Kína és Korea stabilcoinokkal száll versenybe a dollár ellen

A hongkongi Belt and Road Summit színpadán mutatta be a fintech cég, az AnchorX az AxCNH névre keresztelt, nemzetközi jüanhoz (CNH) kötött stabilcoint. Ez az első olyan hivatalos kriptós megoldás, amely a kínai valutát kifejezetten külföldi piacokra viszi. A cél: egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb határokon átívelő tranzakciók a kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezés országai között.

Egy nappal később a BDACS nevű digitális infrastruktúra-cég is előállt a saját megoldásával: a KRW1 stabilcoinnal, amely a dél-koreai wont követi. Mind az AxCNH, mind a KRW1 túlfedezett modellel működik - vagyis a kibocsátott tokenek mögött valódi készpénzbetétek vagy állampapírok állnak, 1:1 arányban.

A történet túlmutat a fintech-újításokon. A stabilcoinok immár geopolitikai eszközökké váltak: kormányok igyekeznek saját valutájukat digitális pályára állítani, hogy növeljék nemzetközi keresletüket. Ez különösen fontos azokban az országokban, ahol az infláció vagy a pénznyomtatás hatásai érezhetően gyengítik a valutát.

A hagyományos pénzügyi rendszer lassú, robusztus infrastruktúrát igényel, amely a fejlődő országokban gyakran hiányzik, és a valutaellenőrzés is gátolja a fiatpénzek iránti keresletet. A fiatpénzek blokkláncra helyezése azonban növelheti a nemzetközi keresletet, mivel a 24/7 működő, közel azonnali, határokon átnyúló elszámolásnak köszönhetően a valuta könnyebben elérhetővé válik az átlagemberek számára.

Ez ellensúlyozhatja az inflációt, amely azért következik be, mert a pénznyomtatás révén növekvő valutaellátás nem áll arányban a kereslettel, így az árak emelkednek. Az elmúlt hónapokban a dollárhoz kötött stabilcoinok, mint a Tether vagy a Circle USDC-je, már bizonyították, hogy képesek globális szinten alternatív fizetőeszközzé válni.

A modell külön érdekessége, hogy a stabilcoin-kibocsátók valójában világszintű kötvényvásárlókká teszik a felhasználóikat. Amikor valaki USDT-t vagy USDC-t vesz, közvetetten állampapírba fektet. Ez növeli az adott államkötvények iránti keresletet, csökkenti a hozamokat, és enyhíti a kormányok adósságterheit. A Tether ma az egyik legnagyobb amerikai kincstárjegy-tulajdonos a világon, megelőzve a fejlett országokat, köztük Kanadát, Norvégiát és Németországot.

Nem véletlen, hogy a nemzetállamok egyre inkább belátják: ha kimaradnak a stabilcoin-forradalomból, hosszú távon veszíthetnek globális befolyásukból.

A háttérben egyértelműen a dollár világuralma áll. Anton Kobjakov, Vlagyimir Putyin tanácsadója nemrég úgy fogalmazott: az Egyesült Államok már a 37 ezer milliárd dolláros adósságát is részben stabilcoinokkal és arannyal próbálja ellensúlyozni, hogy megőrizze a bizalmat a gyengülő dollárban.

Kína és Korea mostani lépése nem csak regionális újítás: egy olyan verseny kezdetét jelzi, ahol a digitális valuták sorsa meghatározhatja, melyik ország pénze marad vonzó a globális porondon.