Trump lakáspolitikája miatt tovább csúszhat az amerikai kriptotörvény

A szenátus banki bizottsága Donald Trump lakáspolitikai lépése mögé állt, amely kizárná az intézményi befektetőket a családi házak piacáról. A fókuszváltás azonban újabb késedelmet hozhat az amerikai kriptos piac szerkezetét meghatározó törvény elfogadásában.

Az elmúlt hónapokban egyértelműnek tűnt, hogy a kriptoszabályozás végre célegyenesbe ér. Ez az ív azonban megtört, amikor Donald Trump aláírta azt a rendeletet, amely kizárná a nagy intézményi befektetőket az egylakásos családi házak piacáról. A lépés nem gazdaságpolitikai finomhangolás, hanem válasz egy mélyebb társadalmi feszültségre: az elszálló lakásárakra és a megfizethetőség romlására.

A lakhatási költségek emelkedése tavaly több választókerületben is döntő tényezőnek bizonyult. A döntéshozók most ott keresnek gyors eredményt, ahol azonnali társadalmi visszhang várható, így a kriptó ügye ideiglenesen lekerült a prioritási listáról.

A piac szerkezeti törvényének tárgyalása emiatt hetekkel eltolódhat. A jelenlegi menetrend alapján február vége vagy március eleje tűnik reálisnak, miközben a jogszabály már így is többször lekerült a napirendről.

A késlekedés mögött nem csak időhiány áll. A törvény szövegében továbbra sincs egyetértés arról, hogyan osszák fel a felügyeleti jogköröket az értékpapír- és árupiaci hatóságok között, illetve milyen mozgástér maradjon a decentralizált szereplőknek. 

A helyzetet tovább élezte, hogy a Coinbase nyilvánosan elhatárolódott az egyik tervezett változattól. Brian Armstrong vezérigazgató szerint a stablecoinokra vonatkozó szabályok indokolatlanul korlátoznák a kriptós cégek üzleti modelljét, miközben a hagyományos bankrendszer pozícióit védenék.

A stablecoinok piaca globálisan már 150 milliárd dollár fölött jár, és a kriptokereskedelem jelentős része ezekre az eszközökre épül. Ha a hozamtermelést és a működési szabadságot túl szűkre szabják, az amerikai szereplők könnyen versenyhátrányba kerülhetnek más joghatóságokkal szemben.

Miközben a Szenátus Bankbizottsága elhalasztotta a kriptos piac szerkezeti törvényének tárgyalását, a Mezőgazdasági Bizottság nyilvánosságra hozta saját tervezetét. Ez a testület az árupiacok és a származtatott termékek felügyeletéért felel, így természetes módon az árutőzsdei felügyelet, vagyis a CFTC szerepét erősítené. 

A republikánus vezetés szerint a javaslat korábbi kétpárti egyeztetésekre épül, ugyanakkor több kulcskérdésben továbbra sincs egyetértés, főként a demokratákkal. Vitatott maradt a decentralizált protokollok kezelése, a stablecoinok jogi besorolása, valamint az, hogy egy digitális eszköz mikor minősül értékpapírnak, és mikor árupiaci terméknek.

A Bankbizottság ezzel szemben a pénzügyi stabilitást és a banki szabályozást helyezi előtérbe, ami szigorúbb kereteket jelentene a kriptos cégek számára. A két megközelítés közötti különbség túlmutat szakmai vitákon: arról szól, melyik felügyeleti hatóság kap meghatározó szerepet a kriptoszektor ellenőrzésében. A végső szöveg csak akkor kerülhet a szenátus elé, ha a két bizottság álláspontját összehangolják, amihez legalább hatvan szavazat szükséges.

A Fehér Ház digitális eszközökkel foglalkozó tanácsadója, Patrick Witt nyíltan jelezte: a lendület nem tart örökké. Minél tovább húzódik a döntés, annál nagyobb az esélye annak, hogy a szabályozás elakad, vagy teljesen új alapokra kerül.

A háttérben a választási ciklus is gyorsítja az eseményeket. A piaci fogadások és friss mérések szerint közel 80 százalék az esélye annak, hogy a demokraták többséget szereznek a képviselőházban az őszi félidős választásokon. Egy ilyen fordulat könnyen átrajzolhatja a kriptoszabályozás prioritásait.