MiCA-csalásokra figyelmeztetnek az uniós felügyeletek
A MiCA-átállás miatt akár 10 millió ügyfél mozgatja az eszközeit. Négy ország felügyelete figyelmeztet a hatósági néven érkező csalókra.
- Az engedély nélkül maradt szolgáltatók ügyfeleinek a július 1-jei határidő után másik céghez kell átvinniük az eszközeiket.
- Csalók az AMF és az ESMA nevével, hamis weboldalakkal és dokumentumokkal próbálják megtéveszteni az ügyfeleket.
- Az ESMA július végi listáján mindössze 323 MiCA-engedéllyel rendelkező kriptócég szerepelt.
- A VASPnet becslése szerint több mint 1 700 szolgáltató leállhat, ügyfeleik pedig csalók célpontjává válhatnak.
- A francia, a holland, az osztrák és a brit felügyelet is jelezte, hogy a határidő óta többen próbálkoznak hatósági néven.
- Új módszer: a csaló azt állítja, visszaszerezte az ügyfél pénzét, és előre fizetendő ügyintézési díjat kér érte.
- A felügyeletek egybehangzó tanácsa: azt a konkrét céget kell ellenőrizni, amelyik az engedélyt birtokolja, nem a márkanevet.
A július 1-jei engedélyezési határidő átrendezte az uniós kriptopiacot
A kriptoeszközök piacairól szóló MiCA-rendelet alapján július 1-jétől uniós engedélyre van szükségük az érintett kriptós szolgáltatóknak. Azok a cégek, amelyek nem kapták meg a jóváhagyást, kötelesek megszüntetni vagy más szolgáltatóhoz áthelyezni az uniós működésüket.

Az engedélyezési fordulópont egyszerre sok céget és ügyfelet érintett. A CoinDesk augusztus közepi összesítése szerint akár 10 millió felhasználó kapott felszólítást arra, hogy vigye át valahova a digitális eszközeit. Éppen ez a tömeges, egy időben zajló szolgáltatóváltás adott lehetőséget a MiCA-csalások terjedéséhez, mert a bűnözők felügyeletnek vagy kriptócégnek adják ki magukat.
Hamis weboldalakkal és felügyeleti logókkal támadnak a csalók
A csalók hivatalosnak látszó felületekkel próbálják rávenni az ügyfeleket eszközeik átutalására. Stéphane Pontoizeau, a francia pénzügyi felügyelet, az AMF tisztviselője olyan esetekről számolt be, amelyekben bűnözők az intézmény képviselőinek adták ki magukat.
A támadók hamis weboldalakra irányították a felhasználókat, majd arra kérték őket, hogy oda utalják át az eszközeiket. Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) a saját nevével és logójával való visszaélésekről, köztük meghamisított dokumentumokról is tud.
Négy ország felügyelete figyelmeztetett a határidő óta
A július 1-jei határidő után több nemzeti hatóság is megszólalt. A holland felügyelet, az AFM úgy látja, hogy maga a szolgáltatóváltás a támadási felület. Ahogy az AFM fogalmazott, a csalók valóban lehetőséget látnak azokban a lakossági befektetőkben, akik éppen engedélyes szolgáltatót keresnek maguknak. A hatóság azt kéri, hogy mindenki ellenőrizze a szolgáltatót a hivatalos ESMA-nyilvántartásban, mielőtt bármit átutal, és minden kéretlen, átutalást kérő megkeresést kezeljen gyanúsan.
Az osztrák felügyelet, az FMA hasonlóan figyelmeztetett. Közlése szerint több száz platform vesztette el a jogi státuszát július 1-jén, ezért a lakossági felhasználóknak a hivatalos adatbázisokban kell ellenőrizniük a szolgáltatót, mielőtt bárhova mozgatják az eszközeiket. Az FMA azt is felvetette, hogy aki saját tárcába viszi a kriptóját, az eleve kikerüli a szolgáltatóváltás körüli csapdákat.
Az AFM és az AMF egy dolgot külön kiemelt. Felügyeletként soha nem kérnek pénzátutalást, és soha nem keresik meg az ügyfeleket privát üzenetben. Az AMF a figyelmeztetéseit a saját honlapján teszi közzé, az AFM pedig az ESMA nyilvántartása mellett a sajátjához is irányítja a befektetőket.
