Kazahsztán új kripto rendelete a stablecoinokra is kiterjed

Tokajev elnök rendelete stablecoin-fizetéseket, adókedvezményeket és új bányászati energiaforrásokat hozna Kazahsztán szabályozott piacára.

Röviden:

• A kazah kriptopiac elnöki rendelettel kapna tisztább szabályokat cégek és befektetők számára.
• Stablecoin-alapú fizetések segíthetik az export- és importügyleteket szabályozott keretek között.
• A kormány személyi jövedelemadó-mentességet tervez a szabályozott infrastruktúrán végzett kriptós tevékenységre.
• A 70/30-as energiamodell és a gázalapú áramtermelés a bányászatot támogatná.

Szabályozott piacra terelnék a digitális eszközök használatát Kazahsztánban

A kazahsztáni kripto rendelet nem egyetlen szűk területet szabályozna, hanem a digitális eszközök teljesebb piaci keretét rajzolná meg. Kassym-Jomart Tokayev elnök aláírta azt a rendeletet, amelyet a Mesterséges Intelligenciáért és Digitális Fejlesztésért felelős minisztérium, a MAIDD, szerdán jelentett be.

A dokumentumot a MAIDD, a jegybank és az Astana International Financial Centre közösen dolgozta ki. A cél az, hogy a kriptós cégek, befektetők és digitális eszközökkel foglalkozó szolgáltatók kiszámíthatóbb környezetben működjenek.

A rendelet a tokenizált pénzügyi eszközök és a nemzeti kereskedési infrastruktúra fejlesztését is érinti, vagyis Kazahsztán nemcsak engedélyezni, hanem saját piaci rendszerekbe terelni próbálja a szektort.

A stablecoin-alapú fizetések a határon átnyúló elszámolásokban kapnának szerepet

A stablecoin-alapú fizetések elsősorban a határon átnyúló elszámolásoknál kerülnének be a kazah pénzügyi eszköztárba. A rendelet olyan mechanizmusok létrehozását irányozza elő, amelyek digitális eszközök és stablecoinok használatát tennék lehetővé nemzetközi fizetéseknél.

A kormány ezt az export- és importügyletek támogatásával indokolja. A lényeg nem a szabályozáson kívüli kriptós fizetések ösztönzése, hanem az, hogy ezek az elszámolások ellenőrzött keretek között jelenjenek meg.

Ez különösen fontos egy olyan ország esetében, amely saját szerepét globális kriptós központként próbálja erősíteni, miközben a pénzmozgásokat a hivatalos infrastruktúrához kötné.

Adókedvezményekkel terelnék haza a külföldi, szabályozatlan platformokon tartott kriptoeszközöket

A rendelet egyik látványos eleme, hogy a külföldi, nem szabályozott platformokon tartott kriptoeszközöket hazai, engedélyezett szolgáltatók felé terelné. A felhasználókat arra ösztönöznék, hogy jelentsék be a külföldön tartott digitális eszközeiket, majd vigyék át azokat jóváhagyott kazahsztáni szolgáltatókhoz.

Magánszemélyeknél a kormány adóösztönzőkkel számol. A tervek között szerepel a személyi jövedelemadó alóli mentesség azokra a bevételekre, amelyek szabályozott infrastruktúrán végzett digitális eszközös tevékenységből származnak.

Ez a megközelítés egyszerre szól a piaci fehérítésről és a helyi szolgáltatói kör erősítéséről: a kazah állam láthatóbb, engedélyezett csatornákba vinné a kriptós aktivitást.

A kazahsztáni kripto rendelet a bányászati energiáról is szól

Az energiaoldal azért kap külön figyelmet, mert Kazahsztán eddig is fontos szereplő volt a kriptobányászatban. A Cambridge Centre for Alternative Finance, vagyis a CCAF, 2022-ben közölt adatai alapján az ország a harmadik helyen állt a Bitcoin (61 909 dollár) becsült bányászati hash rate-je alapján.

A rendelet lehetővé tenné, hogy az olaj- és gázmezőkből származó kísérőgázt és földgázt önálló áramtermelésre használják, ha ezekre az erőforrásokra nincs szükség állami célokra. Az így előállított villamos energia digitális bányászati műveleteket támogathatna.

Emellett a kormány bevezetett egy 70/30-as energiamodellt is. Ez alapján az adatközpontok és digitális bányászok közvetlenül hozzáférhetnek az infrastruktúra-fejlesztésekből létrejövő új áramtermelő kapacitás legfeljebb 70%-ához.

Hogyan értelmezzük ezt a hírt?

Kazahsztán lépése jó irányba mutat: nem egyszerűen engedné a kriptós aktivitást, hanem megpróbálja azt adózási, fizetési és energiaoldali szabályokkal a hivatalos gazdaság részévé tenni. A stablecoin-alapú nemzetközi elszámolások különösen érdekesek, mert itt a kripto nem spekulációként jelenik meg, hanem gyakorlati pénzügyi infrastruktúraként export- és importügyletek mögött.

A kockázat az, hogy a szabályozott csatornákba terelés csak akkor működik, ha a felhasználóknak és cégeknek valóban egyszerűbb, olcsóbb és biztonságosabb lesz ezeket használni, mint a külföldi platformokat. Ettől még a fő üzenet pozitív: Kazahsztán nem tiltással, hanem keretrendszerrel próbálja kezelni a kriptót, és ez hosszabb távon sokkal életképesebb hozzáállásnak tűnik.