Svédországban is vizsgálják a Bitcoin-tartalék lehetőségét

A svéd parlament, a Riksdag két tagja, Dennis Dioukarev és David Perez új javaslattal állt elő: Stockholm vizsgálja meg, hogyan lehetne stratégiai Bitcoin-tartalékot kiépíteni az ország számára. A képviselők szerint a digitális valuta bevonása a nemzeti vagyonkezelésbe egyszerre jelentene védelmet az infláció ellen és üzenetet a világnak arról, hogy Svédország nyitott a digitális korszak kihívásaira.

A javaslat nem légüres térben született: az Egyesült Államokban és más országokban már zajlik a vita arról, hogy a Bitcoin (BTC) a nemzetállami kincstárak része legyen. Dioukarev és Perez úgy fogalmaztak, Svédországnak is ideje „belépni a digitális fegyverkezési versenybe”.

A két politikus a forrást is megjelölte: az elkobzott Bitcoin lehetne az alapja a svéd tartaléknak. Az azonban egyelőre nyitott kérdés, mely állami szerv kezelné az eszközöket. Bár Svédországnak jelenleg nincsenek hivatalosan nyilvántartott Bitcoin-tartalékai, egy 2024-ben elfogadott törvény már lehetővé teszi, hogy a hatóságok luxuscikkeket, köztük kriptoeszközöket is lefoglaljanak, még akkor is, ha azok nem képezik közvetlenül nyomozás tárgyát.

A politikusok érvelése szerint a Bitcoin 21 milliós korlátozott kínálata, gyors tranzakciós ideje és alacsony fenntartási költségei mind hozzájárulnak ahhoz, hogy alkalmas legyen hosszú távú tartalékeszközként. Dioukarev és Perez arra is emlékeztetnek: a Bitcoin ma már a világ hatodik legnagyobb eszközosztálya, az ezüsttel egy szinten, és nagyobb értéket képvisel, mint olyan globális vállalatok, mint a Tesla, a Meta vagy az Amazon.

A javaslat azonban nem csak a Bitcoin mellett érvel, hanem a digitális központi banki pénz (CBDC) ellen is fellép. A képviselők szerint a kormány hivatalosan kötelezze el magát, hogy nem változtatja meg a Riksbank Act rendelkezéseit, amelyek a svéd jegybank monetáris politikáját szabályozzák. Ez egyben azt is jelentené, hogy Svédország nem vezetne be digitális koronát.

A vita azért is különösen aktuális, mert a svéd jegybank már 2020 óta kísérleti projektben teszteli az e-koronát. A 2024 márciusában publikált zárójelentés kimondta: végső soron politikai döntés, hogy bevezetik-e vagy sem. Az ellenzők szerint a CBDC túl nagy hatalmat adna az államnak, veszélyeztetve a pénzügyi szabadságot és a magánszférát. A támogatók ezzel szemben a gyorsabb fizetéseket és a pénzügyi inklúzió erősödését látják benne.

Svédország közben már most a világ egyik legdigitalizáltabb gazdasága, ahol a lakosság nagy része a Swish mobilalkalmazással intézi a mindennapi fizetéseit. A Bitcoin beemelése az államkincstárba ezért nem pusztán technikai kérdés lenne, hanem politikai állásfoglalás arról, hogy a jövő pénzügyi infrastruktúrájában milyen szerepet szán az ország a decentralizált eszközöknek.