4 ok amiért az alapkezelőknek még nehéz Bitcoinba fektetniük

A nagy alapkezelőket komolyan érdeklik a kriptovaluták és a Bitcoin, de négy jelentős akadály gördül még eléjük a befektetésük során. 

 

Bitcoin, mint portfólió diverzifikátor

Múlthéten számoltunk be róla, hogy a legendás befektető, Paul Tudor Jones, június 14-én a CNBC-nek adott interjújában 5%-os Bitcoin kitettséget javasol. A befektető a közelmúltban növelte meg a Bitcoin kitettségét 5%-ra. A nagy, meghatározó alapkezelők, mind növelnék a kriptovaluta befektetését a következő években.

Szeretem a Bitcoint, mint portfólió-diverzifikátort. Legyen 5% aranyban, 5% Bitcoinban, 5% készpénzben és 5% árucikkben. – javasolta a Paul Tudor Jones

Nyilatkozatát azután tette, hogy a múlt héten a fogyasztói árindex (CPI) jelentés, az Egyesült Államokban az infláció történelmi, 13 éves csúcsot ért el.

A világ 50 legnagyobb vagyonkezelője együttvéve 78,9 trillió dollár vagyont felügyel. Ha a kezelt vagyonnak csupán 1%-át fektetnék Bitcoinba, akkor a több, mint 700 milliárd dollár érkezne a piacra. Azonban van egy két tényező, amellyel a hagyományos pénzügyi szektornak meg kell küzdeni ahhoz, hogy ha nem is 5%-ot de akár csak 1%-ot befektessenek.

 

1. akadály: A magas volatilitás

A Bitcoinba történő befektetés továbbra is jelentős akadályt jelent a nagy befektetési alapkezelők számára, különös tekintettel a vélt kockázatokra. Június 11-én az Egyesült Államok Értékpapír és Tőzsdei Felügyelete (SEC), a piaci volatilitásra, a szabályozás hiányára és a csalásokra hivatkozva figyelmeztette a befektetőket a Bitcoin határidős kereskedelem kockázataira. 

Annak ellenére, hogy több részvény és árucikk hasonló vagy akár magasabb 90%-os volatilitással rendelkezik, valahogyan az ügynökség továbbra is a Bitcoinra összpontosít. A DoorDash (DASH), egy 49 milliárd dolláros amerikai tőzsdén jegyzett társaság 96% -os volatilitást mutat, szemben a Bitcoin 90% -ával. Eközben a 44 milliárd dolláros amerikai technológiai részvény, a Palantir Technologies (PLTR) 87% -os volatilitással rendelkezik. Vagyis nem feltétlen igaz, hogy a 

 

2. kockázat: Még nem megoldott a közvetett kitettség

Közvetett kitettség szinte lehetetlen az amerikai székhelyű vállalatok számára egyelőre. A befektetési alapok nagy része, főleg a több milliárd dolláros vagyonkezelők nem vásárolhatnak direktben Bitcoint. 

Ebben az eszközosztályban nincs semmi különös, de a legtöbb nyugdíjalap és 401(k) adókedvezménnyel társuló nyugdíjszámla nem teszi lehetővé a fizikai aranyba, a művészetbe vagy a termőföldbe történő közvetlen befektetéseket. Ezeket a korlátozásokat azonban még ki lehet játszani a tőzsdén kereskedett alapokkal (ETF), tőzsdén jegyzett kötvényekkel (ETN) és a forgalomképes befektetési alapok felhasználásával. Vagyis egy potenciális Bitcoin ETF elfogadása azért lenne igazán egészséges a piac számára, mert hatalmas méretű befektetők számára válna elérhetővé a Bitcoin és a kriptovaluták piaca.

 

3. akadály: Bizonytalan szabályozás

Míg az alapkezelő teljes ellenőrzést gyakorol a befektetési döntések felett, be kell tartaniuk egyes szabályokat, és be kell tartaniuk az alapkezelő által bevezetett kockázatkezeléseket. Új eszközök, például CME Bitcoin futures hozzáadásához SEC jóváhagyásra lehet szükség. A Renaissance Capital Medallion befektetési alapjai 2020 áprilisában szembesültek ezzel a kérdéssel. 

Azoknak, akik a CME Bitcoin határidős ügyleteit választják, mint például a Tudor Investment, a havi lejáratok előtt összesíteni kell az opciókat. Az opciók összesítése a meglévő opciós pozíciók bezárása, miközben ugyanabban az opcióban magasabb kötési áron nyit új pozíciót.

Ez a kérdés mind likviditási kockázatot, mind a mögöttes eszköz hibakövetését veti fel. A határidős ügyleteket nem hosszú távra tervezték, és áraik nagymértékben különböznek a szokásos azonnali tőzsdékétől.

 

4. akadály: Hagyományos bankszektorral való összeférhetetlenség

A bankok fontos szerepet játszanak ezen a területen, mivel a JPMorgan, a Merrill Lynch, a BNP Paribas, az UBS, a Goldman Sachs és a Citi a világ legnagyobb befektetési alapkezelői között szerepelnek. A fennmaradó eszközkezelőkkel szoros a kapcsolat, mert a bankok releváns befektetők és forgalmazók ezeknek a független befektetési alapoknak. Ez az összefonódás még ennél is tovább megy, mert ugyanazok a pénzügyi konglomerátumok uralják a részvényeket és az adósságkínálatot is, ami azt jelenti, hogy végül az ilyen ügyletekben a befektetési alapok felosztásáról döntenek. 

Míg a Bitcoin még nem jelent közvetlen veszélyt ezeknek az ipari mamut vállalatoknak, a kockázatkerülés hiánya, beleértve a szabályozási bizonytalanságokat is, a globális 100 millárd dolláros profi alapkezelők nagy részének mégis kockázatos.

 

További ajánlott cikkeink:

1. Bitcoin és kriptovaluta konzultáció. Elakadtál? Kérdésed van? Segítünk!
2. Bitcoin és blokklánc, egy új világ kezdete; Ebook
3. Bitcoin és kriptovaluta adózás ultimate kisokos 2021
4. Kriptovaluta és altcoin bemutatók, projekt ismertetők
5. Bitcoin és kriptovaluta bányászat beállítások, útmutatók
6. Kriptovaluta tőzsde ismertetők, Bitcoin vásárlás