Japán pénzügyi eszközként szabályozza a kriptoeszközöket

A japán parlament szigorította a kriptós cégek felügyeletét, és bennfentes kereskedési szabályokat is bevezet a felhasználók védelmére.

Röviden:

• A szerdai döntés a hagyományos pénzügyekhez közelíti a japán kriptopiac működését és felügyeletét.
• A bennfentes kereskedési tilalom a kibocsátókra, tőzsdékre és más piaci szereplőkre is kiterjed.
• A regisztráció nélkül működő cégeknél a maximális börtönbüntetés háromról tíz évre emelkedik.
• Dél-Afrika adóhatósága július elején tervezetet közölt a meglévő adószabályok kriptós alkalmazásáról.

A japán törvénymódosítás túlmutat a kriptoeszközök korábbi fizetési szerepén

A japán kriptoszabályozás jogi kiindulópontja változik meg: a piac a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló törvény hatálya alól a pénzügyi eszközökről és tőzsdei kereskedésről szóló törvény, a FIEA hatálya alá kerül.

A korábbi rendszer elsősorban fizetési eszközként kezelte a kriptoeszközöket. Az új besorolás ezzel szemben a kereskedés szabályosságát, a piaci visszaélések megelőzését és a szolgáltatók ellenőrzését helyezi előtérbe, a hagyományos pénzügyi piacokhoz hasonló megközelítéssel.

A bennfentes kereskedés tilalma a kriptopiac szereplőire is kiterjed

Az új szabályok alapján tilos kereskedni olyan, még nem nyilvános információ birtokában, amely érdemben befolyásolhatja az adott kriptoeszköz piacát. A korlátozás a kibocsátókra, a tőzsdékre és más piaci szereplőkre egyaránt vonatkozik.

A bennfentes kereskedésért legfeljebb öt év szabadságvesztés, 5 millió jenig terjedő bírság vagy a két büntetés együttesen is kiszabható. Ezzel a japán jog külön szankciót rendel egy olyan visszaéléshez, amelyet a hagyományos értékpapírpiacokon már régóta büntetnek.

Regisztráció nélkül akár tíz év börtön is kiszabható

A nyilvántartásba vétel nélkül működő kriptós vállalkozásokkal szemben az eddiginél jóval szigorúbb büntetési tételek lépnek életbe. A kiszabható szabadságvesztés felső határa három évről tíz évre nő.

A pénzbírság maximuma szintén emelkedik: a korábbi mintegy 3 millió jen, vagyis körülbelül 19 000 dollár helyett akár 10 millió jen is lehet. A Japánban működő szolgáltatóknak emellett további megfelelési kötelezettségekkel és szorosabb hatósági ellenőrzéssel kell számolniuk.

A japán kriptoszabályozás egy szélesebb nemzetközi irányváltásba illeszkedik

A jogszabály a regisztrált szolgáltatók elnevezését is módosítja: a kriptotőzsde helyett kriptokereskedési vállalatként hivatkozik rájuk. A szóhasználat azt tükrözi, hogy a hatóságok már nem kizárólag fizetési szolgáltatásként tekintenek az ágazatra.

Hasonló megközelítés más országokban is megjelent. Dél-Afrika adóhatósága július elején tervezetben részletezte, hogyan alkalmazná a meglévő adószabályokat a kriptoeszközökre. Az Egyesült Államok szabályozói eközben továbbra is azt tisztázzák, miként vonatkoznak a digitális eszközökre a már hatályos értékpapír- és árupiaci törvények.

Hogyan értelmezzük ezt a hírt?

Japán döntése egyértelműen a kriptopiac intézményesebb, kiszámíthatóbb működése felé tett lépés. A bennfentes kereskedés tiltása és a regisztráció nélküli szolgáltatók szigorúbb büntetése olyan alapvető piaci garanciákat terjeszt ki a kriptoeszközökre, amelyek a hagyományos pénzügyi piacokon már megszokottak. Ez különösen azért lényeges, mert a felhasználók bizalma nemcsak a technológián, hanem azon is múlik, hogy a piac szereplői azonos, betartható szabályok szerint működnek-e.

A szigorúbb megfelelési elvárások természetesen növelik a Japánban működő cégek terheit, és a kisebb szolgáltatóknak nehezebb lehet alkalmazkodniuk. A szabályozás iránya mégis helyes: Japán többé nem különálló, kivételes területként kezeli a kriptopiacot, hanem egy olyan pénzügyi piacként, ahol a visszaéléseknek valódi következményük van.