600 milliós MNB-bírság kriptobefektetéseket ígérő férfinak

Az MNB 600 millió forintos bírsággal sújtott egy budapesti férfit, aki több mint 150 embertől gyűjtött pénzt „kriptobefektetés” ígéretével.

Hogyan bukott le a budapesti férfi, aki kriptobefektetésekkel csábította az ügyfeleket

A Magyar Nemzeti Bank piacfelügyeleti vizsgálata buktatta le azt a budapesti férfit, aki „kriptobefektetésekre” hivatkozva gyűjtött pénzt a befektetőktől. A hatóság közlése szerint több mint 150 embertől szedett össze összességében több milliárd forintot, miközben azt ígérte, hogy a tőkéjüket kriptotőzsdéken fekteti be és magas hozamot ér el.

A pénzeket formálisan kölcsönszerződésnek álcázta: átvételi elismervényeket adott, visszafizetési garanciát vállalt, így próbálta elkerülni a pénzügyi engedélykötelezettséget. Az MNB vizsgálata azonban kimutatta, hogy a befolyt összegeknek csak elenyésző részét küldte ténylegesen kriptotőzsdékre, a maradékból saját szükségleteit is finanszírozta, ami egyértelműen megágyazott a súlyos szankcióknak.

Mit tártak fel az MNB vizsgálatai az engedély nélküli kriptobefektetés részleteiről

Az MNB piacfelügyeleti eljárása során arra jutott, hogy a férfi tevékenysége „leplezett nyilvános forrásgyűjtésnek” minősül, amit üzletszerűen, engedély nélkül végzett. A konstrukció lényege az volt, hogy a befektetők papíron kölcsönt adtak, de a valóságban hozam reményében bízták rá a pénzüket, teljesen szabad kezet adva neki a „kriptobefektetésekre”.

A jegybank szerint ez klasszikus, engedélyköteles pénzügyi szolgáltatásnak számít, hiszen visszafizetendő pénzeszközöket fogadott el anélkül, hogy bármilyen felügyeleti engedéllyel rendelkezett volna.

Az MNB ezért azonnali hatállyal megtiltotta számára, hogy további pénzeket gyűjtsön, és a határozatában a férfi nevét és lakcímét is közzétette, hogy a potenciális károsultak azonosítani tudják, kerültek-e kapcsolatba vele.

MNB kriptobefektetés bírság: milyen jogsértések miatt jött a 600 millió forint

Az MNB összesen 600 millió forintos felügyeleti bírságot szabott ki a budapesti férfira, ami még a magyar pénzügyi piacon is kiemelkedően magas tételnek számít. A jegybank szerint több, súlyos jogsértés is megvalósult: egyrészt engedély nélküli pénzügyi szolgáltatást végzett, amikor visszafizetendő pénzeket gyűjtött be a nagyközönségtől, másrészt ezt leplezett nyilvános forrásgyűjtés formájában, üzletszerűen tette.

A bírság összegének megállapításánál figyelembe vették, hogy a befektetők több milliárd forintot bíztak rá, a károsultak száma meghaladta a 150 főt, és a befolyt összegek csak kis töredéke került ténylegesen kriptobefektetésekbe.

Súlyosító körülményként értékelte az MNB azt is, hogy a férfi a kölcsönszerződéses formát kihasználva tudatosan próbálta kijátszani a pénzügyi felügyeleti szabályokat, miközben kifejezetten befektetési jellegű ígéretekkel csábította az ügyfeleket.

Mit tehetnek most a károsult befektetők, és hogyan kerülhetők el a hasonló ügyek

Az MNB külön felhívta a figyelmet arra, hogy a károsultak mielőbb jelentsék be polgári jogi igényüket a büntetőeljárást folytató rendőrségen, mert a késlekedés rontja az érvényesítés esélyeit. A jegybank határozatában közzétette a férfi teljes nevét és lakcímét is, hogy aki érintett lehet, ellenőrizni tudja, vele szerződött-e.

A jövőre nézve a legfontosabb tanulság: kriptobefektetésnél is csak olyan szereplőnek adjunk pénzt, akinek van MNB-engedélye, vagy átlátható, szabályozott keretek között működő szolgáltatón keresztül fektetünk be.

Gyanús jel, ha „kölcsön” papírt dugnak az orrunk alá befektetés helyett, garantált, magas hozamot ígérnek, vagy minden kockázatot letagadnak – ilyen helyzetben jobb egy lépést hátralépni, és inkább nem beszállni.