Az EP bizottsága megszavazta a digitális euró tervezetét

A tervezet offline fizetést, adatvédelmi garanciákat és tartási limiteket is tartalmaz, miközben az EKB 2029-es indulással számol.

Röviden:

• Az ECON kedden 43–14 arányban fogadta el a digitális euró csomagról szóló álláspontját.
• A tervezet online és offline fizetést engedne, a rendszer pedig személyes azonosító adatok nélkül működne.
• A digitális euró nem kamatozna, a vállalkozások legfeljebb 24 óráig tarthatnák.
• Az EKB 2029-es indulással számol, a végleges törvény után legalább kétéves átállási időszakkal.

A 43–14-es szavazás új szakaszba viszi a jogalkotást

A bizottsági jóváhagyás nem a digitális euró végleges bevezetését jelenti, hanem azt, hogy az Európai Parlament gazdasági és monetáris bizottsága kialakította a saját tárgyalási alapját. Innen a digitális euró szabályozása már konkrétabb politikai és technikai viták mentén haladhat tovább.

Fernando Navarrete Rojas európai parlamenti képviselő a csomagot úgy írta le, mint amely „megvédi a polgárok választási szabadságát” a fizetésnél. A hangsúly nem a készpénz kiváltásán van: Rojas szerint a digitális euró kiegészítené a készpénzt, „sosem helyettesítené” azt.

A digitális euró szabályozása adatvédelmi garanciákkal próbál bizalmat építeni

Az adatvédelmi rész azért került a tervezet közepére, mert egy jegybanki digitális pénznél ez az egyik legérzékenyebb pont. Az elfogadott szöveg szerint az EKB bocsátaná ki a digitális eurót, amely online és offline fizetésre is használható lenne.

(Forrás: ECB)

Online fizetésnél számlaalapú rendszer működne, míg offline módban a pénz helyben, az eszközön lenne tárolva. Ez a készpénzhez hasonló kontrollt adna a felhasználónak, de kockázattal is járna: ha valaki elveszíti az eszközt, az offline tárolt összeget sem kapná vissza.

A tervezet adatvédelmi technológiákat is említ, köztük a zero-knowledge proof megoldásokat. Ezekkel úgy lehetne ellenőrizni a tranzakciókat, hogy közben személyes adatok nem kerülnének az EKB elé.

Tartási limitek és kötelező elfogadás védenék a pénzügyi rendszert

A tartási limitek célja, hogy a digitális euró ne szívja el tömegesen a betéteket a bankrendszerből. A magánszemélyeknél felső korlát vonatkozna arra, mennyi digitális eurót tarthatnak, a konkrét limiteket pedig az Európai Bizottság határozná meg az EKB ajánlásai alapján.

A tervezet azt is rögzíti, hogy a digitális euró nem fizetne kamatot. A vállalkozások csak átmenetileg tarthatnák a beérkező összegeket, legfeljebb 24 órán át, vagyis a rendszer nem vállalati pénztartási eszközként működne.

A kereskedőknek főszabály szerint el kellene fogadniuk a digitális eurót, de a nagyon kis cégek és azok az önfoglalkoztatók kivételt kaphatnának, amelyek eleve nem fogadnak el digitális fizetést. Az alapfunkciók díjmentesek lennének, az offline tranzakciók pedig szintén ingyenesek maradnának.

Pilotok és szolgáltatói együttműködés előzné meg a 2029-es indulást

A bevezetés előtt az EKB-nak még véglegesítenie kell a technikai szabályokat, pilotokat kell futtatnia, és össze kell hangolnia a rendszert a fizetési szolgáltatókkal. A jogszabály végleges elfogadása után legalább kétéves átállási időszak következne.

A terjesztési modell nemcsak bankokra épülne. Fizetési szolgáltatók, szabályozott kriptós cégek, posták és elektronikuspénz-kibocsátók is szerepet kaphatnának abban, hogy a digitális euró eljusson az eurózóna felhasználóihoz.

Az EKB már 2020-ban elkezdte előkészíteni a jegybanki digitális pénz alapjait, de a jogalkotás elhúzódása miatt a projekt többször csúszott. Piero Cipollone, az EKB igazgatósági tagja szeptemberben is úgy számolt, hogy az indulás várhatóan 2029 előtt nem jön el.

Hogyan értelmezzük ezt a hírt?

Mi úgy látjuk, a bizottsági jóváhagyás alapvetően jó irány: a digitális euró akkor lehet értelmes európai fizetési eszköz, ha nem a készpénzzel szemben, hanem annak digitális kiegészítőjeként épül fel. A tervezetben ezért a legfontosabb elem nem önmagában a 43–14-es szavazás, hanem az, hogy az offline fizetés, a személyes azonosító adatoktól elválasztott működés és a díjmentes alapfunkciók egyszerre jelennek meg benne.

A valódi próba persze nem a bizottsági szöveg, hanem a végrehajtás lesz: a tartási limitek, a 24 órás vállalati korlát és a zero-knowledge proof típusú adatvédelmi megoldások csak akkor érnek sokat, ha a végleges rendszerben is ellenőrizhetően működnek. Ettől még a fő üzenet pozitív: Európa nemcsak beszél a digitális pénz jövőjéről, hanem lassan elkezdi szabályokba önteni azt a keretet, amelyben a felhasználói kontroll, az adatvédelem és a pénzügyi stabilitás egyszerre számít.

Mit érdemes még tudni?

Mi az a jegybanki digitális pénz (CBDC)?

A jegybanki digitális pénz, vagy CBDC, egy központi bank által kibocsátott digitális fizetőeszköz. A digitális euró ennek az eurózónára tervezett változata lenne, amelyet az Európai Központi Bank bocsátana ki.

Mi az a zero-knowledge proof?

A zero-knowledge proof olyan kriptográfiai módszer, amellyel valaki bizonyítani tud egy állítást anélkül, hogy felfedné a mögöttes adatokat. Fizetési rendszereknél például segíthet úgy ellenőrizni egy tranzakció érvényességét, hogy közben kevesebb személyes adat kerül a rendszer szereplőihez.

Mit jelent az offline fizetés digitális pénznél?

Offline fizetésnél a digitális pénz nem feltétlenül igényel azonnali internetkapcsolatot, mert az összeg helyben, az eszközön tárolódhat. Ez a készpénzhez hasonló felhasználói kontrollt adhat, de az eszköz elvesztése esetén az offline tárolt összeg is elveszhet.

Mik azok a tartási limitek?

A tartási limit felső korlátot jelent arra, hogy egy felhasználó mennyi digitális pénzt tarthat egyszerre. Ilyen szabályt azért vezethetnek be, hogy a digitális jegybankpénz ne vonjon el túl sok betétet a kereskedelmi bankoktól.

Kapcsolódó hírek

• CoinDesk – U.S. Senate passes housing bill that carries four-year ban on a Fed CBDC
• CoinDesk – Anchorage aims to bring banks onchain with new tokenized deposit platform
• The Block – Bank of Korea advances CBDC deposit token initiative to test real-world usage: report