Nexo
Kamat a meglévő kriptóra
Falka bónusz
Akár 2 500 $jutalom, a portfóliód 0,25%-a
Részletek
Bitget
Forint a ZEN.COM-on át
Falka bónusz
Aktuális promócióka Bitget bónuszközpontjában
Részletek
Új módszer: a pénz visszaszerzését ígérő hatósági megkeresés
Az AMF szóvivője egy újabb mintát is leírt. Ebben a csalók az intézmény alkalmazottainak adják ki magukat, majd azt állítják, hogy sikerült visszaszerezniük az áldozat korábban elveszített pénzét, és ehhez előre fizetendő ügyintézési díjat kérnek. Vagyis a károsultat másodszor is megkárosítják, immár a segítség ígéretével.
A brit felügyelet, az FCA számokat is közölt erről a mintáról. Náluk 2025 első felében 4 465 bejelentés érkezett hamis FCA-megszemélyesítésről, és 480 áldozat ténylegesen átadott pénzt. Az egyik leggyakoribb történet az volt, hogy a hatóság állítólag pénzt talált egy, az áldozat nevére illegálisan nyitott kriptotárcában. Az FCA arra is felhívta a figyelmet, hogy a csalók egyre gyakrabban használnak képernyőmegosztó szoftvert, hogy az áldozat helyett ők állítsák be a hamis kriptoszámlát.
A helyzetet nehezíti, hogy a valódi tőzsdék most tényleg írnak az ügyfeleiknek kivétről, átutalásról és fiókkorlátozásról. A csalóknak így elég lemásolniuk a valódi értesítők nyelvezetét, és hozzátenni egy határidőt, hogy az üzenet hitelesnek tűnjön.
Az engedélyesek száma alig mozdult a határidő óta
Az ESMA július végén frissített nyilvántartása 323 olyan kriptocéget tartalmazott, amely addig megszerezte a MiCA szerinti engedélyt. Ez a lista a jóváhagyott szolgáltatókat mutatja, míg a VASPnet korábbi becslése az engedély nélkül maradt cégek várható sorsáról szól.
Az adatszolgáltató több mint 1 700 olyan vállalkozással számolt, amelynek le kell állítania a működését. A két adat együtt érzékelteti, hány szolgáltató és ügyfél kerülhetett átmeneti helyzetbe az engedélyezési határidő után. Az ESMA nyilvántartását követő adatbázisok augusztus közepén 325 engedélyest mutattak, vagyis a különbség a két szám között érdemben nem csökkent.
Az új szolgáltatót kereső ügyfeleket célozhatják a csalók
Az ESMA arra számít, hogy a bűnözők elsősorban az alternatív, engedéllyel rendelkező szolgáltatót kereső ügyfeleket próbálhatják megtéveszteni. Ezek a felhasználók valóban szolgáltatóváltás előtt állnak, ezért egy hivatalos arculatú megkeresés vagy dokumentum könnyebben tűnhet hitelesnek.
Az AMF-nél feltárt esetek alapján a felügyeleti név és logó sem garantálja, hogy valódi megkeresésről van szó. A csalók célja az, hogy az ügyfél a hamis oldalon keresztül közvetlenül nekik utalja át a kriptoeszközeit.
A konkrét céget kell ellenőrizni, nem a márkanevet
A megszólaló felügyeletek egyetlen tanácsban értettek egyet. Nem elég azt megnézni, hogy a márkanév ismerősen cseng. Azt a konkrét jogi személyt kell megkeresni a nyilvántartásban, amelyik a MiCA-engedélyt birtokolja, és amelyik ténylegesen kiszolgál minket.
Ennek gyakorlati oka van. A MiCA védelme csak akkor él, ha az ügyfelet szabályozott uniós egység szolgálja ki. Ha egy cégcsoport valamelyik tagja rendelkezik engedéllyel, az önmagában nem terjed ki a csoport összes leányvállalatára, és nem jelenti azt, hogy éppen az a szerződő fél áll engedély alatt, akivel a szerződést megkötjük. Ezért érdemes a szolgáltató szerződéses adatai között megkeresni a cégnevet, és azzal a névvel visszanézni az ESMA hivatalos nyilvántartását.
Magyar szolgáltató is szerepel már a listán. A CoinCash kapta Magyarország első MiCA-engedélyét júliusban. Hazai gyanús megkeresésnél a Magyar Nemzeti Bank befektetői figyelmeztetései között is érdemes ellenőrizni a céget.
