A SARS kriptoadó-szabályokat készít elő Dél-Afrikában

A SARS tervezete szerint a kereskedés, a váltás és a költés is adózási esemény lehet, miközben legalább 5,8 millió lakos tart kriptót Dél-Afrikában.

Röviden:

• Nem új kriptótörvény jönne, hanem az 1962-es Income Tax Act értelmezése pontosodna.
• A kereskedés, a váltás és a költés is adózási eseményt indíthat.
• A SARS immateriális eszköznek tekinti a kriptót, és a tartási szándékot is vizsgálná.
• Legalább 5,8 millió lakos tart kriptót, és a tervezet augusztus 31-ig véleményezhető.

Mit tisztáznának a SARS kriptoadó-szabályai a meglévő adórendszerben?

A SARS kriptoadó-szabályai a meglévő jövedelemadó- és tőkenyereségadó-keretek alkalmazását pontosítanák, nem külön kriptós adórendszert építenének fel. A dél-afrikai adóhatóság szerdán tette közzé a tervezetet, amely elsősorban az 1962-es Income Tax Act és a tőkenyereségadó szabályai alapján értelmezi a kriptoeszközöket.

A dokumentum célja az értelmezési bizonytalanság csökkentése. A SARS ugyanakkor végig hangsúlyozza, hogy az adókövetkezmény nem automatikusan ugyanaz minden felhasználónál: a konkrét körülmények, az ügylet jellege és az adózó helyzete is számítana.

A kereskedés, váltás és költés is adózási esemény lehet

A SARS tervezete a legtöbb kriptós aktivitást elidegenítésként kezelné, ha az eszköz gazdát cserél, vagy felhasználják. Ide tartozhat a kereskedés, a tokenek egymás közötti váltása és az is, ha valaki kriptóval fizet egy termékért vagy szolgáltatásért.

Ez a megközelítés azért lényeges, mert az adóhatóság nemcsak a kriptoeszköz fiat pénzre váltását nézné. A szabályozási logika alapján egy kripto-kripto csere vagy költés is olyan pont lehet, ahol jövedelemadó- vagy tőkenyereségadó-kérdés merül fel, de az elbírálás továbbra is az adott ügylet tényeitől függene.

A kriptót eszközként kezelik, a befektető szándékát külön vizsgálják

A SARS a kriptót adózási szempontból nem törvényes fizetőeszközként és nem devizaként, hanem immateriális eszközként kezeli. A hatóság értelmezése szerint a kriptoeszközök ugyan sokféleképpen használhatók és átruházhatók, ettől még nem minősülnek pénznemnek vagy külföldi fizetőeszköznek.

A besorolásnál a befektető szándéka is külön szerepet kapna. A SARS a magatartást, a tranzakciók gyakoriságát és a tartás célját vizsgálná annak eldöntésére, hogy valaki inkább kereskedőként vagy hosszú távú befektetőként viselkedik. A tervezet azzal is számol, hogy ez a szándék idővel változhat.

Mivel a kriptót vagyonnak tekintik, az ajándékozásra vonatkozó adó is felmerülhet. A dokumentum alapján az ilyen ügyleteknél 20% és 25% közötti adókulcs jöhet szóba, az ajándék értékétől függően.

A tervezet milliókat érinthet, de még véleményezés alatt áll

A tervezet azért érinthet széles kört, mert a SARS 2024-es adatai alapján legalább 5,8 millió dél-afrikai lakos tartott kriptoeszközt. A dokumentum ugyanakkor még nem végleges jogszabály: az adóhatóság augusztus 31-ig várja a nyilvános véleményeket.

Dél-Afrika az afrikai kriptopiac egyik nagy szereplője. A Chainalysis 2024. októberi elemzése alapján az ország körülbelül 26 milliárd dollárnyi kriptós értéket fogadott a vizsgált egyéves időszakban.

A beérkező érték nagy részét intézményi és professzionális szintű tranzakciók adták, különösen 2023 vége és 2024 első negyedéve között. Ez arra utal, hogy a piac nemcsak lakossági használatból áll, hanem nagyobb, szervezettebb szereplők aktivitása is megjelent.

Hogyan értelmezzük ezt a hírt?

A SARS nem külön kriptós adórendszert akar felépíteni, hanem azt mondja ki, hogyan illeszkednek a kriptoügyletek a meglévő jövedelemadó- és tőkenyereségadó-keretekbe. Egy olyan piacon, ahol legalább 5,8 millió lakos tart kriptót, ez nem apró technikai pontosítás, hanem a hétköznapi felhasználók és a nagyobb szereplők számára is fontos irányjelzés.

A kényelmetlen rész az, hogy a kripto-kripto váltás vagy a kriptóval történő fizetés is adózási esemény lehet, ami költségekben, adminisztrációban és nyilvántartásban sok felhasználónak új szintet jelenthet.