Mesterséges intelligencia és munkaerőpiac az Nvidia szemével

Az Nvidia alapítója szerint a technológia fejlődése nem munkanélküliséget, hanem rengeteg új pozíciót hoz magával, mivel a rendszer fenntartásához és bővítéséhez egyre több dolgos kézre van szükség.

Az új ipari forradalom alapkövei

Jensen Huang, az Nvidia vezére szerint a mesterséges intelligencia már régen nem csak szoftveres huncutság: ez lett az új elektromos áram. Ahogy az internet vagy az országos elektromos hálózat kiépítése évtizedekre adott munkát millióknak, úgy a digitális infrastruktúra fejlesztése is az emberiség történetének legnagyobb építkezését hozza el.

„Még csak a folyamat elején járunk, pár százmilliárd dollárt költöttünk el, de több ezermilliárdos beruházás vár ránk” - fogalmazott Huang.

A jövő nem csak a képernyők előtt zajlik: a hatalmas számítási teljesítményhez óriási csarnokokra, speciális hűtésre és rengeteg energiára van szükség. Ez a fizikai építkezés olyan szakembereket igényel, amire a jelenlegi oktatási rendszerek még nincsenek felkészülve.

Ötrétegű torta és a hiányzó szakmunkások

Az Nvidia feje egy szemléletes hasonlattal, az „ötrétegű tortával” magyarázza a helyzetet. Ez a piramis az energiatermeléstől indul, áthalad a chipeken és az adatparkok felhúzásán, majd a keretrendszereken keresztül jut el a végfelhasználói programokig.

A csavar a történetben az, hogy a rendszerek eddig csak tárolt adatokat hívtak le, a mai megoldások viszont valós időben, kérésre hozzák létre a válaszokat. Ehhez pedig teljesen új alapokra van szükség.

Aki azt hitte, a digitális korszak csak a programozóknak kedvez, tévedett. Huang listája szerint a legnagyobb hiány a következő szakmákban várható:

• villanyszerelők és hálózati technikusok (az óriási energiaigény miatt),

• vízvezeték-szerelők (a szerverparkok hűtési rendszereihez),

• acélszerkezet-építők és gépkezelők.

Ezek jól fizetett, szakképzett pozíciók, amikből már most globális hiány mutatkozik. A „hardveres aranyláz” tehát a fizikai munkásokat is a digitális elit mellé emelheti.

Leépítési hullám vagy szerkezeti váltás?

Persze a kép nem csak rózsás. A piac már most érzi a hatékonyságjavulás maró hatását: a Jack Dorsey-féle Block nemrég a személyzet 40%-ától vált meg, az új technológiák térnyerésére hivatkozva. A Pinterest és a Dow vegyipari óriás is több mint 5000 embert küldött el idén hasonló okokkal.

A Goldman Sachs elemzői szerint ugyanakkor a pánik korai. Bár a munkanélküliségi rátát a technológiai váltás kismértékben megdobhatja (a jelenlegi 4,4%-ról 4,5%-ra az év végéig), ez inkább egyfajta „kreatív rombolás”. A régi, rutinszerű feladatok kopnak ki, hogy helyet adjanak az új, összetettebb szerepköröknek.

Az Nvidia brutális számai mögött

Hogy miért érdemes hinni Huangnak? Talán azért, mert a szavait kőkemény piaci dominancia támasztja alá. Az Nvidia részvényei 2023 óta - a ChatGPT berobbanása óta - több mint 800%-ot emelkedtek. A cég piaci értéke jelenleg a 3000 milliárd dolláros határt feszegeti, amivel időnként a világ legértékesebb vállalatává válik, megelőzve az Apple-t és a Microsoftot is.

A mostani technológiai hullám azért is rendkívüli, mert nem áll meg egy-egy szektornál vagy országhatárnál. Ez a beruházási láz azért ölt ekkora méreteket, mert egyszerre rengeteg iparágat érint, így Huang úgy látja, hamarosan nem lesz olyan vállalat, amely ne használná, és olyan nemzet sem, amely ne építené ki a saját rendszerét. Ezért úgy tűnik, az okos algoritmusok korában végül a kézzelfogható szaktudás is megkerülhetetlenné válik.