Hogyan értelmezzük ezt a hírt?
A MiCA-átállás körüli csalások nem a rendelet hibáját, hanem az átmeneti időszak kiszolgáltatottságát mutatják. Több mint 1 700 szolgáltató várható leállása mellett sok ügyfélnek kell új platformot keresnie, a csalóknak pedig elég egy hitelesnek tűnő logó, weboldal vagy dokumentum, hogy kihasználják ezt a bizonytalanságot.
A valódi kockázat itt nem az engedélyezési szabály, hanem az, ha valaki egy kéretlen megkeresés alapján utal át kriptoeszközöket. A felügyeleti név önmagában sem bizonyíték: a szolgáltató engedélyét és az elérhetőségeit mindig a hivatalos ESMA-nyilvántartásból vagy a cég saját, ismert csatornáin érdemes ellenőrizni. Ebben az átmenetben a legbiztonságosabb döntés az, ha senki nem sürgetésre, hanem önálló ellenőrzés után lép.
Az engedély ettől függetlenül jó irány, csak nem mindenre kiterjedő garancia. Augusztusban éppen az osztrák felügyelet szabta ki az első nyilvános MiCA-bírságot egy engedélyes szolgáltatóra, tájékoztatási szabályok megsértése miatt. Ha egy engedélyes cégnél is akadhat hiányosság, akkor egy pusztán engedélyesnek mondott, ismeretlen platform ígérete végképp nem helyettesíti az önálló ellenőrzést.
Mit érdemes még tudni?
A MiCA-csalás nem hivatalos jogi kategória, hanem a MiCA-rendelethez és az engedélyezési átálláshoz kapcsolódó megtévesztések gyűjtőneve. Ilyenkor a csalók gyakran felügyeletnek vagy engedélyezett kriptós szolgáltatónak adják ki magukat.
A MiCA-engedély az Európai Unió kriptoeszköz-piaci szabályozása szerinti működési jóváhagyás. Az érintett szolgáltatóknak ezzel kell igazolniuk, hogy az uniós szabályok alapján nyújthatnak kriptós szolgáltatásokat.
Az ESMA, vagyis az Európai Értékpapír-piaci Hatóság az EU pénzügyi piacainak felügyeleti együttműködését segítő intézmény. A MiCA keretében nyilvántartást is vezet az engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatókról.
Az AMF, teljes nevén Autorité des Marchés Financiers, Franciaország pénzügyi piacfelügyelete. A szervezet a francia pénzügyi piacok működését és a befektetők védelmét felügyeli.
Az ESMA hivatalos nyilvántartásában kell megkeresni. Fontos, hogy ne a márkanevet, hanem azt a konkrét céget keresd, amellyel a szerződésed köttetik: ez a cégnév a szolgáltató szerződéses adatai között szerepel. Magyar szolgáltatónál a Magyar Nemzeti Bank piacfelügyeleti oldalain is érdemes ellenőrizni, kiadtak-e figyelmeztetést.
A MiCA védelme csak akkor él, ha téged ténylegesen egy szabályozott uniós egység szolgál ki. Ha a csoport valamelyik tagja rendelkezik engedéllyel, az nem terjed ki automatikusan az összes leányvállalatra, és nem jelenti azt, hogy éppen a te szerződő partnered áll engedély alatt.
Nem. A holland AFM és a francia AMF is kijelentette, hogy felügyeletként soha nem kérnek pénzátutalást, és soha nem keresik meg az ügyfeleket privát üzenetben. Ha ilyen megkeresést kapsz, az önmagában elég ok a gyanúra, akkor is, ha a levélen hivatalos logó szerepel.
Olyan átverés, amelyben a csaló hatósági alkalmazottnak adja ki magát, és azt állítja, hogy visszaszerezte a korábban elveszített pénzedet. Cserébe előre fizetendő ügyintézési díjat kér. Vagyis a már egyszer megkárosított embert célozza meg másodszor, a segítség ígéretével.
Az osztrák felügyelet felvetette ezt a lehetőséget, mert így elkerülhetők a szolgáltatóváltás körüli csapdák. Cserébe a kulcsok őrzése teljes egészében rád marad: ha elveszítod a hozzáférést, nincs ügyfélszolgálat, amelyik visszaadná. A döntés előtt mindkét kockázatot érdemes mérlegelni.
