A Mined in America Act hazai gyártás felé terelné a bányagépeket

Az Egyesült Államok 2021-ben, a kínai bányásztiltás után vált a piac urává. Ma már kétszer annyi hashrate-et (számítási kapacitást) felügyel, mint a második helyezett Oroszország. Ez a fölény azonban papíron létezik csupán. Dennis Porter, a Satoshi Action Fund vezetője szerint a bányászgépek 97 százaléka két kínai óriástól, a Bitmaintől és a MicroBT-től érkezik. Amerika tehát a motorháztető alatt teljesen kiszolgáltatott Pekingnek.

Bill Cassidy és Cynthia Lummis szenátorok a napokban nyújtották be a „Mined in America Act” tervezetet. A koncepció egy önkéntes minősítési rendszert takar.

Azok a bányászfarmok, amelyek megszerzik a hazai védjegyet, vállalják a kínai eszközök fokozatos kivezetését. Cserébe az állam szakmai és pénzügyi hátszelet biztosít az amerikai gyártású, energiahatékony chipek fejlesztéséhez. A tervezet messzebbre mutat az egyszerű iparfejlesztésnél. Ez a jogszabály emelné törvényi szintre Donald Trump korábbi ígéretét a nemzeti Bitcoin Stratégiai Tartalék felépítéséről.

A hazai gyártás kényszere nem elméleti probléma, hiszen a szektor már kapott komoly figyelmeztetéseket. 2024 végén az amerikai vámhatóság hónapokra lefoglalt több ezer kínai bányászgépet a kikötőkben. A hivatalos indoklás szerint tiltott rádiófrekvenciás eszköznek hitték őket.

Az incidens, amely többek között a Luxor Technology-t is súlyosan érintette, bebizonyította: ha a beszállítói lánc idegen kézben van, a bányászat bármikor megbénítható.

„A bányászat a gazdaságunk része. Itt, Amerikában kellene csinálnunk” - összegezte Cassidy szenátor.

Bár a politikai akarat megvan, a feladat óriási. A kínai gyártók évtizedes technológiai előnyben vannak a hatékonyság terén. Az elemzők szerint az amerikai gyártóknak nem elég hazainak lenniük; ha nem tudják hozni a kínai gépek ár-érték arányát, a bányászok aligha mondanak le a kínai hardverek nyújtotta profitról.