 2023 februárjában, utalva a 2010-es években az igazságügyi minisztérium által folytatott, pénzügyi szektor elleni akciókra.

Nemcsak kriptósok, de konzervatívok is célkeresztbe kerültek

A mostani elnöki rendelet nem csak a kriptós „debanking”-ra fókuszál: vizsgálja azt is, hogy a bankok valóban politikai nézetek alapján zártak-e ki konzervatív ügyfeleket, vagy vontak meg tőlük szolgáltatásokat.

Bár konkrét bankokat nem neveznek meg, a tervezet kritikusan utal arra, hogy több pénzintézet együttműködött a 2021. január 6-i capitoliumi események kivizsgálásában is.

A pénzügyi szektor a „derisking” fogalmával védekezik: vagyis jogukban áll bárkit kizárni, aki szerintük jogi, pénzügyi vagy reputációs kockázatot jelent. A Federal Reserve idén júniusban közölte, hogy nem vizsgálja tovább a reputációs kockázatok kérdését, követve az OCC és az FDIC korábbi lépéseit.

A kriptoszektor szerint rendszerszintű ellehetetlenítés zajlott

A kriptoszakma régóta azt állítja, hogy a Biden-adminisztráció szisztematikusan akadályozta a kriptós cégek bankszámla-hozzáférését, különösen az FTX tőzsde bukása óta.

A mostani rendelet-tervezet azt is előírná, hogy a bankfelügyeletek vizsgálják felül, voltak-e saját szabályzataik, amelyek miatt bizonyos ügyfelek – például kriptósok – kiszorultak a rendszerből, és tegyenek lépéseket ezek eltörlésére. A Small Business Administrationnek pedig meg kell vizsgálnia, hogyan garantálja a kisvállalkozói hitelek banki hátterét.

Az ügyek egy részét az igazságügyi minisztériumhoz is továbbíthatják, ha törvénysértést találnak.

A következő hónapok egyik legnagyobb vitatémája készül

A Fehér Ház akár már a héten kihirdetheti az új rendeletet – de a végső döntést még elhalaszthatják vagy módosíthatják. Az azonban biztos: a „debanking” jelenség nem csak pénzügyi, hanem jogi és politikai fronton is a következő hónapok egyik legnagyobb vitatémája lesz.

Trump ezzel a húzással egyszerre üzen a kriptoszektornak és saját konzervatív szavazóbázisának – újabb lendületet adva az amerikai digitális eszközök és a szabad piac támogatásának.