Összeomlik a Bitcoin „digitális arany” narratívája?

A Bitcoin menedékeszköz szerepe komoly megpróbáltatások elé néz: a piac inkább aranyba és kötvényekbe menekül, miközben a digitális valuta techrészvényszerű viselkedést mutat. 

Trump elhozta a gazdasági bizonytalanság új korszakát

Ahogy az amerikai kormány kereskedelempolitikája újabb fordulatot vesz, a globális piacok ismét feszültté váltak. Donald Trump elnök április 2-át "felszabadulás napjának" nevezte el, amikor több mint 25 országra kiterjedő, 20%-ot meghaladó vámok lépnek életbe.

A Wall Street Journal szerint a Fehér Ház ennél is szigorúbb és szélesebb körű tarifákon dolgozik, így a gazdasági bizonytalanság aligha ér véget ezen a napon.

Aranyba és kötvényekbe menekülnek az emberek

A piacok válasza egyértelmű volt: az S&P 500 3,5%-ot, a Nasdaq 100 pedig 5%-ot esett az elmúlt héten. Ezzel párhuzamosan az arany ára 4%-kal emelkedett, és új történelmi csúcsot ért el: 3 150 dollár felett kereskednek vele unciánként. A tízéves amerikai államkötvény hozama 4,2%-ra csökkent, ami a befektetők menekülését jelzi a hozamot kínáló, stabilabb eszközök felé. A szituáció klasszikus "risk-off" környezetet tükröz, amely gyakran megelőzi a gazdasági lassulást.

Miközben az arany több mint 17%-kal drágult év eleje óta, a részvénypiac 5%-os mínuszban van. A befektetői hangulat is mélypontra került: az amerikai fogyasztói bizalom 20 pontot zuhant, elérve a 2008-as válság óta nem látott szinteket. Márciusban az amerikaiak csupán 37,4%-a számított arra, hogy az elkövetkező egy évben emelkednek a részvényárak.

Bitcoin: digitális arany vagy spekulatív techeszköz?

A Bitcoin a fenti vihar közepette 6%-ot esett – ez önmagában nem tűnik drámainak, különösen a múltbeli ingadozásaihoz képest. Ugyanakkor a befektetői viselkedés mást mutat.

Az IBIT, vagyis a BlackRock spot Bitcoin ETF jelenleg 70%-os korrelációt mutat a Nasdaq 100-zal, ami arra utal, hogy a piac még mindig inkább techrészvényként kezeli a Bitcoint, nem pedig menekülőeszközként. Március 28-án a spot ETF-ek nettó kiáramlása elérte a 93 millió dollárt, az összes Bitcoin ETP vagyonkezelése pedig 2025-ben a legalacsonyabb szintre, 114,5 milliárd dollárra esett vissza.

Ez a viselkedésminta alátámasztja, hogy a Bitcoin egyelőre inkább spekulatív eszköz, semmint megbízható menedék. Ugyanakkor a hosszabb távú trendek mást is sejtetnek.

Folyamatban a váltás: Bitcoin mint tartalékeszköz?

A felszín alatt strukturális átalakulás zajlik. A vállalatok egyre gyakrabban használják a Bitcoint – vagy ETF-jeit – a mérlegeik diverzifikálására. A TipRanks adatai szerint a BlackRock IBIT részesedéseinek 80,8%-át intézményi és egyéni befektetők birtokolják. A cég idén februárban 1–2%-os Bitcoin-kitettséget is beépített célzott portfólióiba, ami az intézményi elfogadottság növekedésére utal.

A BitcoinTreasuries szerint a nyilvánosan jegyzett vállalatok jelenleg több mint 665 ezer BTC-t, a magáncégek pedig további 424 ezer BTC-t birtokolnak. Ez összesen több mint 1 millió Bitcoint jelent – a teljes kínálat közel 5,5%-át (a végleg elveszett coinok nélkül számolva). Ezek az adatok világosan mutatják: a Bitcoin egyre erőteljesebb szereplővé válik a vállalati tartalékgazdálkodásban.

Elliot Chun, a kriptóra szakosodott Architect Partners cég partnere szerint ez még csak a kezdet. Szerinte 2030-ra az S&P 500 cégeinek negyede tart majd Bitcoint hosszú távú eszközként a mérlegén. Ez a trend pedig alapjaiban változtatja meg azt, ahogyan a piac tekint a Bitcoinra. Ahogy a birtokosok köre bővül, úgy változik maga az eszköz jellege is – ahogyan azt az Egyesült Államok stratégiai Bitcoin-tartaléka is jól példázza, még ha annak jelenlegi formája kezdetleges is.

Egyelőre korai lenne teljes értékű menedékeszközként tekinteni a Bitcoinra. Árazását még mindig jelentős mértékben a rövid távú spekuláció mozgatja. De a folyamat elindult. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, a Bitcoin volatilitása csökkenhet, miközben szerepe a portfóliókban egyre stabilabbá válik.